A helyi Fidesz és a Jobbik támogatásával állítanak szobrot a zsidótörvények egyik kidolgozójának Székesfehérváron – értesült a magyarnarancs.hu. A Hóman Bálintot ábrázoló alkotásra 15 millió forintot adott az Igazságügyi Minisztérium és közel 2 milliót a fehérvári önkormányzat. Hiába tiltakozott több zsidó szervezet és a baloldali ellenzék.
15 milliós támogatás a minisztériumtól
A székesfehérvári képviselő-testület pénteki döntésével biztossá vált, hogy a város könyvtárának árkádsora alatt, a Ciszterci Szent István Gimnáziummal szemben még idén felavatják Hóman Bálint egész alakos bronzszobrát. Ehhez a Hóman Bálint Alapítvány 2015-ben 15 millió forintot kapott az Igazságügyi Minisztériumtól a költségvetés terhére. A támogatási szerződést (2015/45/214-es számon) idén kötötte meg a tárca és az alapítvány, utóbbi a székesfehérvári önkormányzattól még egy közel 2 millió forintos segítséget is kap.
| ||
A város annak ellenére ad pénzt a szoborra, hogy a pénteki testületi ülésen a szocialista és a DK-s képviselők a napirendi pont levételét kérték, de ezt a többség (16-4 arányban) leszavazta, és az egy jobbikos, illetve a fideszes voksokkal átment a javaslat.
Tiltakoznak a zsidó szervezetek is
Nem csupán ellenzéki politikusok, de zsidó szervezetek is tiltakoztak. A Székesfehérvári Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is levélben próbálta jobb belátásra bírni Cser-Palkovics András polgármestert és a képviselőket. (A leveleket a testületi ülés elején a városatyák is megkapták.)
Ezekben felhívták a figyelmet arra, hogy Hóman Bálint a Darányi-, Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormányok kultuszminisztereként sokat tett azért, hogy fokozatosan megfosszák a magyar zsidóságot jogaitól. Hangsúlyozták: a történész, akadémikus szerepet vállalt az első zsidótörvény elkészítésében, amelyet ő terjesztett be 1938-ban a minisztertanácsnak. „Kezdeményezője volt a szakmai (orvosi, ügyvédi, mérnöki) kamarák rasszista célú átalakításának, és következetesen kiállt a zsidótörvények újabb és újabb szigorítása mellett” – áll a Székesfehérvári Zsidó Hitközség felhívásában, míg a Mazsihisz azt is megemlíti, hogy Hóman morális felelősségét nem csökkenti tudományos teljesítménye és akadémiai pályafutása sem.
Mindkét zsidó szervezet arra kérte a székesfehérvári városvezetést, hogy ne kaphasson köztéri szobrot egy szerintük emblematikus antiszemita személy. „A város tartozik annak a 2064 egykori székesfehérvári polgárnak, akiket a Hóman Bálint által is szorgalmazott és megszavazott zsidótörvények nyomán kisemmiztek, deportáltak és elpusztítottak” – írta a Mazsihisz.
Az egész alakos bronzszobrot a volt kultuszminiszter születésének 130. évfordulóján, idén december 29-én szeretné felavatni az alapítvány, amely indoklása szerint Hóman Bálint – aki Székesfehérvár országgyűlési képviselője volt 1932 és 1945 között és máig a város díszpolgára – tudományos munkásságával is kiérdemelte azt, hogy így tisztelegjenek előtte. Írásos méltatásukban kiemelik, hogy jelentős történetíró volt, „gazdaságtörténeti, historiográfiai, filológiai munkái máig használt és újra kiadott könyveink közé tartoznak. Kultúrpolitikusként a nevéhez fűződik a máig élő magyar általános és középiskolai rendszer alapjainak lerakása, a 8 osztályos általános és a 4 osztályos középiskola, a szakoktatás, az állami tanfelügyelői rendszer kiépítése”.
Reagál az önkormányzat
A testületi ülés után megkerestük a fehérvári önkormányzatot is a témában, egyebek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy a városvezetés miért támogatta a szobor felállítását.
