„Orbán politikája miatt divat magyarnak lenni Szlovákiában”

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2016. ápr. 29., 07:04
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az idei könyvfesztiválra jelent meg magyarul az eredetileg álnéven publikált, számos nyelvre lefordított Könyv a temetőről. A szerző szerint a szlovák olvasók többsége elsőre nem értette a könyvet, külföldön azonban egyből érezték a szöveg mögött rejlő társadalomkritikát.

magyarnarancs.hu: A könyv eredetileg Samko Tále álnéven íródott, csak a későbbi kiadásokba került bele az ön neve. Bravúros nyelvjátékkal mutatja meg, hogyan gondolkodik a világról egy szellemi és testi fogyatékos felnőtt férfi. Hogyan talált rá erre a figurára?

Daniela Kapitáňová: Komáromban valóban élt egy ilyen figura, így elkövettem azt a kezdő hibát, hogy egy valós személy külsőjét egytől egyig beemeltem a történetembe. Ennek meglett az a kellemetlen következménye, hogy az emberek azt hitték, valóban arról a férfiról van szó.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

magyarnarancs.hu: És miért döntött úgy, hogy álnéven publikál?

DK: Ennek két oka volt, az egyik az, hogy szerettem volna, ha tényleg úgy néz ki a könyv, mintha a retardált Samko írta volna, másrészt pedig én már akkor nem voltam fiatal (44 éves volt az első kiadásnál – CsEE), és ez volt az első regényem, így picit féltem a saját nevem alatt előállni egy könyvvel. Azt gondoltam, hogy ha rossz lesz, akkor majd Samko rovására lesz az, de ha jó visszhangot kap, akkor majd megmondom, hogy én írtam.

magyarnarancs.hu: A szöveg tele van helyesírási hibákkal, sokszor nem megfelelő kifejezéseket használ, rengeteg az ismétlés és a gyerekes megfogalmazás. Tanulmányozta a sérült emberek kommunikációját?

DK: Nem tudom, egyszerűen csak elképzeltem, hogyan írna meg egy könyvet egy szellemileg visszamaradott ember, aki komolyan írónak képzeli magát, és abban a hitben van, hogy irodalmi nyelvet használ.

magyarnarancs.hu: Miért olyan fontos a halál ebben a könyvben? Szinte mindenki meghal, akiről Samko mesél.

false

DK: Egyrészt, amikor írtam, olyan állapotban voltam, hogy sokat gondoltam a halálra, másrészt nekem tetszik ez a téma. Hiszen mi fontosabb a halálnál? Miután rájöttem, hogy engem ez érdekel, tudatosan futtattam ki minden történetet erre.

magyarnarancs.hu: A szlovák irodalomkritika egy idő után nagyon dicsérte a könyvet, de milyenek voltak az első visszajelzések?

DK: Nagyon rosszak. Azt írták, hogy a könyvem azt mutatja meg, milyen mélyre süllyedt a szlovák irodalom, mert már ott tart az ország, hogy egy ilyen retardált is kiadhatja a könyvét. Azt hitték ugyanis, hogy tényleg egy szellemileg sérült ember írta. Miután kiderült, hogy én vagyok a szerző, sokan azt gondolták, hogy én mindent úgy gondolok, ahogy az a könyvben szerepel, pontosabban azt, hogy magyarellenes vagyok, és úgy vélem, a szlovákok jók, a magyarok rosszak. Később viszont az egyik legjobb szlovák író, Pavel Vilikovský írt egy elismerő kritikát.

magyarnarancs.hu: Ezek szerint az olvasók teljesen félreértették magát.

DK: Igen, miután kiderült a trükk, humoros novellának gondolták a művemet, és csak nagy sokára jöttek rá, hogy a vicces szóhasználat mögött egy tragédia bújik meg. Szinte nekem kellett elmagyaráznom utólag. Az viszont nagyon érdekes, hogy külföldön egyből megértették, hogy ez milyen szomorú. A csehek jöttek rá először egyébként, hogy ez társadalomkritika. De Szlovákiában nem azért jött ki öt kiadásban a könyv, mert értik, hogy miről szól, hanem azért, mert vicces könyvként olvassák. Sőt most film is készül a könyvből, és a tárgyalások során nekik is el kellett magyarázni, hogy miről van szó.

magyarnarancs.hu: Ismeretlen szerzőként robbant be az irodalmi életbe. Hogyan fogadták?

DK: Nem tudom, Magyarországon hogy van, de nálunk lassan már harminc éve két táborra szakadt a szlovák irodalom. Az egyik táborba a nacionalista, úgymond, „hardcore” szlovákok tartoznak, a másikba pedig, mondjuk úgy, hogy a liberális szerzők. Engem a második tábor egyből befogadott. A két csoport között egyébként semmilyen párbeszéd nincsen, a nacionalista szerzők nem is vesznek rólam tudomást.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

magyarnarancs.hu: A könyvben visszatérő kifejezés a „jó szlovák”. Ez mit jelent pontosan?

