Könyv

Hidas Judit: Hotel Havanna

  • Horváth Györgyi
  • 2013. december 14.

Könyv

Tizenhat "szelíd történetet" foglal magában Hidas Judit első kötete, a szelídség azonban csak látszólagos: a csillogó felszín mögött hétköznapi patológiánk húzódik meg. Hidas avatottan mesél a magyar középosztálybeli családok hétköznapjairól, figyelmének fókuszában a magánszféra történései, és azon belül is különösen a rokoni viszonyok állnak.

A szereplők viszonylagos jómódban, kortárs díszletek közepette (ausztriai nyaraláson, konditeremben, búvártanfolyamon, bevásárlás közben vagy épp fogorvosnál) téblábolnak a lapokon, s közben vallanak kimerült házasságról, fiktív szerelmi beteljesülésekről, teherként megélt gyerekről, vagy épp arról, hogy egy játékból elképzelt válás hogyan tud elrontani egy házasságot. Hidas hétköznapi, egyszerű nyelven mesél, ritka nála a stilizálás; a perspektívája pedig legtöbbször jól azonosíthatóan női. Mint ilyen, sokban rokon Rakovszky Zsuzsának vagy Tóth Krisztina Pixeljének elbeszéléseivel, amelyekben szintén a kortárs magyar valóság elevenedik meg a középosztály nőtagjait centrumba helyezve; de említhetjük akár a lengyel Manuela Gretkowskát vagy a szlovén Mojca Kumerdejt is. A szerzőtől nem idegen a humor, különösen annak groteszk verziója (így válik például egy fogorvosi kezelés hihetetlenül erotikus élménnyé A fogorvosomban; vagy a diétázó feleség palacsintaevése jól jövedelmező internetes szexuális szolgáltatássá a Diéta fortéban), s helyenként a társadalomkritikus pillantás és az euroszkepticizmus is megjelenik nála (mint például A riasztó című elbeszélésben, melyben egy vidéki postahivatal gazdagodik teljesen fölösleges, EU által szponzorált fejlesztésekből). Hidas élvezettel, könnyedén mesél, nagyon jó szeme van a csillogó látszatok mögött megbújó tragikus sorsokra, a magyar középosztálybeli családok öncsalásaira. Csak az a túl populáris, túl szingliregényes cím nem kellett volna.

L'Harmattan, 2013, 168 oldal, 1990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.