„Bármi is történjen, itt mindig lesznek meccsek. A múltkoriban olyan telefonos videót kellett végignézzek, amin egy harci és egy gyengébb kutyát vágtak be a pöcegödörbe, hogy lássam, micsoda vérszomj van a harcosban. Az volt a nagy szám, hogy az állat nem a meneküléssel, hanem a gyengébb kutya megölésével foglalkozott” – meséli a narancs.hu-nak egy ózdi lakos.
Május 13-án hajnalban ugyanis a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, az Ózdi Rendőrkapitányság és a Terrorelhárítási Központ összehangolt akcióban ütött rajta egy ózdi magáningatlanon tartott tiltott viadalon, melynek során 13 főt állítottak elő. „Akció előtt egy nappal értesítettek, hogy legyek készenlétben. Mire kiértünk, a kommandósok már leterítették a csapatot, de a két kutya még mindig egymásnak feszült. Végül az egyik tulaj segítségével tudták szétszedni őket” – emlékszik vissza a vasárnap hajnali riasztásra Popovics Tibor ózdi gyepmester.
Az ügyben három személlyel szemben tiltott állatviadal és szerencsejáték szervezése, állatkínzás, valamint veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése miatt, szakértők bevonásával folytat nyomozást az Ózdi Rendőrkapitányság. „Az elkövetők jellemzően más bűncselekmények elkövetésével is gyanúsíthatók, vagy korábbi priuszuk miatt bűncselekmény-halmazat alapján születnek meg az ítéletek, így jó esély van arra, hogy letöltendő börtönbüntetést szabjanak ki rájuk. Budapesten pár évvel ezelőtt volt erre precedens, míg most Békéscsabán fut egy ügy, amelynek vádlottja valószínűleg börtönbe fog kerülni” – mondja Joó István, az Országos Állatvédőrség szakmai igazgatója. A megyei rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a magánterület tulajdonosa nem tudta, hogy milyen céllal bérelték tőle a helyet, annak ellenére, hogy az épületben rendeltetésszerűen kialakított ring volt, ahol feltehetően nem először rendeztek viadalt.
Képünk csak illusztráció!
A rajtaütés napján a viadal helyszínéről kettőt, másnap az ózdi szervező házától hatot, szomszédjától pedig újabb két állatot vittek be a városi sintértelepre.
Már nagyon kellett
A Belügyminisztériumtól kapott statisztikai adatok szerint 2007 és 2011 között összesen 25 esetben kezdeményeztek nyomozást tiltott állatviadal szervezése miatt, az elkövetési hely szerint regisztrált bűncselekmények száma pedig kilenc volt, közülük hat jutott el a vádemelésig. „Még sosem történt ennyire jól szervezett rajtaütés (mint az ózdi – a szerk.), de már nagyon kellett. Sajnos, a bíróság kerekei lassan őrölnek, elég, ha a tavalyi sajóvárkonyi esetre gondolok, aminek csak most lesz a tárgyalása. Akkor hét kutyát vittünk egy lakásban tartott kutyaviadalról, miközben a nézőközönség rohamtempóban ugrált ki az ablakokon, a kutyák tulajdonosai pedig váltig állították, hogy az ebek csak véletlenül verekedtek össze” – meséli Popovics.
Az ózdi akció után három nappal – egy lakossági bejelentést követően – újra kutyakínzókat fogtak. Ekkor „Várkony környékén amatőr viadalhoz riasztottak, itt két kutyát foglaltunk le, az egyik fél otthonából pedig még kettőt szállítottunk a telepre. Négy nap alatt összesen 14, harcoltatásra képzett állatot kellett elhelyeznünk, miközben az összes férőhelyünk ennyi” – mondja a gyepmester.
 Fotó: MTI Az említett kutyák közül „mindegyikről kiderült, hogy rehabilitációra szorul, de még nem találkoztunk olyan kutyával, akin nem lehetett segíteni. Nyolc kutyának kezdtük meg a gyógyítását ideiglenes befogadóknál (a várkonyi szomszédtól elvitt két kutyát végül visszavásárolta a gazdájuk, míg két kutya még mindig a telepen várja jobb sorsát – G.K.), mert ez a folyamat menhelyen nem kivitelezhető, míg a regenerálódás ideje nagyon változó, pár hónaptól másfél évig terjedhet” – tudtuk meg a rehabilitációt végző egyesület elnökétől, aki hozzátette, hogy az udvarbeli meccseztetéseken küzdő állatok felületi bevésődéseit könnyebb gyógyítani, mint a profi viadalokra edzett szereplőkét. „A profik úgy állítják be a viadalokat, mint borzasztóan kemény, sportos-vagány eseményeket, ahol csak a legjobb sportteljesítményt várják el kutyájuktól” – mutat rá Joó István, majd hozzáteszi, hogy tét nélküli meccsekről mégsem hallani. „Ebben a műfajban csak a pénz számít, legyen szó meccseztetésről vagy tenyésztésről. A kutyák nem vérszomjas harcosként születnek, csak minden erejükkel gazdájuknak akarnak megfelelni. Itt pedig akkor jutalmazzák őket, ha más kutyákkal szemben agresszívek.” |
Ózdon és a környező telepeken évek óta nyílt titok, hogy rendszeresen szerveznek tiltott kutyaviadalokat, az amatőr összeugrasztástól a százezres tétekben folyó meccsekig. Mindennek következményeként városszerte divat lett a harci jellegű kutyák tartása és mutogatása, a viadaloztatás fogalma része a mindennapoknak, s kegyetlen játékokra ösztönzi a pszichésen és szociálisan egyaránt hátrányos helyzetben élő embereket. (Az ózdi kutyaviadalokról már korábban is írtunk cikket.)
