A fideszes többségű Békés megyei képviselő-testület 2007. júniusi közgyűlésén 14 év után, mandátuma lejárta előtt egy évvel menesztette a Jókai Színház éléről Konter László igazgató-főrendezőt. A történet egy hónapokkal azelőtti, a színházon belülről érkezett, visszaéléseket, pénzek lenyúlását sejtető bejelentéssel kezdődött. A címzett a fenntartó Békés Megyei Önkormányzat volt, amely vizsgálóbizottságot állított fel. A testület nyolcoldalas jelentése a színház gazdasági társaságokkal kötött szerződését, az igazgató béren felül felvett juttatásait, a teátrum dolgozóival kötött vállalkozói szerződéseket, az okmányfegyelmet, a vagyonvédelmet és a közbeszerzéseket találta aggályosnak. A 2007. áprilisi közgyűlés egy Konterrel szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezéséről döntött, mert "jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja áll fenn". Már akkor is voltak azonban olyan hangok, hogy mindez politikai színjáték, mert valójában olyan csekély súlyú vagy könnyen magyarázható ügyekről van szó, amilyeneket tucatszámra találni bármely önkormányzati intézményben. E vélekedést erősíti, hogy végül kevésbé durva megoldás született: a megyei közgyűlés felelősségre vonás nélkül engedte el Konter Lászlót. Nem sokkal később az ügyben névtelen feljelentés érkezett a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályára, amit aztán 2009 áprilisában a Békés Megyei Főügyészség bűncselekmény hiányában lezárt. Az önkormányzati vádak igaztalannak bizonyultak, viszont sokan megkérdezték: vajon miért kellett megválni Konter Lászlótól?
Konter László 2007. júniusi távozása után a megbízott igazgató Fekete Péter, a Békés Megyei Jókai Színház akkori oktatási igazgatója lett. Mindenki azt gondolta, hogy mandátuma a kiírandó pályázat sikeres lezárultáig tart. De minden másként alakult.
A cardiffi reménység
Fekete Péter a szerencsemalac fülével
Fotó: MTI
Fekete Péter 2006-ban a Nemzeti Színházból Konter hívására jött Békéscsabára. "Ezúton kívánom kifejezni respektemet és tiszteletemet Konter László igazgató-főrendező 14 évi munkája iránt. Legjobb tudásom szerint törekszem arra, hogy a Békéscsabán fellelhető művészi és emberi értékek átmentésre kerüljenek, s a megkezdett átalakítási folyamat zökkenőmentesen folytatódjék" - írta Fekete Péter a színház honlapjára azt követően, hogy ideiglenesen átvette az irányítást. Megjegyzésének őszinteségét máig többen megkérdőjelezik. Mindenesetre egymástól független források megerősítették, hogy a fegyelmi vizsgálatot elindító bejelentés nem tőle, hanem egy színésztől származik (aki könnyen el tudta volna képzelni magát új vezetőnek). A megyei képviselő-testület végül nem a színész, hanem Fekete Péter mellett tette le a voksát.
Szilágyi Menyhért és Nagy Béla egykori megyegyűlési képviselő elmondta a Narancsnak, hogy mind a kulturális bizottságban, mind a közgyűlésen feltették a szakirányú végzettséggel kapcsolatos kérdést a leendő megbízott igazgatónak. Fekete mindkétszer - s azóta is számos interjúban és újságcikkben - úgy nyilatkozott, hogy annak idején Nagy-Britanniában, a Sir Anthony Hopkins által is látogatott cardiffi főiskolán szerzett színházrendezői diplomát. Noha a két meghallgatás nem egy napon volt, Fekete mindig azt mondta, a diploma otthonában, Budapesten van, ráadásul közben költözött is, ezért nem tudja bemutatni. A következő közgyűlés előtti kulturális bizottsági ülésen a visszaemlékező képviselők szerint Fekete egy szombathelyi főiskolai diplomát, valamint, némi derültséget keltve, müncheni bűvészdiplomáját mutatta be. Ezt követően a közgyűlés beleegyezett, hogy a cardiffi színházrendezői diplomát a közgyűlés elnökének, Domokos Lászlónak később mutassa be Fekete. (Domokos időközben az Állami Számvevőszék elnöke lett.) Hogy ez megtörtént-e, arról nem tudni.
