Fideszes belháború dúlta fel a falut, végül Kövér Lászlónak kellett a helyszínre sietnie

  • Szlavkovits Rita
  • 2016. július 23.

Kis-Magyarország

Választás lesz Biharugrán hétvégén, mert a a fideszes polgármester állítólag visszaélést követett el, durvulás volt a közmunkánál, de téglák is eltűntek! A rendőrség nyomoz.

Választást tartanak vasárnap a román határ menti, apró bihari faluban – a látszólag kis téttel bíró esemény azonban több pikáns, és a falu határain is túlmutató mozzanatot tartalmaz. Biharugrán ugyanis az ősfideszes polgármester Vígh Ilonát párttársa igyekszik megfúrni. Azaz, bármilyen ritka esemény is ez, de fideszes tör a másik fideszes ellen. A káoszban pedig Kövér László igyekszik rendet tenni. Személyesen.

Nyomoz a rendőrség

Kövér László ugyanis a helyszínen kampányolt a biharugrai polgármester mellett most csütörtökön a Bölöny-kastélyban rendezett gyűlésen, ahol a falu lakóin túl a szomszédos települések és az intézmények vezetői is hallgatták, ahogy a házelnök kiállt a regnáló Vígh Ilona mellett is.

A Kövér által támogatott polgármester asszony az öttagú testület néhány képviselője szerint ugyanakkor visszaélt a közfoglalkoztatottak közötti munka elosztásával, és néhány beruházáshoz beszerzett anyagnak is nyoma veszett. Ebből van a baj most Bihaugrán. Bíró Gyula, a helyi pénzügyi bizottság amúgy fideszes elnöke fedezte fel ezeket a visszásságokat – Bíró még önkormányzati képviselő is –, ezért kezdeményezte még májusban a testület feloszlatását – amit a többség is támogatott. Időközben már feljelentés is született az ügyben.

Vígh ilona 2006-ban Orbán Viktorral

Vígh Ilona 2006-ban Orbán Viktorral

Fotó: MTI

A májusban feloszlatott testület, és a költségvetés hiányosságait feltáró képviselők most tiszta lappal szeretnének indulni, ők is kampányolnak, ezért röplapokkal szórták meg a falu lakosait: „Feljelentéssel éltünk a Sarkadi Rendőrkapitányságon költségvetési csalás, hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás bűncselekmény gyanúja miatt. A Sarkadi Rendőrkapitányság a feljelentéssel megállapította, hogy »a közölt tényállás a költségvetési csalás gyanújának megállapítására alkalmas«. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága pedig »Bűnügyek egyesítéséről« hozott határozatot, és a nyomozást folytatja. A kihallgatások folyamatosak és alaposak. Bízunk az igazságszolgáltatásban!”

Fidesz kontra Fidesz

A tisztázatlan ügyeket megelégelő bizottsági elnök, Bíró Gyula amúgy fideszesként jutott a testületbe. Ennek ellenére látta úgy, hogy véget kell vetni Vígh Ilona kénye-kedve szerinti közmunkaelosztásnak, illetve a költségvetési visszaéléseknek. A „lázadó” képviselők szerint a polgármester nem azoknak adott közmunkát, akik valóban jogosultak lettek volna arra. Az

A Kossuth térig jutott

Biharugra Békés megye északi csücskében, a román határ melletti kis falucska, nyolcszáz lakossal. Vígh Ilona 2006 óta polgármester a faluban úgy, hogy majd mindennap bejár a településre, mivel nem itt lakik. A közművelődési szakemberként dolgozó nő 1998-ban lépett be a Fideszbe, 2010-ig parlamenti képviselő is, sőt, a sarkadi választókerület elnöke volt. Parlamenti munkájának nyomait az olajbizottságban, később pedig szociális területen találjuk. Vígh a frakcióvezető-helyettes posztját is betöltötte a 2002–2006 közötti időszakban, a legaktívabb is ezekben az években volt. 2014-ben egyetlen szavazattal verte meg ellenfelét, a fiatal vállalkozó Makra Tibort. Akkor bíróságon támadták meg a választás eredményét, de a Kúria végül jóváhagyta az eredményt.

Átlátszónak egy jegyzőkönyvet is eljuttatott társaival, amelyből kiderül, hogy Vígh Ilona elnézően beszélt arról az esetről, amikor a közmunkára jogosult helyett, aki a pénzt is felvette ezért, a szülei dolgoznak. Ezen túl Bíró személyesen is próbált utána járni annak, hogy a több ezer, a település által megvásárolt téglát hova építették be, ám a képviselő végül nem találta a téglák felét. Ezen ügyek hatására májusban robbant a bomba a testületben, azóta – válaszként – a Fidesz Vígh Ilona vezette helyi szervezete kizárta a renitens képviselőt. A helyiek szerint azonban nagy a baj, mivel az egész falu megosztottá vált a nagy veszekedésben.

Tülekednek a helyekért

Most vasárnap az öt képviselői helyre összesen 19-en aspirálnak, míg a polgármesteri székbe Vígh Ilonán kívül négyen szeretnének beülni. Köztük van Makra Tibor is, aki a legutóbbi helyhatósági választásokon mindössze egy szavazattal maradt alul. A helyiek szerint kemény lesz a küzdelem, egyelőre úgy tűnik, hogy a megosztott faluban fele-fele arányban támogatják Vígh Ilonát és a lázadók támogatta, szintén jobboldali, de függetlenként induló Makra Tibort. Nehezíti a dolgot, hogy még két polgármesterjelölt van, akik elaprózhatják a szavazatok arányát. Májusban Bíró Gyula azzal indokolta, hogy nem hallgatnak tovább, hogy bár ők is jobboldaliak, mégsem hajlandók hallgatni a szerintük túlárazott beruházásokról, az eltűnt téglákról és a szimpátia alapján dolgoztatott közmunkásokról. A választási hajrában úgy döntöttek a testület feloszlatását kezdeményezők, hogy nem nyilatkoznak a sajtónak, mivel május óta is számos alkalommal támadta őket az egyelőre hivatali teendőit még ellátó polgármester. Így velünk sem tettek kivételt.

A Bölöny-kastélyban csütörtökön egyébként Kövér László elsődlegesen a migráció veszélyeiről és az októberi népszavazás fontosságáról beszélt. Azért felvetődött az is, hogy a házelnök Vígh Ilonát szeretné polgármesterként látni a faluban. Vígh Ilona pedig azzal próbálta az ellenében jelölteket indítókat áztatni, hogy valójában semmiféle visszaélés nem történt, hanem pusztán a polgármesteri széket akarják alóla kihúzni. Információink szerint nem csak a rendőrség, de a Belügyminisztérium is kíváncsi volt, hogy történtek-e visszaélések a közfoglalkoztatásban, forrásaink szerint még bírságot is szabtak ki ez ügyben az önkormányzatra. Ezt a polgármester a Bölöny-kastélyban tartott rendezvényen azonban cáfolta.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.