DK: A jó szlovák szeret mindent, ami szlovák, és meg kell hatódnia a szlovák dolgokon, illetve nem szereti a magyarokat, zsidókat, cseheket, lényegében senkit, csak a szlovákokat. Talán a jó szlovák még egy kicsit szeretheti az oroszokat… De ez a vélekedés inkább a kilencvenes évekig volt jellemző, most már nem annyira.

magyarnarancs.hu: Miért, most már nincsenek jó szlovákok?

DK: Sok minden megváltozott, különösen a szlovák–magyar kapcsolat. Ma már Orbán politikája miatt divat magyarnak lenni Szlovákiában. Nagyon sok szlovák közös ellenséget lát a migránsokban, és tetszik nekik az, ahogyan Orbán ezt a helyzetet kezeli. Ezért most úgy tűnik, hogy szeretik a Szlovákiában élő magyarokat. Lehet, hogy most nagyon általánosítok, de én ezt érzem.

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2016. ápr. 29., 07:04
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2 Rumata
    Rumata
    2016. április 29., péntek 10:06
    @ Időtér:

    Öregem, te durván elhazudod a történelmi eseményeket.

    A szlovák (valamint a szerb, horvát és román) nemzeti mozgalom nem valamiféle "pánszláv agitáció" vagy a "bécsi udvaroncok" hatására, hanem a magyar nemzeti mozgalommal párhuzamosan, részben pont annak hatására, az egész Európára jellemző nemzeti kulturális mozgalom eredményeként alakult ki.

    Az 1848-as magyar politika hatalmas bűne és stratégiai baklövése volt, hogy miközben a magyarság számára nemzeti függetlenséget követelt, a Kárpát-medence többi nemzetének hasonló követeléseit mereven elutasította.

    Ezért tudták az osztrákok ellenünk fordítani a nemzeti kisebbségeket, és ezért nem sikerült 1848-ban kivívnunk a nemzeti függetlenségüket.

    Már ekkor is mindenki számára világossá válhatott az, hogy a nemzetáruló magyar jobboldal egyáltalán nem a magyar nemzet érdekében, hanem - a magyar nemzet kárára - kizárólag a saját hatalmi pozíciója megőrzése érdekében hangoztat nacionalista maszlagokat.

    Később a nemzetáruló magyar jobboldal az 1867-es kiegyezés kierőszakolásával ezt a nemzetellenességét újra be is bizonyította.

    - - -

    Az orosz katonákat nem "osztrák udvaroncok", hanem személyesen Ferenc József hívta be.

    Elképesztő hogy a mindenki által ismert történelemről képes voltál ekkorát hazudni.

    Ferenc József kizárólag csak azért tudta behívni ellenünk az oroszokat, mert a nemzetáruló magyar jobboldal nem segített az osztrák népnek az osztrák császárt megdönteni.

    És azért nem segített, mert tudta, hogy a császár megdöntése esetén nálunk is kikiáltanák a polgári köztársaságot, ami a magyar jobboldal által képviselt magyar főrendek kiváltságainak és politika hatalmának megszűnését jelentette volna.

    Jellemző apróság, hogy miközben a bécsi nép elkergette a császárt, és Petőfi verset írt arról, hogy "Akasszátok fel a királyokat", a magyar kormány arra készült, hogy a Bécsből elmenekült császárt meghívja Magyarországra.

    - - -

    Kedves Időtér, a gyalázatos magyarellenes "Habsburg-udvaroncokat" ne Bécsben, hanem a Habsburg-párti magyar főrendek és az őket képviselő jobboldali politikusok között keresd.
  2. 1 Időtér
    Időtér
    2016. április 29., péntek 08:10
    Néhai Kollár János (Ján Kollár) pesti (későbbi nevén: Deák téri) evangelikus pap, a cseh és zlovák nyelv nagy megújítója, és tsai a csehek által közvetített orosz pánszlávizmus bűvkörében "agitáltak", a "nemzetiségi kérdésre" a bécsi kvázirégens udvaroncok (Metternich, Haynaui, Schmerling et al.) segítettek rá. A "pánszláv agitációról" és az 1848-as prágai első (pán)szláv kongresszusról, ahol hemzsegtek az orosz delegáltak, az elvtársvilági "testvéri tankok" árnyékában nem nagyon lehetett valódi súlyán beszélni. Mint ahogy az orosz katonák Habsburg-udvaroncok általi behívásáról sem, mert az analógia elgondolkodtató volt. Ez a "fősodor" és a "bibibíeurozóna", stb. most kezd kifújni ? Bizony, bizony, "Kecskebéka felmászott a fűzfára" és a többi.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Betyárok, új nyilasok, neonácik
Pártot alapít a legszélsőjobb
Várhegyi Éva: Ekotrip
Cinkelt lakáslottó
Balaton-melléklet
Kis-Balaton, madármentés, fürdőélet
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...