Tizenhat mélyszegénységben élő, főként roma család kapott új otthont bő egy éve Bátonyterenyén és a szomszédos Nemtiben, olyan családok, akik addig a nógrádi város két romatelepén, Alsó-Katalinon, illetve az ún. Gyula-rakodón éltek. Az utóbbi, már száz éve épült telepen nem sok minden változott az 1900-as évek eleje óta: villany ugyan van, de vízért már a kúthoz kell kimenni, és busz se járt erre, a város, a boltok, a szolgáltatások, a megálló ugyanakkor egyaránt három-négy kilométer távolságra vannak. A telepről így aki csak tudott, elköltözött. Ezután az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokba szociálisan rászoruló, leginkább roma családok költöztek be, de hasonlóan alakult ki Bátonyterenye többi, ma is létező, romák által lakott telepszerű lakókörnyezete: a helyi Várhegy, Dankó, a Nyáras vagy a Mátrai utca. Hogy a településnek több, egymástól elkülönült szegregátuma is van, azt a város története magyarázza, Bátonyterenye ugyanis 1984-ben jött létre Nagybátony, Kisterenye, Maconka és Szúpatak egyesülésével, a települések pedig hozták magukkal saját telepeiket. Ezek közül Kisterenye „vasúton túli” részét, azaz a Dankó és Várhegy utca környékét nevezi meg Nagy-Majdon József polgármester olyan területként, amely részt vehet majd a Komplex telep-program fejlesztéseiben. (Ez lesz az a roma lakhatási program, amely a városba költöztetést követi. A több mint 4 milliárdos pályázatról keretes írásunkban olvashatnak – a szerk.). A terv részleteit illetően a városvezető nem bőbeszédű, annyit árul el, hogy 100-150 ember élhet a két utcában és 150 millió forintot igényelnének a rehabilitációhoz. Nagy-Majdon azzal érvel, hogy nem akar a további, idő előtti kiszivárogtatással indulatokat kelteni.
Egy ház a régi telepen
Fotó: A szerző felvétele
Nem csak költözés
A szegregáció ugyanis érzékeny téma a városban. Az indulatok 2010 végén igencsak elszabadultak Bátonyterenyén. Akkor terjedt el, hogy felszámolják Alsó-Katalint és Béla-rakodót, és az ott élő 16 család „valahol” a városban kap új otthont. A csaknem 15 ezres településen sokan megrettentek, hogy az érintett 64 ember közül néhányan éppen a szomszédjukba költözik. A hírre a helyi Jobbik tiltakozásba kezdett, és nyilvánosságra hozta azoknak az ingatlanoknak a címét, amelyeknek megvételéről a telepprogramot lebonyolító civil szervezet tárgyalásokba kezdett. Ennek hatására a házakról pillanatokon belül lekerült az eladó tábla.
Noha az indulatok forrtak még egy darabig, de amikor 2010 karácsonya után megérkezett az állami támogatás a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségének (NMCKKSZSZ) számlájára, minden megkeresett tulajdonos aláírta az adásvételi szerződést. A támogatás összege száz forint híján 100 millió forint volt, ebből azonban nemcsak ingatlanvásárlásra jutott: a városba költöztetést szociális készségek fejlesztése, iskoláztatás és egészségügyi szűrések is megelőzték.
„Amikor felkerestek minket, hogy költözzünk a városba, majdnem elkergettük őket” – eleveníti fel Csikós Lajos Csaba a bő két évvel ezelőtti eseményeket, amikor a NMCKKSZSZ képviselői felkeresték őket. Csikóséknak ugyanis annyian ígértek korábban már segítséget, és az annyiszor maradt el, hogy hitték is, meg nem is, amit hallottak. Nem sokáig tartott azonban a gyanakvás, hiszen a szervezet programjaiban a telep szinte valamennyi lakója részt vett már. Egyesek csuhéból lakástextileket készítettek, mások gyöngyszövést tanultak, de volt, akik a hivatali ügyintézéssel vagy a számítógép használatával ismerkedett meg.
