Alig ismerjük, de hamarosan a Balaton legértékesebb része lesz ez a kis sziget

Kapu, portásfülke: a balatoni hajózási társaság siófoki telephelyére illetéktelen nem léphet, a szigetre egyelőre csak a mólóról tekingethetnek a sétálók. Jelenleg az állampolgárok elől elzárt területről van szó, lévén, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. javítja és telelteti ott a hajóit hosszú évtizedek óta, de nem sokáig, mert a társaság ki fog költözni onnan. És akkor a Balaton egyik legértékesebb területe válhat belőle, ahova valószínűleg könnyebb lesz bejutni, mint most.

A bejárat

Miért megy el a Bahart?

Arról, hogy a telep nem a legideálisabb a hajózási társaság számára, Kollár József, a Bahart vezérigazgatója beszélt nemrég a Balatoni Fejlesztési Tanács ülésén: „Hosszú távon aligha tartható, hogy közvetlenül a Balaton medre mellett fessük a hajókat.”

Felülről

Tudniillik a szigeten jelenleg bármit nehéz csinálni, még felújítani sem olyan egyszerű, ez pedig ráférne a Bahart-telepre. „Meg van kötve a kezünk a felújítást, a korszerűsítést tekintve, a Balaton-törvény alapján ugyanis építési engedély ide nem adható, lévén, hogy sziget, nincs hivatalos közúti csatlakozása” – magyarázta Antal Imre, a Bahart műszaki igazgatója a magyarnarancs.hu-nak. Azaz sok minden a hajózási telep elköltöztetése mellett szól, arról nem is beszélve, hogy Siófok városa évekkel ezelőtt turisztikai hasznosítású területté minősítette a szigetet.

Benn a szigeten folyik a munka

A siófoki képviselő-testület a múlt év végén ötletpályázatot írt ki nemcsak a sziget, hanem a közeli parti területek hasznosítására is. Kollár József Bahart-vezérigazgató arról beszélt a magyarnarancs.hu kérdésére, hogy érdeklődéssel várják az ötletpályázat eredményét, számukra mindenképpen a költözés a középtávú opció, amit 2020-ig legalábbis meg akarnak kezdeni. Kollár szerint is „hatalmas tékozlás műszaki telep céljára használni a szigetet, az pedig Siófok arculatát, turizmusát évszázadnyira átalakító korszakos döntés lesz, ha kiderül, mi történik a szigettel”. (A sziget a Bahart tulajdona, a hajózási társaság pedig a balatoni önkormányzatoké különböző százalékban. Keretes írásunkban erről is olvashat.)

Kaszinót álmodtak oda

Bár műszaki telepként nehezen meghatározható az értéke, a magyarnarancs.hu úgy értésült, így, „lakottan” is másfél milliárd forintra taksálják. Ha azonban a Bahart elköltözteti onnan a hetvenes évekből ott maradt üzemcsarnokait, több milliárdot érhet a hajózási társaság tulajdonában lévő ingatlan a vitorláskikötő, a zsilip és a hajóállomás mólója között, a Balatontól körbenyaldosva. Hogy valóban szigetről van szó, jól jelzi: egyetlen megközelítési lehetősége a vízleeresztő zsilipen át kialakított nem hivatalos út.

A partról

Évekkel ezelőtt a siófoki városvezetés kaszinót „álmodott” a szigetre, ugyanis már 2014-ben napirendre került a Bahart hajójavító bázisának elköltözése, és az, hogy a sziget rövidesen üressé válhat.

Belső viszonyok

Sokak szerint nem véletlen és összefügg a sziget jövőbeni hasznosításával is az, ahogyan rajta tartja a szemét Siófok és ezen belül a Fidesz a kikötővel rendelkező huszonkét balatoni önkormányzat tulajdonában lévő hajózási cégen. Mára ötven százalék tulajdoni hányad közelébe került a székhelytelepülés a társaságban úgy, hogy az elmúlt években sorra vásárolta föl a társtulajdonos önkormányzatok részvényeit. A 2014-es polgármester-választás után (melyen Siófokon a független Lengyel Róbert legyőzte elődjét, a húsz évet városvezetői székben töltött fideszes Balázs Árpádot) a fideszes többségű képviselő-testület úgy döntött, hogy ne a polgármester, hanem a pénzügyi bizottság fideszes elnöke képviselje a várost a Bahartban (minden más települést a polgármester képvisel), sőt, Balázs Árpádot delegálta a Bahart igazgatóságába.

Orbán Viktor maga is megfontolandónak tartotta a siófoki kaszinó ötletét. „Megtudtam például, hogy kaszinót szeretne a város. Siófoki helyszín ugyan nem szerepelt az eredeti tervekben, de megfontoljuk” – ezt mondta 2014-ben Orbán Viktor, amikor a még fideszes vezetésű Balaton-parti városban járt. A kaszinónak elvileg ideális helyszín lenne az a kis sziget. Ráadásul Siófokon többen látták feltűnni nemrég Andy Vajnát, ám amikor a magyarnarancs.hu rákérdezett, az egyik Vajna-cég sajtófelelőse azt válaszolta, hogy „Andy Vajna nem tervez kaszinót nyitni Siófokon”.

Három éve már, hogy 2014-ben, még az előző képviselő-testület kinyilvánította: elvileg egyetért azzal, ha Siófokra is kaszinókoncessziót írnak ki. Akkor állt ugyanis küszöbön a játékkaszinó-koncessziók kiírása, a jogszabály pedig azt tartalmazta, hogy a Dunántúlon három kaszinó létesülhet. Állítólag Füred is beszállt a rivalizálásba, ám kaszinó azóta sem ott, sem Siófokon nem nyílt – és mivel tizenegyben maximálta a kormány az országban működtethető kaszinók számát, s a közelmúltban Győrben már megnyitották a kilencediket, nem sok „szabad hely” maradt.

Ugyanakkor a jelenlegi városvezetés nem rajong kaszinós gondolatért. Inkább tervpályázatot írt ki, mit lehetne kezdeni a szigetet is magába foglaló partszakasszal. A februári leadásra a vártnál jóval nagyobb, 17 pályamunka érkezett.

Államosítás?

A magyarnarancs.hu-nak több balatoni polgármester azt mondta, attól tartanak, hogy az állam „visszakéri” a hajózási társaságot, vagy legalább egy részt belőle. Kikötők, siófoki hajózási sziget: ezekről van itt szó. A Balatoni Hajózási Zrt. két részletben, az első Orbán-kormány és a Gyurcsány-kormány idején került a kikötővel rendelkező huszonkét balatoni önkormányzat tulajdonába. A települések anno még jóval könnyebb szívvel vállalták a társaság 1,5 milliárd forintra rúgó feltőkésítését, melynek lassan szorít a határideje: 2017. októbere. A polgármesterek szerint egy esetleges „megsegítésért” cserében (a zrt.-ben legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező székhely városra, Siófokra 700 millió forint esik a feltőkésítési kötelezettségből), vagy akár azért is felmerülhet a visszaállamosítás, mert az első változathoz képest jóval több pénz jut a következő években a balatoni hajózás fejlesztésére a tavaly év végére átdolgozott, és akkor véglegesített, 365 milliárd forintra rúgó balatoni fejlesztési keretből, mégpedig hazai forrásból, nem uniós pénzből. Árulkodó lehet az is: a balatoni fejlesztési keretről szóló kormányhatározatba bekerült az is, hogy át kell tekinteni a Bahart működését.