Magyarok! Építsünk uszodát ott, ahol nem lehet uszodát építeni!

  • Katus Eszter
  • 2017. március 19.

Kis-Magyarország

A nemzeti uszodaprogram újabb gyöngyszemére bukkantunk Vajszlón.

Baranyában két településen épülhet tanuszoda a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében: egy Sásdon és egy Vajszlón. „A 38,7 milliárd forint összértékű beruházásokat teljes egészében központi költségvetési forrásból fedezik” – írta korábban az MTI, mi pedig a sásdi beruházással kapcsolatban kiderítettük, hogy – bár még csak az alapozás zajlik – máris 100 millió forintot nyertek a korszerűsítésére. (A magyarnarancs.hu által feltárt esettel kapcsoltban időközben már feljelentés is született.) Vajszló esetében ilyen mélységű furcsaságok egyelőre nincsenek, igaz, az ormánsági településen még el sem kezdték az építkezést. Nem véletlenül.

Tisztázatlan kérdések

A vajszlói uszoda – akárcsak a sásdi – elsősorban az óvodás és iskolás gyermekek úszásoktatását szolgálja majd, de tanórákon kívül és oktatási szünetekben a lakosság is igénybe veheti. A létesítményben két medence is lesz: egy tízszer hatméteres, 32 fokos hőmérsékletű tanmedence az óvodások és alsó tagozatosok számára, valamint egy 25-ször 15 méteres sportmedence. Az uszoda fala elhúzható lesz, így az intézmény nyáron strandként üzemelhet. A tanuszoda gépészeti működtetését és fenntartását, továbbá az eszközök és a karbantartás költségeit a Nemzeti Sportközpontok biztosítják. Ám hogy pontosan meddig és milyen feltételekkel, az jelenleg még Vajszlón sem tisztázott.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

Épp ezért érdeklődtünk a fenntartó Nemzeti Sportközpontoknál (NSK), miért áll a vajszlói beruházás, hol találhatóak az üzemeltetésre vonatkozó tervek, mennyibe kerül majd a létesítmény fenntartása, és meddig állja az állam a fenntartási költségeket. Az NSK-nál elmondták, hogy a településen nem biztosított a megfelelő szennyvízkezelés, amely feltétele a „költséghatékony üzemeltetésnek”. A műszaki megoldási javaslat elkészült, jelenleg döntés előtt áll, ezért nem zajlanak még a munkálatok. A többi kérdéssel kapcsolatban további részleteket nem árultak el, de a válaszból kiderül, hogy az NSK lényegében elismeri: úgy adott áldást a vajszlói beruházására, hogy a településen jelenleg nincsenek meg az uszoda működtetésének feltételei. (Információink szerint a vajszlói uszoda-beruházás eddig nem emésztett fel közpénzt, hiszen eddig kapavágás sem történt az ügyben.)

De miért éppen Vajszló?

Vajszlóról azt kell tudni, hogy egy közel 1800 fős község, és Baranya megye sellyei járásában helyezkedik el. Nem messze található a járásközpont Sellye városától (ennek polgármestere az MSZP-s Nagy Attila), amely maga is pályázott az uszodára. A feltételek ráadásul ott adottak is voltak, nem úgy, mint Vajszlón: van strand, termálvíz, szennyvízcsatorna – tehát akár egy kibővítéssel is megoldható lett volna a beruházás. Ennek ellenére mégsem Sellyén, hanem Vajszlón épül új tanuszoda a kormányzati döntés értelmében. Az NSK tájékoztatása szerint a döntést az Emberi Erőforrások Minisztériuma hozta meg „szakmai alapon”, melynek során „figyelembe veszik az adott település rászorultságát, lélekszámát, a köznevelési intézmények tanulólétszámát, tanügyi igazgatási adatait és a jelenlegi sportolási, sportoktatási lehetőségeit is”.

Horváth István, Vajszló polgármestere szerint a térség mindenképp jól jár, ha két uszoda is a lakosság és főként a gyerekek rendelkezésére áll – Sellyén pedig már van egy. „Ráadásul, bár valóban a város a járásközpont, földrajzilag sokkal inkább Vajszló a térség centruma, így a diákok utaztatása egyszerűbb és gyorsabb lesz” – tette hozzá.

Se szennyvízcsatorna, se pénz

Miközben az NSK „költséghatékony üzemeltetésről” beszél, az eredeti elképzelések szerint a vajszlói uszoda működtetéséhez hideg ivóvizet melegítenének fel gázzal 32 fokra (a 2014-es számítások szerint évente 23-24 ezer köbmétert, 110 ezer köbméter gázfogyasztással), a szennyvizet pedig elvezetnék vagy tárolnák. A gond az, hogy mindkét megoldás elég pénzigényes – kezdjük az utóbbival.

Az uszodában keletkezett szennyvízzel muszáj kezdeni valamit, ám Vajszlón jelenleg nincs szennyvízcsatorna. „Ez egy nagy adóssága az államnak a község felé” – hangsúlyozza Horváth István független polgármester. „A teljes szennyvízhálózat kiépítésének költsége 6-700 millió forintba kerülne, ezt pedig a falu önerőből nem tudja kifizetni. Hiába pályáztunk korábban, tartaléklistára kerültünk, a keret kimerült, az uniós ciklus pedig lejárt. Most Csányoszróval közösen adunk be új pályázatot, és bízunk benne, hogy ezúttal támogatnak minket.”

A vajszlói polgármester hozzátette: ha újra elutasítják őket, akkor saját forrásból megépítik az uszodához a szükséges két darab harminc köbméteres szennyvíztározót. (A fejlesztésre tavaly 47 millió forintot kért Tiffán Zsolt baranyai fideszes országgyűlési képviselő, ám ezt a parlament költségvetési bizottsága elutasította.) A medence vizét – megfelelő tisztítás után – csapadékvízként elvezetnék (ez a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló NM-rendelet szerint szabályos így), az öltözőkben keletkező szennyvizet pedig a tározóba vezetnék, majd onnan tartálykocsikkal elszállítanák oda, ahol megfelelő körülmények között tisztítani lehet. Egyes híresztelések szerint egészen Pécsig vinnék, de Horváth István ezt határozottan cáfolta.

Ahhoz tehát, hogy a vajszlói uszodában megfelelő legyen a szennyvízkezelés, amely „feltétele a költséghatékony üzemeltetésnek”, még be kell fektetni 47 millió forintot az építkezésbe, vagy 6-700 milliót a település teljes csatornázásához. Az önkormányzatnak a szennyvízelvezetésen túl a gáz helyettesítésére is van terve: a településen működő biogáz erőműben keletkező úgynevezett hulladék hővel fűtenék fel a medencék és a zuhanyzók vizét, valamint az épületet. Azt még nem tudni, hogy a beruházó állam áldását adja-e a dologra, de az erőmű tulajdonosa támogatná a megoldást.

Mivel a faluvezetés bízik a szennyvízpályázatuk pozitív elbírálásban, egyelőre kivárnak a munkákkal. Ezzel viszont az uszoda építése is csúszik – bár igaz, az építési engedély már rendelkezésre áll. A szennyvízcsatorna építése – ha a falu nyer a pályázaton – legalább egy év, így idén még biztosan nem vehetik birtokba az uszodát a gyerekek. Addig marad az utazgatás Siklósra, Szigetvárra, vagy éppen a 35-40 kilométerre lévő Pécsre.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.