A lakást egyébként nem ajándékként kapták a családok. Minden érintett felnőttnek részt kellett vennie a kiegészítő oktatási programokban: némelyek ekkor ismerkedtek meg az írás-olvasás alapjaival, de szakképzéseket is szerveztek, többen szereztek hulladékgazdálkodó, fakitermelő, targoncakezelő oklevelet, mások bolti eladók vagy szociális gondozók lehetnének új képesítésükkel. Nem véletlen a feltételes mód: Bátonyterenye környékén az országos átlagnál magasabb az állástalanok aránya. Az egykor sok, alacsonyan képzett munkást foglalkoztató Nógrádi Szénbányák Vállalat 1992-ben szüntette be végleg a kitermelést a város környéki aknákban, más, nagy élőmunka-igényű vállalkozás pedig nem érkezett a helyére azóta sem. Berki Judit, a telep program szakmai vezetője hangsúlyozza: a költöztetéssel nem ér véget a telepprogram, a résztvevőket továbbra is követik, segítik a beilleszkedésben.
Akadnak problémák
Figyelni kell, mert például az új otthonok rezsije magasabb, mint az eddig megszokott, ráadásul a családok nem halmozhatnak fel közüzemi adósságokat, továbbá azért is takarékoskodniuk kell, hogy kifizethessék az ingatlanok illetékeit. A házak ugyanis öt évig az NMCKKSZSZ tulajdonában maradnak, ez után írják át azokat a lakók nevére. Az átírási költséget azonban már a családoknak kell kigazdálkodni, és ezért öt éven át kell félretenniük minden felnőtt után havonta ezer, a gyermekek után pedig ötszáz forintot.
Egy akkora családnál, mint Pálék, ez gondot is okoz. Ők a Bátonyterenye melletti Nemtiben telepedtek le, és tízen élnek a hatalmas kertes házban. A három felnőtt közül azonban csak az anya, Emerencia egészséges, de a közmunkában ő sem tud részt venni, mivel egyik gyermeke tartósan beteg, akit gondoznia kell. Az asszony azt mondja, örülnek az új otthonnak, de itt nehezebb az élet, mint a telepen. A hatalmas ház villanyszámlája például 17 ezer forintra rúg, kifűteni szinte lehetetlen. A telepen ezt egyszerűbben megoldották, közel volt az erdő, ha egy kis tűzifát kellett gyűjteni. Emerencia sorolja a gondokat: új kályha kellene, még egy fürdőszoba…
A gazdálkodáshoz a falutól is kapnak segítséget (vetőmag formájában), nem csak a beköltözött romák, de a többi itt élő is. A polgármester azt mondja, Pálék igyekeznek beilleszkedni, és nem tud arról, hogy a költözés óta eltelt másfél év során a család összeütközésbe került volna a törvénnyel. Azt azonban megjegyzi, hogy a falusiak szerint Pálék ma is kijárnak a közeli erdőbe tűzifáért. Feljelentést azonban még senki sem tett a család ellen.
Mi az a biobrikett?
„Az biztos, hogy a mélyszegénységben élő családok, és itt nem csak a szegregátumban lakókra kell gondolni, megszenvedik a telet, tüzelőre nem mindig futja” – kommentálja a feltevést Berki Judit. Ezért is indították el tavaly egy szociális szövetkezet vállalkozásaként a Hulladékból tüzelő-programot. Az egyszerű technikára épülő munka során papírhulladékból, az erdőn gyűjtött száraz falevélből biobrikettet készítenek. A város melletti Kányástelepen lévő kis házban tavaly ősszel tíz ember, köztük több, a telepprogramban részt vevő roma aprította, préselte, szárította a tüzelőnek valót. A munkának kettős haszna volt: az emberek fizetést kaptak néhány hónapon át, a kevéske bért pedig a saját maguk által előállított tüzelővel egészítették ki.
