A negatív berögződésekben persze szerepet játszhat az elmúlt években beindult három nagy hazai kaszinóberuházás. A bezenyei Eurovegas előkészítése többéves csúszásban van; a legújabb hírek szerint az osztrák hivatalok is beleszólnak. A sukorói King's City a botrány közepén tart, megvalósulásának lassan esélye sincs. Várható volt, hogy a politikai nehéztüzérség beveti a harmadik koncessziós ügyet, a Hajógyári-szigetre tervezett Dream Islandet is. A Jobbik már augusztus végén piszkálgatni kezdte az előző kormány alatt kiemelt beruházásnak minősített projektet - a státusz csakhamar elveszett, Budai Gyula miniszterelnöki megbízott pedig december elsején feljelentést is tett a 32 hektáros terület értékesítése ügyében.
Túl azon, hogy az elnevezésekben a beruházók valamiért nem képesek átlépni a banalitásokon, még egy közös tulajdonsága van a három projektnek. Bár városrésznyi léptékű, több ezer ember szórakoztatására kialakítandó fejlesztésekről beszélünk, roppant kevés szó esik az urbanisztikai és építészeti vonatkozásokról: a beruházók ugyanis nem óhajtják látványtervekkel fárasztani a nagyérdeműt. Így sokáig azt is szinte teljes titok övezte, hogy a Hajógyári-sziget nevét adó ipari létesítmény helyén ki és mit tervez
400 milliárd forintért
Az egykori hajógyár területe 2003-ban került magánkézbe: a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 66,7 százalékos tulajdonrészét 4,6 milliárd forintért magánosították. Az új birtokos, a Dream Island Consortium többségi tulajdonosa a Plaza Centers nevű cégen át az Elbit Imaging Ltd., illetve annak vezetője, Mordechay Zisser; a kisebbségi tulajdonos az MKB Bank. (Lásd: A fejlődés utolér - Ingatlanberuházás a Hajógyári-szigeten, Magyar Narancs, 2006. március 23.) A római kori Hadrianus-palota romterületét, amely törvényellenesen került ki az állami tulajdonból, 2008-ban, a határidő lejárta előtti napokban az állam visszavásárolta 1,1 milliárd forintért, majd rögtön bérbe is adta a konzorciumnak. Ez a látszólag érdektelen kitérő utólag számos bonyodalomhoz vezetett.
A Dream Island nagyszabású tervei között kaszinókomplexum, szállodák, szórakozóhelyek, jachtkikötő és szabadidőközpont építése szerepel a sziget déli részén. Az engedélyezési tervek elkészítésére a Casiopea Group kapta a megbízást (ebben a 2001 óta működő izraeli-magyar építészirodában készültek többek között az Arena Plaza, az M3 Shopping Center vagy az Új Udvar szándékozott átépítésének tervei).
Az idők során legalább négysorozatnyi látványterv került ki a beépítésről. A dreamisland.hu-ról ma is letölthető kezdeti verziók egy közepes színvonalú floridai üdülőtelep nívóját mutatták. Ezek még a Casiopea bevonása előtt, az Egyesült Államokban készülhettek - mondta kérdésünkre Lázár Gyula, az iroda építész vezetőtervezője. A Casiopea a készen kapott (az önkormányzat által 2006-ban készíttetett) rendezési tervhez alkalmazkodott - a biztonság kedvéért a végsőkig. A területet a megvalósítás majdani fázisai szerint négy részre bontották: az egyes és a kettes a szigetcsúcsot és a műemlék hajógyári épületeket, a hármas a Hadrianus-palota héthektáros telkét, a négyes pedig az 50 százalékban beépíthető, jelenleg üres keleti szigetrészt jelenti. A 4-es területre tervezett beépítés nagyobb része a rendezési tervnek megfelelően a föld alá kerülne, 15-18 méter mélységig, felhasználva a talajszint alá nyúló árvízvédelmi védműveket. A három-négy szint mély beépítésben alul a parkolók, a -2. és -1. szinten pedig a kaszinó, kiállító- és konferenciatermek, a szállodákat kiszolgáló területek lennének - valamint a teherforgalom is itt zajlana az előírásoknak megfelelően. A talajszint fölé szinte csak szállodák kerülnek. A beruházó által kért 2500 férőhelyes színházat a Casiopea a négyes terület déli részére helyezte el; és mivel ott 16 méter a magasságkorlát, ugyanilyen mélyen a földbe süllyesztve. Ezen a területen az elmúlt három évben nagyobbrészt lezajlottak a régészeti feltárások; a talált maradványok közül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal csak két falazott középkori pincét ítélt megtartandónak.
A Casiopea által a négyes területre készített terv 2009 végén elvi építési engedélyt kapott, ebben az évben azonban a beruházó az Elbit Imaging Ltd.-n keresztül újabb építészt vont be az álmodozásba. 2010. augusztus 3-án, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tanácstermében zajló műemléki tervtanácson pedig a Casiopea már az amerikai Safdie Architects partnereként mutatott be részletterveket, amely az év elején vette át az irányítást a beruházásban.
A palota bekavar
Moshe Safdie, az iroda vezetője és névadója 1938-ban Haifában született, majd szüleivel a kanadai Montrealba költözött. Itt építhette meg első házát, a világhírűvé vált Habitat 67 lakóépületet (1967-ben, a montreali világkiállításra). Irodája ma főként az Egyesült Államokban és Izraelben dolgozik. Jócskán van gyakorlata a nagyméretű, multifunkcionális komplexumok terén, de közreműködött például Jeruzsálem óvárosának helyreállításában is. Az utóbbi évekből ismert munkái a Jad Vasem múzeum gyorsan ikonikussá vált átépítése, illetve a (PPP-szerű konstrukcióban megvalósult) Marina Bay Sands kaszinóberuházás Szingapúrban. Safdie elismertségéről sokat elárul, hogy nemrég életmű-kiállítást rendezett neki a Kanadai Nemzeti Galéria. A megbízás komolyságáról pedig, hogy látványterveit bemutatja az iroda honlapja, illetve a Harvard Design Magazine legújabb számában maga Safdie hivatkozik magyarországi ügyfelekre - a tervcsomag így mindenképp több egyszerű finanszírozócsalinál.
Ezt kérdésünkre megerősítette Dan Bauer, a Dream Island projektmenedzsere is, aki egyúttal nyomatékosította, hogy a Safdie Architects máig a beruházás vezető építésze. Igaz, momentán a háttérbe vonultak - ezt már Lázár Gyulától tudtuk meg. Safdiék a keleti szigetrészen egy mesterséges csatorna köré csoportosították, illetve ugyancsak a föld alá süllyesztették a beépítést; az Óbudához közelebb eső részen pedig a műemlék csarnoksor által meghatározott észak-déli tengely két végére került volna egy-egy meghatározó új épület: az 1600 fős színház és az éttermi és előadótermi funkciókat vegyítő mulató. A komplex elképzelés, amely vitatható részmegoldásokkal, de nagyvonalú eleganciával oldott meg több problémát, két tényezőn bukott el. Az egyik a rendezési terv és szigorú korlátai, amelyek ugyan módosíthatóak, ám ez évekbe telne. A másik a palota telke.
Ott ugyanis az állami visszavásárlás miatt a Dream Island már nem tulajdonos, csak bérlő. Így nem terveznek, és nem is tervezhetnek oda épületet - mondja a Casiopea képviselője a területről, amelyet a beruházó befüvesített, és momentán golfpályaként hasznosít. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a helytartói palota környékén utoljára 1998-ban végeztek régészeti feltárást, még a privatizálás előtt, hogy tisztázzák a palotaegyüttes teljes kiterjedését. Átfogó kutatás csak az ötvenes években folyt - a terület egyheted részét érintve. A folytatás esetén várható munkát Havas Zoltán, az Aquincumi Múzeum munkatársa "extrém régészeti feladatnak" titulálja, hisz' a palota teljes törmelék anyaga ott fekszik, a freskókkal díszített falaktól a mozaikos padlókig. A feltárást követő műemléki bemutatáshoz ráadásul a terület vízvédelmét is ki kéne építeni - na, de kinek?
A beruházó saját költségén
vállalja a tervezett múzeum és a régészeti bemutatóhely felépítését, csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalására vár - szögezte le Dan Bauer. Ennek némileg ellentmond, hogy az illetékes Aquincumi Múzeumot a rendezési terv készítése óta nem kereste senki a Hadrianus-palotával kapcsolatban. A kettes területen momentán a műemlék csarnokok felújítása, egyetlen új tömb és a meglévők közötti üvegtetős sétányok építése valósítható meg - ezek tervezésén dolgozik most a Casiopea. A pluszkiadás, azaz a múzeum és a feltárás csak akkor éri meg a beruházónak, ha biztosra megy a keleti oldalra tervezett kaszinó-szálloda komplexummal is. Ám arról egyelőre nemcsak azt nem tudni biztosan, hogy ki tervezi, hanem azt sem, hogy ki finanszírozza. A Casiopea ide készített terveinek elvi építési engedélye 2011 végéig érvényes - addig el kellene készíteni az engedélyezési terveket, de még a végleges koncepcióról sincs döntés.
A beruházással kapcsolatban, úgy tűnik, egyvalaki nem aggódik - akinek pedig sokak szerint mégiscsak kellene. A Sziget Fesztivál főszervezője, Gerendai Károly úgy véli: a rendezvény és a Dream Island nem zavarná egymást, sőt az új szállodai kapacitás jól is jönne a Szigetnek. Fennakadás legfeljebb a kivitelezés közben fordulhatna elő - szögezi le Gerendai -, az is csak azért, mert a Dream Island vállalta a Sziget főbejárataként használt K-híd teljes átépítését is.
A projektmenedzser a beruházás finanszírozási oldaláról semmit sem árult el kérdezősködésünkre. Szűkszavúan nyilatkozott az építészeti részletekről is, de legalább annyit megerősített: a Safdie-tervekben a sziget déli csúcsára rajzolt, 105 méteres óriáskerék még tervben van.
Két tényezőn múlik hát, hogy a Dream Island projektjéből lesz-e valami: az egyik a finanszírozói háttér, a másik a politikai hátszél. A következő hónapokban eldől, hogy a politikusok más álmokat álmodnak-e, mint a Dream Island konzorcium fejlesztői.
A szerző a hg.hu főszerkesztője.
A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.