„Tisztában vagyunk a helyzet súlyával. Ózdon a munkanélküliség mellett a legnagyobb problémát a közbiztonság jelenti. A mostani akciót komoly nyomozati szakasz előzte meg, amelyből a tíz választókerület képviselője is kivette a részét, mivel folyamatosan jelezték a hatóságok felé, hogy hol mikor mi történik” – mondta el Fazekas Zoltán alpolgármester, aki szerint a rajtaütés pozitív hatása már most érezhető. „A visszajelzések szerint azok, akik eddig büszkén futtatták harci jellegű kutyáikat, határozottan csendesebbek lettek” – teszi hozzá.
Idegen kutyák
„Nem lehet kiemelni bizonyos térségeket, mert egész Magyarország fertőzött. Bár sokkal látványosabb lenne, ha a – főként Szabolcsban és Borsodban jellemző – falusi amatőr csetepatékat derítenénk fel, de hosszú távon akkor érhetünk el eredményt, ha a rendszer tetején állókra fokuszálunk” – árulta el neve elhallgatását kérő informátorunk, aki csapatával évek óta segíti a rendőrség munkáját. „Mérhetetlen sok időt vesz igénybe az információszerzés, mert hiába tudjuk, kikről van szó, ahhoz, hogy elkapjuk őket, meg kell várnunk, hogy hibázzanak. Van olyan tenyésztő, aki a hetvenes években kezdte a szakmát, és még mindig porondon van. A viadalok hátterében komoly kísérleti szelektációs folyamatok zajlanak, a tenyésztők precízen vezetik a kutyák családfáját és a nyert meccsek számát, s ezen adatok alapján fedeztetik, illetve adják-veszik az állatokat. A legmagasabban álló szervezői kör mozgását a kutyák azonosítása nyomán tudjuk követni. Ha például feltűnik egy kifejezetten drága, mondjuk az amerikai Garner-kennelből származó (Thomas Garner az egyik legnevesebb amerikai tenyésztő – a szerk.) kutya az országban, akkor tudható, ki az a tíz ember, aki meg tudja fizetni, a felvásárlópiacok azonosítása alapján pedig egészen pontosan megállapítható, kikhez kerültek az állatok” – magyarázza forrásunk, aki név szerint ismerte azokat a kutyákat is, melyek az ózdi csatában vettek részt. „A jugoszláv utódállamok mellett Ukrajnában, Romániában, Oroszországban és Bulgáriában terjedtek el a kutyaviadalok, utóbbi országból származnak a most lefülelt banda kutyái is (a másik tulajdonos Romániából érkezett kutyájával – G.K.).
| A Balkánról jött Amerikában az 1800-as évek végétől szerveznek kutyaviadalokat, míg a néhai Yu Arena magazin cikke a nyolcvanas évek közepére datálja az első pit dogok érkezését az egykori Jugoszláviába. A viadaloztatás és a hozzá kapcsolódó tenyésztés villámgyorsan megfertőzte a régiót, mára a legprofibb kennelek Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Makedóniában és Szlovéniában vannak. A cikk szerint a kilencvenes évektől kétezerig megközelítőleg 250 champion (a tiltott állatviadalok világában használt szlengről bővebben lásd Kuyaviadal-szótár című keretesünket) élt ezekben az országokban, amelyeknek „meg volt az az előnyük, hogy mindenki ismert mindenkit”, így „a hőskorban szinte minden hétvégén voltak show-k”. |
A fogadók közül a „legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy beszálljanak a profik világába, ahol milliós nagyságrendben folynak az adásvételek és fogadások” – mutat rá Popovics. Egy helyi lakos hozzáteszi, hogy tudomása szerint az érintett család sem munkából, hanem uzsorázásból gazdagodott meg, sőt vélhetően a kábítószerbizniszből is kivette a részét. „Az igazi profi meccseken nincs nézőközönség, csak két tulajdonos, két fogadó, két állatorvos és bíró. A küzdelem előtt mérlegelik, majd semleges környezetben fürdetik az állatokat, nehogy valamelyik fél mérgező anyag bevetésével jusson előnyhöz” – magyarázza Joó István, aki szerint csak az csökkentené a viadalok népszerűségét, ha letörnék a körülöttük élő nimbuszt és azt a hiedelmet, miszerint „a rendőr tehetetlen, az állatvédő pedig hülye”. Ebben segíthet az a hamarosan elkészülő klip, amelyben azok rappelnek majd „a viadalok léte ellen, akikre feltehetően felnéznek az érintett fiatalok” – fűzi tovább Joó.
Az ózdi „mag” elfogásával valóban jelentékeny csoportot sikerült időlegesen ártalmatlanítani, de informátorunk szerint „vannak még Ózdon kisebb csoportok, amelyek komolyabban foglalkoznak tenyésztéssel, s még többen olyanok, akik kapcsolatban állnak a profikkal, de egyelőre csak amatőr szinten szervezkednek”.
| Kutyaviadal-szótár Gamedog: a viadalban részt vevő állat Dogman: tulajdonos Game: meccs Handler: edző Champion: bajnok kutya Rollozás: a meccsre való felkészülési időszak, ami alatt az állatról lekerül a lánc Schratchelés: ennek lényege, hogy a viadalban jobban kikészült kutyát sűrű mozdulatokkal végérvényesen legyőzze ellenfele Deep game: az a meccs, amely kifejezetten sokáig tart Dead game: a csatában az egyik, vagy akár mindkét kutya elpusztul |