A helyi médiának adott interjúiból összerakható Fekete Péter szakmai pályafutása. A magát "szombathelyi gyereknek" valló békéscsabai színházi vezető érettségi után Münchenben tanult cirkuszművészetet, azon belül bűvészetet. Egy nyilatkozata szerint "a színház már ott megérintett, mivel előadásokhoz gyártottam különböző trükköket. Én voltam a csodacsináló ember." A következő állomás Wales, ahol állítása szerint színházrendezői végzettséget szerzett Nagy-Britannia - Fekete szavaival - negyedik legjobb ilyen intézményében. A "diploma" megszerzése után oktatott is, majd angol darabok magyarországi bemutatóit szervezte. 2002-ben Jordán Tamás hívására ment a Nemzeti Színházba, ahol a külkapcsolatokért felelős igazgató lett. (A Jókai Színház egy 2007-es kiadványában ezt "aligazgatói" posztnak nevezte, holott ilyen a Nemzeti Színházban máig nincs. Annak idején ezt kérdésünkre Jordán Tamás, a teátrum egykori vezetője is megerősítette.) Emellett Fekete - elmondása szerint - szakértőként is közreműködött színházi beruházásoknál, és Szabadkán rendezett egy Csáth-darabot.
Felkészülési szakasz
Kevesen gondolhatták 2007 júniusában, amikor Fekete Péter megbízott igazgató lett Békéscsabán, hogy ez az ideiglenes állapot csaknem öt évig, 2012 áprilisáig tart. A Jókai Színházat fenntartó megyei önkormányzat ugyanis - minden jel szerint - mulasztásos törvénysértést elkövetve évekig nem írt ki színházigazgatói pályázatot. A felettes szerv, a kulturális tárca - sem a szocialista-liberális, sem a fideszes - nem állt feladata magaslatán, noha a dolgok rendes menete az lett volna, hogy Konter László távozása után rögvest megpályáztatják az igazgatói posztot. Az ügyet az sem menti, hogy ez idő tájt készült az új előadó-művészi törvény, és mindenki arra várt.
Egy normálisan kiírt pályázaton Fekete aligha felelt volna meg a feltételeknek, a fenntartó ezért nem forszírozta a dolgot. Fekete Péter nemcsak a cardiffi színházrendezői "diploma" miatt, az ilyenkor előírt vezetői gyakorlat hiánya miatt is esélytelen lett volna.
Mindenesetre a kilencvenes évek második felében állítólag megszerzett brit színházrendezői diplomát Fekete máig nem honosíttatta és nem akkreditáltatta. Pedig ez egyszerű és jól szabályozott ügymenet. Ráadásul ennek során bizonyosan kiderült volna, hogy minden rendben van-e. Hogy erre miért nem került sor mindmáig, arra a magyarázat meglehetősen világosnak tűnik: hiszen ha a walesi diplomával minden rendben van, akkor annak akkreditálása és honosítása után a Békés megyei közgyűlés nyilván azonnal és örömmel vet véget az ideiglenes állapotnak.
Fekete Péter időt és életet nyert azzal, hogy a fenntartó megyei önkormányzat öt évig nem írt ki pályázatot a színház élére. Ez idő alatt elvégezte ugyanis a veszprémi Pannon Egyetem színháztudományi tanszékén a mesterszakot, továbbá megszerezte a szükséges vezetői gyakorlatot is. Pintér Márta veszprémi tanszékvezető egyetemi docens írásban feltett kérdéseinkre kifejtette: négy féléves levelező szakról van szó, amelynek elvégzéséhez valamely bölcsész alapszak vagy egy régebbi bölcsész főiskolai vagy egyetemi diploma a követelmény. (Nota bene: főiskolán nincs bölcsészképzés.)
