Könyv

Görbe tükörben

Címlapon Magyarország. Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020

Kritika

Kis ország számára a külföldi megítélés életbe vágó lehet: a pozitív kialakított kép ellensúlyozni képes a gazdasági és méretbeli hátrányokat, a negatív megítélés és tartósan rossz sajtó politikai és gazdasági hátrányokkal járhat.

A nemzetközi közvélemény bizalmának elvesztése kulcsfontosságú lehet sorsdöntő történelmi helyzetekben. Az impozáns kötet a „hírünket a világban” vizsgálja, az ország nemzetközi megítélésének történetét tekintve át az elmúlt százhetven év vonatkozásában.

A végeláthatatlannak tetsző merítést a legrégibb, legnagyobb tekintélyű és befolyású, leg­inkább meghatározó vezető nyugati sajtóorgánumokra (The New York Times, The Wall Street Journal, Bild Zeitung) szűkítették, továbbá olyan meghatározó lapokra, mint a Der Spiegel, a The Daily Telegraph, a Time, a Life, a Newsweek. Építettek gazdagon illusztrált heti- és havilapok (Epoca, Paris Match, The National Geographic Magazine) képes anyagaira is.

Az egyes korszakokról külön tanulmányok születtek; a szerzők kizárólag nyomtatott és vegyes politikai profilú (konzervatív, liberális és baloldali) időszaki kiadványokat szemléztek. Az elemzéshez a közel négyszáz első oldalas megjelenés mellett ugyanennyi belső oldalas publicisztikát és véleménycikket használtak fel. A „nemzetközi sajtótükör” szabadságharctól a kiegyezésig húzódó fejezetét Hermann Róbert, a dualizmustól a magyarországi Tanácsköztársaságig terjedő időszakét ifj. Bertényi Iván, a Horthy-korszakét Romsics Ignác, a Rákosi-diktatúráét Eörsi László, a Kádár-korszakét pedig Valuch Tibor írta meg. A rendszerváltástól majdnem napjainkig húzódó időszak Magyarország-képének alakulását Tölgyessy Péter alkotmányjogász tekintette át.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

Kampány

Amikor az idiotizmus a megszokottnál is erősebben tombolt egy aktuális kampányban, egy-egy mondat erejéig rendre kitértünk arra: a Fideszben vajon mit gondolhatnak odafönt a saját szavazóikról? Mire taksálják őket, akik döntenek arról, hogy milyen ún. narratívával etessék azt a tömeget, amelynek a jólétüket (tízemeletes jacht, orangerie meg fakazetta, lásd mint fent) köszönhetik. (Persze, pontosan tudjuk a választ: az urak számára annyit érnek a híveik, amennyijük van.)

Elandalodni Andalúziában

Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon… álljunk csak meg egy pillanatra, nem is oly bús, inkább vidám, széles mosolyához milyen jól áll ez a fess ezredes! Aire fresco… hermosos caballos… bien, mi coronel. Jerez szőlővesszeiről szakadatlan csepeg valami kis nektár.

Az élet kapuja

  • Jeszenszky Géza
Sokan, de talán nem elegen érezzük ebben az országban, hogy sokszázadnyi megpróbáltatás, tragédia után a magyarság hajója a NATO- majd az EU-tagsággal biztos kikötőben horgonyzott le. A mostanában sokat emlegetett író, Herczeg Ferenc Az élet kapuja c. történelmi regényének címét kölcsönözve, Magyarország előtt kitárult az élet, a jobb jövő kapuja.

Fecseg a felszín

A NER-sajtó valóságos kampányt folytat a nem a saját hold­udvarba sorolt közvélemény-kutatók ellen. A közölt adatok „pontossága” azonban nem feltétlenül valamiféle ideológiai részrehajlás következménye.