Könyv

Ijjas Tamás: Hipnózis

  • Herczeg Ákos
  • 2015. augusztus 16.

Könyv

Hét év: a gyerekversköteteket nem számítva ennyi idő telt el Ijjas Tamás Fejedelmi többes című debütálása óta – ennyi idő a kifulladáshoz éppúgy elég, mint a megizmosodáshoz, és most szerencsénkre az utóbbiról van szó. A Hipnózis magához ránt és nem ereszt, lehúz, altat, befed. Az én önmaga és a külvilág felé irányuló lázas figyelme önvizsgálatra késztet: vess számot magaddal, olvasó, ebben a megértés és meg nem értettség közötti térben. A líra, a legsúlyosabb legalábbis, erről az átmenetről beszél, és Ijjas mindezt jól tudja: egymásba áramló szövegei akár a félálomban mormolt szavak, akkor a legillékonyabbak, mikor mesélni kezdesz róluk. Hogy miről is szól. Énről és a másikról, távolságról és közelségről. Az újra és újra felhorgadó egyedüllétről, amelyben a figyelem a legpontosabb működésre képes: az „asszociációk kereszthuzatában”, sosem látott metaforák és talányos hasonlatok sűrű erdejében az ember mintha folyton valami szomorú, vizes síkon taposna, e pulzáló, delejező nyelvet visszafogott nosztalgia hatja át.

Ijjas Tamás új verseskönyvében a költői szó az elmúlás lejegyzőrendszere, legkitapinthatóbban talán a szerelemé, amelynek megbízható nyelvi-retorikai útjelzője a megszólítás: a három cikluson át tartó, hibátlan gondolatritmusú szövegfolyam nem más, mint nem szűnő odafordulás, de már mindenen túlról: a másik itt a hiány alakzata, a beszéd pedig egy el nem olvasott levél. A szeretet morzejelei ezek, ám távol attól, hogy mindez felismer­hető volna: a Hipnózis nem terápia. ­Illetve az is – épülő és bomló jelentések kaleidoszkópja, elágazó ösvények kertje, melyben mikor nyomon vagy, akkor tévedsz el. „A látómező kétértelmű marad, mint a könyvjelzőként / használt préselt falevél, mintha örökké ki lehetne / az időből esni.” Ijjas könyve labirintus, csak itt már a gombolyag sem segít – megőrzi titkát.

JAK−PRAE.HU, 2015, 68 oldal, 2000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.