Fekete korábbi interjúiból nem lehet kihámozni, hogy pontosan hol és mikor szerzett olyan diplomát, amellyel jelentkezhetett a veszprémi színháztudományi szakra. Szilágyi Menyhért és Nagy Béla volt Békés megyei képviselő tanítói vagy tanári diplomára emlékszik. Kérdés, hogy ez megfelelő előképzettség-e a színháztudományi mesterszak elvégzéséhez?
A Narancs által az ügyben megkérdezett közigazgatási szakjogász elképesztőnek, míg egy színháztudományi szakember örkényi abszurdnak nevezte, hogy Fekete Péter a ki nem írt igazgatói pályázat ötéves törvénysértő időszaka alatt szerezte meg szakmai végzettségét és a szükséges vezetői gyakorlatát. A veszprémi színháztudományi diplomára Fekete Péternek azért is szüksége lehetett, mert korábbi állításaival ellentétben ő is érezhette: nem aggálytalan a Cardiffban szerzett színházrendezői diploma.
Felkérték
A mulasztásos törvénysértéssel terhelt időszak alatt, 2010 februárjában - még szakmai végzettség nélkül - választották meg Feketét a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete elnökének, majd utóbb megerősítették e posztján. (Fekete Péter egy 2007-ben adott interjúban tagadta, hogy kinevezése beillene abba a sorba, hogy 2006 után a fideszes vezetésű megyei önkormányzatok sorra nevezték ki saját embereiket a teátrumok élére. E vezetők alapították később a Vidéki Színházigazgatók Egyesületét. Fekete főszerkesztője a Magyar Teátrumi Társaság szakmainak mondott, de leginkább pr-szerepet betöltő Magyar Teátrum című lapjának.)
Fekete Péter tagja lett a 2011. szeptember elején megalakult ötfős színházművészeti bizottságnak. A jogszabály szövege szerint "a bizottság tagjait az adott területen tevékenykedő elismert művészek és művészeti szakemberek közül kéri fel a miniszter". A grémium a kultúráért felelős miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testülete. Hogy a fent megfogalmazott paraméterek alapján Fekete hogyan került be a színházi szakmában élet és halál urának számító, Vidnyászky Attila által elnökölt testületbe, sokan nem tudják.
2011-2012 fordulóján a minden értelemben lecsupaszított megyei önkormányzatoktól a megyeszékhelyek önkormányzataihoz kerültek a színházak. Ennek levezénylésére - annak ellenére, hogy személyében érintett volt - Fekete Pétert nevezték ki kormánymegbízottnak. (Az már csak a politikai igazodás bizonyítéka, hogy az így a Békés megyei önkormányzattól a békéscsabaihoz átkerült színház és a hozzá tartozó Ibsen-ház éttermének üzemeltetését Fekete 2012 tavaszán a békéscsabai polgármester és fideszes országgyűlési képviselő, Vantara Gyula nagyobbik fiának és a Fidelitas békéscsabai elnökének adta a kezébe - pályáztatás nélkül.)
E fordulatos évek után a békéscsabai közgyűlés ez év áprilisában bírálta el a néhány hónappal korábban kiírt színházvezetői pályázatot, amelyen gond nélkül futott be az egyedüliként indult Fekete Péter, immár aggálytalanul.
A pályája miatti kételyek tisztázása érdekében személyes találkozót kértünk Fekete Pétertől. A színházigazgatóval hosszú egyeztetés után, május végén találkoztunk hivatali irodájában. A háromnegyed órás beszélgetésen, megismerve kérdéseinket és felvetéseinket, azt mondta: "Mindahhoz, ami nem viszi előbbre a világot, ahhoz nem asszisztálok, és nem válaszok egyetlen kérdésre sem." Pedig máskor nem ennyire szófukar és visszafogott. A Békés Megyei Hírlapnak adott 2011. júliusi interjújában például kijelentette: "A Békés Megyei Jókai Színház jelenleg Magyarország vezető színházai közé tartozik."
