Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Napi jó hír: Marno János a Digitális Irodalmi Akadémia új tagja

  • - urfi -
  • 2017. szeptember 26.

Könyv

Vagyis hamarosan ingyenesen elérhető lesz egy csomó könyve.

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 2017. szeptember 26-i közgyűlése nagy többséggel Marno Jánost választotta a testület új tagjává. Posztumusz tag lett Áprily Lajos és Nagy Gáspár - olvasható a DIA honlapján.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ha valaki esetleg nem ismerné: a DIA múlt századi, illetve kortárs magyar szerzők jogdíjköteles publikációit teszi ingyenesen hozzáférhetővé a neten. Ez nagyon jó az olvasóknak, hiszen óriási, kereshető, ingyenes könyvtárat kapnak, és elég jó az alkotóknak is, akik a felhasználásért cserébe a minimálbér négyszerese körüli összeget kapnak havonta. Csak a kiadóknak kellemetlen kicsit az egész, hiszen az ő könyveiket az olvasók a DIA-n ingyen megkaphatják.

Az alapító tagok sokféle és illusztris névsorából mára többen hiányoznak: elhunyt Csoóri Sándor, Esterházy Péter, Kertész Imre, Mészöly Miklós, Petri György, Sánta Ferenc, Sütő András és mások. De szerencsére az élő tagok is impozáns látványt nyújtanak: itt lehet nézni és olvasni őket.

Ha valaki esetleg nem ismerné: Marno János igazi, sőt rendkívüli költő, s nem mellesleg igen eredeti esszéista. Aki szeretne a Naranccsal belevágni a felfedezésbe, akkor íme: írtunk például a Nárcisz készül és A semmi esélye és a Kairos című köteteiről, 2012-ben emlékezetes interjút is közöltünk vele, de ajánlhatnám kérlelhetetlen esszéjét is Juhász Ferencről.

Előző cikk a rovatban Veres Attila: Odakint sötétebb
Következő cikk a rovatban Elhunyt Tarján Tamás Elhunyt Tarján Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

Kis-Magyarország

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

Kritika

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

Kritika

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Kritika

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Kritika

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

Kritika

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

A szerk.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”