Újabb nagy múltú kastélyt szerzett egy Tiborcz Istvánhoz köthető cég

  • Magyar Krisztián
  • 2016. június 4.

Kis-Magyarország

A BDPST elég olcsón szerezte meg a bodajki ingatlant. Képek a helyszínről!

Hosszú évek óta üresen áll az egykoron patinás Hochburg–Lamberg-kastély Bodajk belterületén, a hatalmas parkkal és egy sportpályával körülvett épületnek régóta nincs gondos gazdája.

A kastély takarásban

A kastély takarásban

Fotó: A szerző felvételei


A korábban állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttest a kilencvenes évek elején kapta meg a Fejér megyei kisváros önkormányzata, amely 2007-ben el is adta, mivel túl drága volt a fenntartása, forrást pedig nem tudtak szerezni a felújításhoz. (A kastély történetéről keretes írásunkban olvashat.) Az értékesítés néhány évvel később, a 2010-es önkormányzati választások során kampánytéma lett, a végül alulmaradt fideszes jelölt szerint túlságosan olcsón adtak túl a kastélyon. A kormánypárt bodajki szervezete hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett, de az ügyből végül nem lett semmi.

Évszázados érték

A török megszállás után Bodajkot I. Lipót király báró Hochburg Jánosnak adományozta, aki főhadiszállító volt a törökök elleni felszabadító harcok idejében; neki köszönhetően a mai kastély helyén már a 17. században is állt egy épület. A Hochburg–Lamberg-kastély 1839-re nyerhette el mostani formáját, és egészen a II. világháborúig ép maradt, ezt követően fel kellett újítani. A munkálatokkal 1964-ben végeztek, és az állami tulajdonban lévő épületben turistaszálló működött az 1990-es évekig. Az állaga azután kezdett el romlani, hogy az önkormányzat átvette a kastélyt, a 2007-es eladást követően pedig szinte mindent kiloptak az épületből, a hatalmas park elgazosodott és a kisebb építmények is tönkrementek.

A több mint hetvenezer négyzetméteres területet és rajta az épületeket 150 millió forintért a Dega FB Ingatlanforgalmazó és Építőipari Kft. vette meg 2007-ben. A cég ekkor egyebek közt vállalta, hogy felújítja a korábban állami turistaszállóként is működő kastélyépületet, gondozza az egyedi fákkal teliültetett parkot és a sportpályát is úgy, hogy a területet nem zárja el a helyiek elől. Még 2008-ban ott rendezték a város majálisát, ám az ezt követő években kisebb, a műemlékvédelmi hivatal által előírt kötelező állagmegóvásokon kívül nem történt semmi.

Ennek az volt a legfőbb oka, hogy a Dega FB időközben csődbe ment, 2011-re már mínusz 1,1 milliárd forintos üzemi eredménnyel zárták az évet, ezt követően a rengeteg tartozás miatt elindult ellenük az ilyenkor szokásos felszámolási eljárás is. Ezután került a képbe az a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt., amely a közelmúltban már megvette a turai kastélyt is, és amelyhez köze lehet Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének is. (A bodajki történetet szépen követte a megyei hírportál, a feol.hu korábbi cikkekben itt és itt.)

Így jön a képbe Orbán veje

De hogy miért is írjuk azt, hogy Tiborcz Istvánnak köze lehet a bodajki kastélyszerzéshez?

false

 

Mert bár a BDPST tulajdonosa hivatalosan két ingatlanos vagy vendéglátós tapasztalattal nem rendelkező ügyvéd, azért valami köze Tiborcz Istvánnak is van a céghez, hiszen például ő maga fizette be a bejegyzéséhez szükséges illetéket. Ezenkívül az is felettébb érdekes, hogy Tiborczot és Orbán Ráhelt is láttuk tárgyalni Adnan Polattal és embereivel, márpedig a BDPST rögtön az alapítása után bevásárolta magát abba a Polat-cégbe, amely egy városligeti villa boldog tulajdonosa (ezekről a találkozókról a csütörtökön megjelent Narancsban fotókat is közlünk).

A török oligarcha másik cégébe is bekerült a BDPST, amely megvásárolta a József nádor téri Postabank-székházat, és amelyet aztán együtt adtak el annak a jordán vállalkozói körnek, amely éppen a seregélyesi kastélyból akar elit vadászházat kreálni. Mindezeken felül egyik alvállalkozásán keresztül jelen pillanatban is a BDPST-hez tartozik a turai kastély. Isteni szerencse, hogy a 2017-es költségvetés szerint jövőre összesen 31 milliárd forint összegig le lehet majd vonni a műemléki épületek felújítását a társasági adóból, de egyéb kedvezmények is segíthetik majd a kastélytulajdonosokat!

Szétlopták

De most térjünk vissza Bodajkra, és a helyi kastélyhoz.

Itt a felszámolást intéző cég először 95 millió forintos irányáron kezdte árverezni a kastély összesen öt helyrajzi számra bontott területét, de több eredménytelen forduló után csak idén januárban keltek el az ingatlanok. A terület és az azon álló épületek végül 29 millió forintért kerültek a BDPST-hez azután, hogy az utolsó értékesítési körben is 54 millió forint volt a kikiáltási ár. Egy, a magyarnarancs.hu birtokába került 2006-os értékbecslés szerint tíz évvel ezelőtt 144 millió forint volt a kastély, a sporttelep, a közpark és még két ott található kisebb épület értéke, ehhez képest úgy tűnik, nem kötött rossz üzletet a BDPST.

Az általunk látott tulajdoni lapok szerint március 24-én jegyezték be tulajdonosként a BDPST Zrt.-t, és az ingatlanokról ugyanakkor kerültek le az előző vállalkozóval szembeni milliárdos nagyságrendű követelések. A pénzükért szaladók között a Garancsi István által tulajdonolt Market Zrt. is 310 millió forinttal.

Arról, hogy mi lesz a műemléki védettség alatt álló ingatlannal, az általunk megkérdezett helyiek sem tudtak még semmit - ők még azzal sem voltak tisztában, hogy kik az új tulajdonosok. Az azért egyértelmű, hogy lesz dolguk az új befektetőknek, mert az utóbbi időben szinte mindent szétloptak a hosszú évek óta üresen álló Hochburg-Lamberg kastélyból, ahová hiába próbáltunk bejutni, az egyetlen főbejáratnál csak a leláncolt kapukkal szembesültünk. A rozoga kerítésen átmászva talán körbe tudtuk volna járni a kastélyt, de a bejárat közelében gyakran fordult meg egy rendőrautó, így csak kívülről néztük meg az elhagyatott területet. Mindenesetre az így is látható volt, hogy a főépületről omlik a vakolat, egy másik épületen már tető sincs és a sportpálya is gazos.

false

Úgy tudjuk, a kertet sem gondozza senki, sőt, évekkel ezelőtt a terület őrzésére leszerződtetett biztonsági őr védett fákat vágott ki és adott el illegálisan, ráadásul ő felelhet azért is, hogy a kastélyépületből és a homlokzatról is elloptak szinte mindent, amit fémhulladékként értékesíteni tudtak.

Az e heti Narancs címlapsztorijában arról is írunk, hogy a kastélyvásárlások kapcsán miként kerül a képbe a magyar miniszterelnökkel kiváló kapcsolatot ápoló török oligarcha, akivel Orbán Ráhel és Tiborcz István is tartja a kapcsolatot.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.