könyv - Kondor Vilmos: Budapest romokban

  • Svébis Bence
  • 2011. június 30.

Könyv

Hálás lehet a populáris irodalom Kondornak, hogy kitöltve a mûfaji regiszteren tátongó rést, szinte a semmibõl megteremtette a magyar krimi zsánerét. Az évtizedek óta tartó próbálkozásokat követõen 2008-ban - a Budapest noir megjelenésével - végre a klasszikus detektívek panoptikumában üdvözölhettük Gordon Zsigmond bûnügyi zsurnalisztát.

A hazai történelmen átívelõ regénysorozat negyedik kötete 1946 nyarán játszódik, a világháború sokkjából ocsúdó Budapesten. A nyilasok elhagyták, a szovjetek éppen birtokba veszik a várost. Ebbõl a közegbõl indul meg az ezúttal több szálon is futó cselekmény: lemészárolt orosz katonák az Oktogonon, felismerhetetlenségig ösz-szeégett merénylõ, öngyilkosságnak álcázott gyilkosság a Markóban, bûnbandáktól elsíbolt vagyonok. Kusza és zavaros a történet, ráadásul folyton-folyvást elakad, ritmusát veszti. "Nem mûködik semmi" - állapítja meg keserûen az újságíró. Nem, valóban nem. Itt minden zilált, romos, nem áll össze egésszé. Ahogyan a város, úgy Zsigmond is darabokban van. Hátába repesz fúródott, bal karját alig bírja mozgatni, egzisztenciája megtört, ismerõsei, kapcsolatai megbízhatatlanok vagy még rosszabb: halottak. Lesújtó helyzetképet fest a szerzõ, ám sajnos a bûnügyi szál rovására. A Kondor-regények egyik nagy bravúrja a kiváló korrajz, a valós történelmi térbe ejtett fiktív karakterek mozgatása. Most azonban nincs hova mozogni, a cselekmény alig csordogál a történelmi tabló medrében. Úgy kerülünk egyre közelebb a megoldáshoz, hogy minden nyom csak zavarba ejt, elbizonytalanít, míg meg nem érkezünk a végkifejletig, mely meg nem alapozott grandiózusságával sajnos jelentéktelenné silányul. A markáns hard-boiled stílus elveszett, a dramaturgiát maga alá temeti a nosztalgia, s ezt a könyvet már csak a megrögzött rajongók fogják igazán élvezni. Esetleg még a várostörténészek.

Agave, 2011, 272 oldal, 2980 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.