Lemez

Önterápia

Queens Of The Stone Age: In Times New Roman…

Kritika

Ha egy zenekar huzamosabb ideig nem ad ki lemezt, annak több oka lehet.

A Queens Of The Stone Age esetében a kihagyás Josh Homme magánéletében keresendő: a frontember elvált Brody Dalle énekesnőtől, átesett egy daganatos betegségen, és elvesztett jó pár barátot (Mark Lanegan énekest, Rio Hackford színészt, Anthony Bourdain sztárséfet és Taylor Hawkinst, a Foo Fighters dobosát). De még így sem tétlenkedett, hiszen dolgozott Nicki Lane 2022-es lemezén, társproducer volt a Royal Blood legutóbbi albumán, gitározott Ozzy Osbourne egyik tavalyi dalában, és a Run The Jewelsnek is besegített.

Időközben a dolgai is jól alakultak, felgyógyult súlyos betegségéből, és a gyerekeket is neki ítélte a bíróság. Tényleg csak az hiányzott, hogy befejezze a zenekar nyolcadik lemezét, amelynek a zenei része két és fél éve elkészült. És miután elhárultak a magánéleti problémák, Homme-nak sikerült megírnia a dalszövegeket is. Néhány helyen azt lehetett olvasni, hogy az In Times New Roman… egy laza trilógia befejezése, melynek az előző két része a két legutóbbi album, a Like Clockwork (2013) és a nem túl fényesen sikerült Villains (2017), de a frontember az aktuális interjúkban erre semmilyen utalást nem tett. Az új lemezt mindenképp érdemes különálló darabként kezelni, amelynek dalaiban ott vannak az elmúlt évek mentális zűrjei, botrányai, de az a tény is, hogy Homme ötvenéves lett. A főhős több dalban is utal a válására, van jó pár visszatérő motívum is, rá­adásul több dal címe valamiféle szójáték.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk