A békesség kedvéért - Rendőrségi fellépés Zircen, a Jobbik ellen tüntetőkkel szemben

Kis-Magyarország

Garázdaság és gyülekezési joggal való visszaélés miatt jelentett fel a rendőrség három zirci férfit, akik a Jobbik áprilisi fórumán fejezték ki ellenvéleményüket. Az érintettek szerint a járőrök helyszíni fellépése eltúlzott volt.

"Arra ment ki az egész, hogy minket eltakarítsanak, mire Vona Gábor megérkezik" - emlékezik vissza a zirci Ifjúsági Központnál április 3-án lezajlott rendőri intézkedésre Póda Ákos. A Jobbik lakossági fórumán demonstráló Pódával szemben a Zirci Rendőrőrs járőrei később garázdaság és gyülekezési joggal visszaélés miatt tettek szabálysértési feljelentést, két társa, Koós Gábor és Bakos István ellen csak az utóbbi miatt indult eljárás. A gyülekezési joggal való visszaélés gyanújával indított nyomozást a szabálysértési hatóság mindhármuk esetében megszüntette, a garázdaság ügyében viszont - ahol Póda Ákos mellett a fórumra érkező egyik személy ellen is eljárás indult - bírósági tárgyalás várható.

Igazság, szabadság

A helyi média március 25-én számolt be arról, hogy Ferenczi Gábor, a Jobbik Veszprém megyei elnöke levezette a zirci szervezet újjáalakuló ülését. A frissen gründolt bakonyi erők nem akármilyen bemutatkozást terveztek, április 3-ára Vona Gábor pártelnök hirdetett lakossági fórumot Zircen "Az igazság szabaddá tesz!" címszóval. Ez verte ki a biztosítékot a 62 éves Koós Gábornál, aki "Szégyen" feliratú transzparensén a szlogen és a náci haláltáborok hírhedt mottója közötti áthallásra hívta fel a figyelmet. Koós a fórum délutánján, fél órával a kezdés előtt érkezett a zirci Alkotmány utcában lévő Ifjúsági Központhoz, itt találkozott Bakos Istvánnal és Póda Ákossal, akik "Zsidó vagyok, cigány vagyok, kommunista vagyok" feliratú táblákkal tiltakoztak Vona városi jelenléte ellen.

false

A három férfi úgy döntött, hogy a lakossági fórum előtt az épület falához állnak, és transzparenseiket némán a magasba tartva szembesítik a Jobbik szimpatizánsait a véleményükkel. A mini-ellendemonstrációt nem nézték jó szemmel a fórum szervezői, először - arra hivatkozva, hogy nincs engedélyük tüntetni - megpróbálták az utca túloldalára küldeni a három férfit, majd a fórumra érkező vendégekkel együtt szidalmazni kezdték őket. A három ellentüntető szerint a főleg zirci közszereplőkből, pápai, bakonybéli és csetényi lakosokból álló közönség annak ellenére igen durva verbális sértéseket alkalmazott, hogy nagy részüket személyesen is ismerték. Bakos István szerint azt mondták, úgy kibasszák őket, hogy kezük-lábuk összetörik, Póda Ákos pedig folyamatos zsidózásról és cigányozásról számolt be lapunknak. A rendőrséget akkor értesítették, amikor a jobbikosoknak visszaszóló Póda kabátját rángatni kezdte a garázdaságért később szintén feljelentett B. János, majd transzparensét kitépte a kezéből, és a térdén kettétörte.

Megkérdeztük Tipold Bálintot, az újjáalakult zirci Jobbik elnökét is, hogyan emlékszik a történtekre. Tipold megerősítette, hogy a szervezőkkel távozásra kérte a három megjelent ellentüntetőt, mert szerinte jogtalanul tartózkodtak ott, és ezt állítólag az Ifjúsági Központ vezetője is megerősítette. A rendőrséget egyébként Bakos István mellett Orbán Imre, a Jobbik pápai elnöke is értesítette. Tipold röhejesnek nevezte azon felvetésünket, hogy a lakossági fórum szlogenjével az auschwitzi koncentrációs táborra utaltak volna, és különösebb öszszetűzésre sem emlékezett a helyszínen; azt is tőlünk tudta meg, hogy a rendőrség garázdaság miatt eljárást indított.

Írjon nekünk!

Ha Ön vidéken él, és hallott hasonló esetről (esetleg tapasztalt ilyet), írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk!

 

A kiérkező járőrök forrásaink elmondása szerint igazoltatták a három demonstrálót és B. Jánost, majd az Ifjúsági Központ bejáratától távolabb álló rendőrautóhoz terelték őket. A politikai ellenvéleményüket kifejezni kívánó zirciek éppen ezt sérelmezik, hiszen szerintük ez akadályozta őket eredeti szándékukban (a lakossági fórumra folyamatosan érkező közönség szembesítése a jelszavukkal). A rendőri intézkedés csak akkor zárult le, amikor a fórum már elkezdődött, Koós Gáborék viszont - látva az ellenséges közeget és a nem túl segítőkész rendőröket - inkább hazaindultak.

Főnök úr a kocsiban

Koós, Bakos és Póda felháborodása fokozódott, amikor világossá vált, hogy a rendőrség mindhármukat a gyülekezési jog megsértésével gyanúsítja, Póda Ákos ellen pedig még garázdaság miatt is indult eljárás (tanúként a két társát is kihallgatták). A gyülekezés miatt indított eljárást végül megszüntette a szabálysértési hatóság, miután Koós Gábor igazolta, hogy az Ifjúsági Központ előtti tér a földhivatalnál nem közterületként van bejegyezve, az ellentüntetésre pedig nem szervezett formában érkezett két társával. A garázdaság ügyében kétszer is meghallgatták az érintett tanúkat, egyszer a Póda Ákos, egyszer pedig a B. János elleni eljárásban; forrásaink jelenleg úgy tudják, bírósági tárgyalással zárulhat a történet. Koós Gábor azt is kifogásolja, hogy a rendőrségi feljelentés szövege szerint Hajba Zsolt rendőr alezredes csak a fórum kezdete után érkezett a helyszínre, holott a Zirci Rendőrőrs vezetőjét ők már korábban, a rendőri intézkedés alatt is látták egy gépjárműben - még köszöntek is neki. Nem értik azt sem, miért nem idult eljárás a szerintük a betiltott Magyar Gárda egyenruhájában megjelent fórumlátogatók ellen. A rendőrséggel szembeni panaszait Bakos István zirci kihallgatásán is előadta, mégsem foglalták őket jegyzőkönyvbe.

Megpróbáltuk elérni Hajba Zsoltot és a Zirci Rendőrőrsöt, ám sem telefonon, sem e-mailen nem válaszoltak a Narancs kérdéseire. Hoszszas várakozás után a Veszprémi Rendőrkapitányságról kaptunk egy hivatalos hangvételű levelet, melyben az eljárási hibákat firtató kérdéseinkre nem tértek ki, csupán annyit árultak el, hogy "a beérkezett panaszokat - amennyiben a panasz előterjesztésére jogosult azt az intézkedést foganatosító rendőri szervhez nyújtotta be - az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el".

"Vajon milyen bátorító példát lát az állampolgár, aki esetleg a nyilvánosság előtt is ki akarja fejezni a véleményét, ha egy ilyen egyszerű ügyben is háromszor kell a rendőrségre mennie, ebből egyszer a megyeszékhelyre, természetesen munkaidőben, természetesen a saját költségére, és évek múlva csak az marad meg róla a közvéleményben, hogy több rendőrségi ügye is volt?" - sorolja a benne maradt kérdéseket Koós Gábor. Válaszai ezekre nincsenek, az ügynek eddig mindössze annyi következményét érzékelte, hogy valaki a postaládájába dobta a jobbikos közéleti újság, a Hazai Pálya május-júniusi számát.

Semmi szükség

"Egy bejelentett rendezvényen két módon lehet ellenvéleményt nyilvánítani: vagy ellendemonstrációt jelentenek be a szervezők, vagy egyszerűen, különösebb szervezés nélkül odamennek a saját transzparenseikkel" - mondta lapunknak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője. Az első esetben nagyobb védelmet élveznek az ellentüntetők, joguk lesz adott helyen és időben tartózkodni, és véleményüket kinyilvánítani, onnan senki sem küldheti el őket. A terület megosztásáról és a szükséges biztosítási intézkedésekről ilyenkor a rendőrségnek kell egyeztetnie a demonstrációk szervezőivel.

A bejelentés viszont egyáltalán nem kötelező, külön szervezés nélkül is mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani. A gyülekezési joggal visszaélés ezért a konkrét zirci ügyben Hegyi szerint nem azért nem valósulhatott meg, mert a helyszín nem volt közterület - ilyen esetekben a földhivatali besorolás helyett a gyülekezési jogról szóló törvényt kell figyelembe venni, amely a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető helyszínt tekinti közterületnek -, hanem azért, mert a három férfi nem szervezett külön demonstrációt. Ilyesmi egyébként nap mint nap előfordul, Bajnai Gordon fellépésein például rendszeresen megjelennek libajelmezbe bújt ellentüntetők, a közelmúltban pedig egy fővárosi homofóbiaellenes tüntetésen vett részt egy nyilvánvalóan ellenvéleményt képviselő, Jobbik-pólót viselő férfi - mindenféle atrocitás és rendőri zaklatás nélkül.

A rendőri igazoltatás akkor jogszerű, ha - többek között - a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzés vagy bűnüldözés céljából történik. Ez a zirci esetben fennállhatott, hiszen bejelentés érkezett a rendőrségre, így a kiérkező járőrök feltételezhették, hogy garázdaságról is szó lehet. A probléma Hegyi Szabolcs szerint ott kezdődött, amikor a Jobbik fórumára érkezőknek visszaadták az irataikat, a három ellentüntetőt viszont a rendőrautóhoz kísérték. "Erre semmi szükség nem volt, hiszen ők is igazolták a személyazonosságukat, további helyszíni intézkedésre pedig velük szemben sem lehetett több okuk a rendőröknek" - mondta a Narancsnak a TASZ programvezetője. Szerinte minden bizonnyal a "jobb a békesség" hozzáállás vezette a rendőröket, amikor az ellentüntetőket kivezették a jobbikosok közül, ez azonban jelen esetben a szabad véleménynyilvánítás korlátozásával járhatott.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.