Szerintük „Hóman Bálint az az országos politikus, aki a XX. században ebbéli tevékenységében a legtöbbet tette a város fejlődéséért. Munkájának eredményét mind a mai napig láthatják a fehérváriak és a városba érkezők”. Rákérdeztünk arra is, hogy a zsidó szervezetek tiltakozása és az, hogy a volt miniszter milyen szerepet játszott a zsidótörvények kialakításában, nem volt-e annyira nyomós indok az előterjesztés visszavonásához. Erre így reagált az önkormányzat: „A közgyűlés ezen döntése nem az egykori történész, akadémikus politikai nézeteinek támogatásáról szól, hanem a város, különösen a belváros fejlesztéséért, a ma szeretett és nap mint nap használt épített örökségünk kialakításáért végzett munkásságának elismeréseként támogatjuk az emlékmű létrehozását.” Majd arra a kérdésünkre, miszerint az sem jelentett problémát, hogy egy iskolával szemben állítják fel a szobrot, az alábbi választ kaptuk: „Igen, tudjuk, hogy a szobor egy iskola közelébe kerül. Egy olyan intézményről beszélünk, amelyet – többek között – éppen Hóman Bálintnak köszönhet a város. A téren egyébként már áll két másik kortársának – Klebelsberg Kunó és Kornis Gyula – M.K. – emlékére állított szobor is.”
Cser-Palkovics András fideszes polgármester a testületi vita során azt mondta: „2010–11-ben is volt már civil kezdeményezés arra, hogy Hóman Bálintról szobor készüljön, és közterületet nevezzenek el az egykori kultuszminiszterről. Akkor azonban még hatályban volt az a népbírósági ítélet, ami életfogytiglanra ítélte az egykori kultuszminisztert háborús bűntett miatt. (Erről bővebben keretes írásunkban olvashat – a szerk.) Idén márciusban azonban bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, jogerős döntésében Hóman Bálint néhai kultuszminisztert a háborús bűntett vádja alól. A város polgármestere kiemelte, hogy akkoriban a hatályos ítélet miatt tagadta meg az önkormányzat a civil szervezet kérését, azonban a jogi rehabilitáció megtörtént.”
A Hóman Bálintot ábrázoló alkotást Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrász készíti, az ő nevéhez fűződik az ugyanott már korábban felavatott Klebelsberg Kunó- és Kornis Gyula-szobor.
| Mégsem háborús bűnös Hóman Bálintot 1946-ban a népbíróság életfogytiglanra ítélte, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. Hóman Bálint börtönben hunyt el 1951-ben. A kultuszminiszter perújítását korábban már többször kezdeményezték hozzátartozói, míg végül idén márciusban bűncselekmény hiányában jogerős ítéletében felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól a Fővárosi Törvényszék, amely egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket is. Az MTI tudósítása szerint márciusban a bíró az ítélet szóbeli indoklásában kifejtette, hogy Bárdossy László kormányának, amelyben 1941 nyarán Hóman Bálint is miniszter volt, határozott szándéka volt, hogy megőrizze az ország függetlenségét, és semmi olyat ne tegyen, ami ezt veszélyeztetheti. Annak pedig semmi nyoma, hogy Hóman Bálint bármikor eltért volna a kormány álláspontjától. Az indoklás hosszan szólt arról, hogy nincs hiteles jegyzőkönyve az 1941. június 23-i kormányülésnek, amelyen a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok megszakításáról döntöttek, továbbá a június 26-i kormányülésnek, ahol az aznapi – feltehetően eltévedt szovjet gépek által elkövetett – kassai bombázás után megállapították a Szovjetunióval való hadiállapot beálltát. Az indoklás szerint a június 26-i kassai bombázást akkor nem provokált szovjet támadásként értékelték, Horthy Miklós kormányzó helyzetértékelése után Bárdossy Lászlót kész tények elé állították, a kormány egyet tehetett, tudomásul vette a kormányzó döntését. Így a felmentő ítélet egyik alapvető oka az volt, hogy háborús bűntettet csak szándékosan lehet elkövetni, és Hóman Bálint esetében nem állapítható meg, hogy szándékosan a háborúba lépést akarta. Az, hogy Hóman Bálintot idén márciusban utólag felmentették, közrejátszhatott abban, hogy a székesfehérvári városvezetés most beleegyezett a szoborállításba. Úgy tudjuk, a városban már korábban is napirenden volt a téma, de akkor még leszavazták az ügyet. Erre az önkormányzat is felhívta portálunk figyelmét: „Korábban az a döntés született, hogy amíg Hóman Bálint jogi rehabilitációja nem történik meg, addig Székesfehérvár ilyen kezdeményezéseket nem tud támogatni. Néhány hónappal ezelőtt a bíróság jogerős döntésével a Hóman Bálintot elmarasztaló népbírósági ítéletet semmisnek mondta ki. Jogi akadálya tehát nincs annak, hogy Hóman Bálint, a város egykori országgyűlési képviselője Székesfehérváron szobrot kapjon.” |