A biobrikett
Fotó: A szerző felvétele
Az itt dolgozó brigád egyik vezetője volt Csikós Lajos Csaba. A férfi már alig várja, hogy április közepén elinduljon az idei közmunkaszezon, mert felváltva fog dolgozni a brikettüzemben és az erdőn. A telepfelszámolási programban ő fakitermelő oklevelet szerzett, és eddig is megragadott minden munkalehetőséget. Másképpen nem is lehet, mondja, négy gyereke van. Csikós szerint rajtuk, a gyerekeken veszi észre leginkább, mit jelent a telepről való kiköltözés: a kicsik kinyíltak, új barátaik lettek, délután szakkörökre és az országos hírű tanodába járnak, ahol minden iskolás egyéni felzárkóztatásban részesülhet. Minderre eddig nem volt lehetőségük, Gyula-rakodóról ugyanis délután még egyszer visszagyalogolni a városba már lehetetlen volt.
„Tudniuk kell vegyülni”
Csikósék új otthonában három szoba van, konyha, fürdőszoba. A berendezés egyszerű, de rend, tisztaság van. A kertet is művelik, hamarosan csirkék is lesznek, és Csaba volt az első, aki jelentkezett, amikor hallotta, hogy egy közelben működő vallási közösség zöldségeket, gyümölcsöket venne. Meséli, hogy társai közül nem sokan kaptak az alkalmon, pedig kertje mindenkinek van, és így kis munkával szerény, de rendszeres jövedelemhez juthatnának.
| Nem számolnák fel a telepeket A Komplex telep-programban (TÁMOP 5.3.6-11/1) idén két szakaszban, 4,7 milliárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok vezette konzorciumok. Ez eltér az eddigiektől – a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint fontos, hogy a helyhatóságok vezessék a munkát, így biztosítható teljes elköteleződésük. A konzorciumban kötelezően részt kell vennie a Türr István Képző és Kutató Intézetnek, az Országos Roma Önkormányzatnak is, a területi munkaügyi központnak és egy nonprofit szervezetnek. Az elképzelés nem számolná fel a szegregátumokat, hanem helyben avatkozna be egészségügyi, szociális, oktatási programokkal, a kompetenciák fejlesztésével és az életkörülmények javításával. A pályázóknak vállalniuk kell egyebek mellett egy ún. Csillagház-Cherhaj kialakítását. Ez az elképzelések szerint egy helyi szolgáltatóház lenne. Továbbá gondoskodniuk kell hiányzó, például higiéniai szolgáltatások biztosításáról is, úgymint a telepen élők tisztálkodása. |
Berki Judit árnyalja a képet: végül 32 családot sikerült bevonnia ebbe a munkába, ők kapnak majd vetőmagot, palántákat, hogy el tudják kezdeni a termelést. Judit egyébként szigorúnak mondja magát, azt meséli, csak az kap folyamatos támogatást, aki maga is tesz sorsa jobbra fordításáért. Azaz ha nincs felásva a kert, nincs vetőmag se. A szakember kiemeli a környezet kényszerítő erejét: ha valaki ugyanis azt látja, hogy a szomszédja rendben tartja az udvart, előbb-utóbb ő is így tesz majd. Ezt mondja egyébként Csaba is, amikor arról kérdezzük, mit gondol arról az új telepprogramról, amely nem számolná fel ezeket a lakóterületeket, hanem helyben, támogatással tenné azokat lakhatóbbá. Csaba ezt nem helyesli, és ismét gyermekeit említi, akiknek „tudniuk kell vegyülni” a többiekkel. Ez pedig a mégoly komfortossá tett szegregált telepeken nem lehetséges.
Csikóséknál
Fotó: A szerző felvétele
A szegregátumokat meghagyó, új bátonyterenyei tervezett Komplex telep-programban valószínűleg nem vesz majd részt az NMCKKSZSZ, igaz, az önkormányzat sem kérte a segítségüket, annak ellenére, hogy a programban a kiírás szerint kell lennie civil tagnak. Hogy ki lesz az, arról Nagy-Majdon József polgármester nem nyilatkozott.
