Kiszámíthatóbb lehet a folyóiratok támogatása

Lé és idő

Könyv

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) mintha hajlandó lenne belátni egyik komoly tévedését. A legfőbb állami kultúrafinanszírozó szerv a napokban közölte: ismét hároméves folyóirat-támogatási rendszert vezet be a nagy hagyományú, kivételes értéket képviselő folyóiratoknak. Ez jó hír a megtépázott magyar folyóiratoknak, de a kissé homályos közlemény kérdéseket is felvet.

Nem ők nyerték a legtöbbet

A Magyar Művészeti Akadémia újabb befolyásszerzése után idén átszervezték az NKA struktúráját, több lett a kollégium, többfelé kellett osztani a nagyjából ugyanannyi pénzt, és az NKA-ban úgy döntöttek, hogy a folyóiratoktól fogják elvenni a legtöbbet. Azóta neves orgánumok szűntek meg (például a 2000), vagy álltak le egy időre (mint a Színház), és a kedélyeket az sem csillapította, hogy a szépirodalmi kollégium sajtótájékoztatóján Doncsev András, az NKA alelnöke alapos fejmosásban részesítette az értetlenkedő lapszerkesztőket. Akkor még Doncsev a lehető leghatározottabban felszólította a szerkesztőket, hogy forduljanak máshova pénzért, mert az NKA nem kiadó. Sőt még azt is sugalmazta, hogy az állami pénz a folyóiratoknál nem hasznosul megfelelő mértékben.

Aztán jött a fordulat. Az NKA konferenciát rendezett A folyóiratok jelene és jövője címmel, aminek célja a jó gyakorlatok bemutatása, a higgadt párbeszéd és közös javaslatok megfogalmazása volt. Doncsev itt is megdorgált néhány szerkesztőt, de megtudtuk tőle azt is, hogy a hároméves támogatási struktúra beszüntetése az MMA-sítás következménye volt: ő igazából meg akarta tartani.

Higgadt párbeszéd a jövőről

Higgadt párbeszéd a jövőről

Fotó: Németh Dániel

Nem tudni, hogy most miért változott meg az NKA vezetésének kommunikációja, min­den­­esetre hirtelen lett pénz és szándék a folyóiratok hároméves támogatására, sőt a szisztémát a kiemelt kulturális fesztiválok esetében is alkalmazni fogják. Ez mindenképp pozitív fejlemény, mert az NKA pályázati rendszerét legtöbbször a lassú döntési folyamatok és a hónapokat késő pályázati kiírások mellett éppen azért kritizálják, mert nem biztosít tervezhető működést. Egyelőre nem világos, honnan csoportosítanak át hova, például azért sem, mert még nem nyilvánosak a 2017-es kollégiumi keretösszegek. A közleményben mindenesetre az áll, hogy egy tavaly zárolt 1,2 milliárd forintos maradványösszeget szabadítottak most fel. Ez viszont arra a kérdése nem ad választ, hogy 2018-ban és 2019-ben miből finanszírozzák majd a 2017-es vállalásokat.

További kérdéseket vet fel az is, hogy a közlemény szerint 2017-ben 600, 2018-ban 300, 2019-ben szintén 300 milliós keretösszeggel működik majd a hároméves laptámogatási rendszer. Hogyan lesz elég ugyanannak a lapnak a második és harmadik évben az elsőben kapott pénz fele? Miért nem egyenlően oszlik el a pénz, ahogy például a kiemelt kulturális fesztiváloknál a mintegy 400 milliós éves összeg? Egyébként a 600 millió forint egy évre aránylag magasnak számít – a 2012-ben elindított hároméves pályázatnál összesen mint­egy 1,2 milliárdot osztottak szét, ami egy évre vetítve bő 400 millió forintot jelentett. Ebből következik viszont, hogy a 300 millió forint kevésnek tűnik ugyanerre a célra. Az pedig külön fontos kérdés, hogy ezeken az összegeken felül mekkora keret áll majd a különböző kollégiumok rendelkezésére a kisebb – és nem a hároméves rendszerben támogatott – szerkesztőségek segítésére.

Az tény, hogy egyszer már belekavarodott az NKA a hároméves támogatási rendszer és az évi keretösszegek egymásra vetítésébe. Ugyanis tavasszal büszkén állították honlapjukon, hogy idén „több mint félmilliárdot” szánnak folyóiratokra, tehát többet, mint a tavalyi 368 és a tavalyelőtti 352 milliós „nyílt keret”. Csakhogy a 368 és 352 milliós nyílt keret mellett azokban az években pörögtek a 2012-ben kötött hároméves vállalások is, erről mintha megfeledkeztek volna. Azt a közleményt pár héttel később levették honlapjukról.

Természetesen minderről megkérdeztük az NKA-t, és szerettük volna, ha az általuk ki­adott közlemény homályos pontjait megvilágítják. Főleg az érdekelt minket, hogy a 600, illetve 300-300 milliós összegek megállapításánál egyeztettek-e a kollégiumokkal, hogy miért nem egyenlően oszlik el az 1,2 milliárd forint, és hogy előreláthatóan mikor hozzák nyilvánosságra a kollégiumok 2017-es keretösszegeit. Az NKA igazgatási osztályának munkatársa azonban közadatigénylésnek nyilvánította érdeklődésünket, és 15 napon belül ígért választ. Hosszúra nyúló telefonbeszélgetésünkben elhangzott az is, hogy a szabadságolások miatt jelenleg nincs senki az NKA-nál, aki érdemi válasszal tudna szolgálni.

Schubert Gusztáv, a korábban hároméves rendszerben támogatott Filmvilág főszerkesztője szerint súlyos hiba volt az önálló folyóirat-kollégium megszüntetése, erre kis híján ráment az összes magyar folyóirat. Annak viszont örül, hogy visszaállítják azt a támogatási szisztémát, ami már egyszer bevált. „Ugyanakkor a gyors átállás rendkívül fontos. A 2017-es folyóirat-pályázatot a lehető leghamarabb ki kell írni. Az idő pénz, a magyar folyóiratoknak már nincsenek tartalékaik. Ha a jövő évben is májusig kell várni a támogatás megindulására, azt egyetlen művészeti vagy tudományos folyóirat sem fogja túlélni.” Az Artmagazin főszerkesztője, Topor Tünde is óvatosan, de pozitívan értékelte a hírt. „Az állandó és totális létbizonytalansághoz képest sokkal jobb volt tudni, hogy mennyi pénzre számíthatunk a következő három évben, bár bizonytalanság ezzel is járt: késve érkeztek meg a pénzek, és folyton olyan hírek kaptak szárnyra, hogy bedől az egész rendszer. Minden olyan szervezeti változtatás, ami növeli az átláthatóságot és kiszámíthatóságot, az örömteli.”

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?