Szentgotthárd

Útszéli rovásírás

  • Rápli Róbert
  • 2011. december 2.

Kis-Magyarország

A helyi Jobbik javaslatát a Vas megyei kisváros önkormányzata is támogatta, így már nincs akadálya a rovásírásos helységnévtáblák felállításának.

A szentgotthárdi Jobbik hamar elérte célját: elnökük még augusztus 15-én indítványozta e-mailben, hogy járuljon hozzá a városvezetés rovásírásos helységnévtáblák felállításához, mert ez „világnézettől függetlenül minden szentgotthárdi számára” fontos lépés lenne, hiszen a táblák mindenkit emlékeztetnének a történelmi gyökerekre, illetve „a nemzeti összetartozásnak a fontosságára”. Az érvek a szentgotthárdi képviselő-testületet hamar meggyőzték, így már az augusztus 31-i ülésén napirendre is vette és jóváhagyta az előterjesztést, igaz, erre nem volt feltétlenül szükség, hiszen a terület, ahová a helyi Jobbik – saját költségen – kihelyezi majd a két fafaragásos táblát, a Közútkezelő Kht. fennhatósága alá tartozik.

Noha egyetlen hozzáértő (történész, nyelvész vagy néprajzos) nem található a képviselő-testület soraiban, a döntéshozók mégsem fukarkodtak táblaállítást támogató indokaik lelkes felsorakoztatásával. Dr. Haragh László képviselő (Fidesz) szerint „a rovásírást minden magyar közösséghez, az akkori politikai magyar közösséghez tartozó ember el tudta olvasni” még a középkorban is, ráadásul a rovásírás „a magyar kultúrának a sajátja, egészen Mongólia keleti vidékéig számos rovásírással írt emlék került elő”. Huszár Gábor, a város független polgármestere pedig ekként summázta a hozzászólásokat: „Legyenek arra büszkék, hogy Szentgotthárdon előbb kerül ki rovásírásos tábla, minthogy az lesz majd kiírva néhány év múlva, hogy Shopping City Nord, vagy Süd Szentgotthárd. Ez egy nemes kezdeményezés (…)” – hangsúlyozta a város első embere. Vita csak azon volt – még az önkormányzati erőforrások és külkapcsolatok bizottságának ülésén –, hogy melyik rovásírásfajta fogadja a városba látogatókat, hiszen „az interneten olyan sokféle van”.

 

 

Szentgotthárd - rovásírással


Szentgotthárd – rovásírással

 

A rovásírás ilyen fényű beállítása azonban megalapozatlan, mert noha vitathatatlan, hogy a rovásírás egy időben a magyar és székely kultúra része volt (sőt, ez az írásmód még a középkorban is közismert volt a latinul nem tudó néprétegek körében), ugyanakkor maga az írásmód nem tekinthető hungarikumnak, hiszen eredete éppúgy lehet arámi, föníciai, ahogyan türk. A régészeti leletek alapján annyi bizonyos csupán, hogy számos változatát több földrészen is használták ezer évekkel ezelőtt (a Kárpát-medence legrégebbi rovásírásos régészeti leletei 6-7 ezer évvel korábbiak annál, ahogy a honfoglaló magyarok megjelentek ezen a területen), egyes kutatók pedig állítják, hogy a rovásírás legalább 50 ezer éves múltra tekint vissza, és a Közel-Keletről eredeztethető.

Az pedig már csak „hab a tortán”, hogy a rovásírás a mai emberek számára egyszerűen értelmezhetetlen. Ezzel függhet össze, hogy a szentgotthárdi Jobbik szervezete nem sokkal a táblák kihelyezéséről szóló döntés után máris rovásírás-tanfolyamot hirdetett meg a kisvárosban, így aki azon részt vesz, hamarosan el is tudja olvasni, hogy milyen településen lakik.

Figyelmébe ajánljuk

Pénzbírságot kért ellenfelére a fideszes polgármester - kis magyar abszurd Bonyhádról

A fideszes polgármester, Filóné Ferencz Ibolya azt kifogásolta, hogy Száraz Zoltán ellenzéki polgármesterjelölt a saját Facebook-oldalán megosztott egy városi szervezésű eseményt. Pedig Száraz a bejegyzésben konkrétan feltüntette, hogy az városi esemény. A helyi és a területi választási bizottság is elég furcsán állt az esethez, ami így a Kúrián folytatódik.