A fehérek a feketék ellen, a férfiak a nők ellen

  • Gera Márton
  • 2016. november 4.

Külpol

Arra számítottunk, hogy valaki végre megmondja, hogy most akkor Hillary vagy Donald.

Sok rossz elhangzott mindkét elnökjelöltről a Republikon Intézet tegnapi vitaestjén, ám abban majdnem mindenki egyetértett, hogy Trump teljesen kiszámíthatatlan.

De ki lenne jobb Magyarországnak?

Noha a közvélemény-kutatások zöme azt mutatja, valószínűleg Hillary Clinton nyeri a kedden esedékes elnökválasztást, egyáltalán nem érdektelen dolog a jelöltekről vitatkozni. Legalábbis ez derült ki a Republikon Intézet tegnapi, Clinton vs. Trump – Amerika új elnököt választ címet viselő konferenciáján, amely azzal a megnyugtató tanulsággal is szolgált, hogy talán több dolog van, amiben mindenki egyetért.

false

Fotó: Németh Dániel


Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke megnyitójában elmondta, hogy ritkán láttunk ennyire „kevéssé jó” elnökjelölteket eddig a történelemben, de a magyar politikára is nagy hatása lesz a végeredménynek, hiszen már az is egy furcsa helyzet, hogy Orbán Viktor is állást foglalt (a tusnádfürdői beszédében gyakorlatilag elsőként állt be Trump mögé).
Tóth Csaba, a Republikon stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy két nagy kérdés határozta meg az eddigi választási küzdelmet: az egyik, hogy itt van Trump, a fehér macsó imidzsében, aki mindenen átgázol, a másik pedig az, hogy Clintonban nem lehet bízni, mert például a hivatalos levelezését is magánszerveren keresztül bonyolította, s mégis ő a favorit. Beszélt emellett a szavazók faji összetételéről, és kutatások szerint ha csupán fehérek szavaznának, akkor Trump nyerne, mivel a fehérek közül 54 százalék támogatja, míg ellenfelét csak 38. Ha viszont csak a feketék vagy a nők voksolnának, akkor persze Clinton nyerne, hiszen a feketék körében például 88 százalékos a támogatottsága.
Tóth szerint Trump egyik legnagyobb esélye az lehet, hogy a választók nem bíznak Clinton őszinteségében: 46 százalék Trumpot tartja őszintébbnek, s csak 38 Clintont, bár vannak jó páran, akik úgy gondolják, egyik jelölt sem őszinte.
A konferencián persze a vita ígérkezett a legizgalmasabbnak, ám az kissé meglepő volt, hogy a résztvevők elég sok mindenben egyetértettek.
Soós Eszter Petronella politológus elmondta, hogy évek óta Hillary Clintonnak szurkol, és ugyan a küzdelmet kiegyenlítettnek látja, mégis úgy gondolja, hogy jobb lesz a frusztrált, lecsúszott középosztálynak, ha Clinton lesz az elnök. Szerinte Magyarországnak is jobb lenne egy olyan elnök, aki a NATO-t fontosnak tartja – Trump már utalgatott rá, hogy nem védene meg minden NATO-tagállamot egy esetleges támadás esetén.

false

Fotó: Németh Dániel


Seres László, a Kapitalizmus blog írója ha szavazhatna, a Libertariánus Párt jelöltjére, Gary Johnsonra tenné a voksát, mivel úgy gondolja, „egészen elborzasztó, hogy Trump és Clinton közül kerül ki az USA következő elnöke”. Azt mondta, hogy tulajdonképpen „egy agresszív pszichopata (Trump) áll szemben egy felkészült, de mániákus hazudozóval (Clinton), aki teljesen amorális, és húsz éve arra készül, hogy hatalomra kerüljön”. Sullivan Ferenc, a Nézőpont Intézet munkatársa volt az egyetlen, aki arra a kérdésre, hogy ha választhatna, kire szavazna, Trumpot mondta. Bár hozzátette, nem szívesen szavazna rá, de úgy látja, Magyarország számára ő jobb lenne, noha az este folyamán nem igazán derült ki, miért is lenne megfelelő nekünk egy Trump-adminisztráció.

false

 

Fotó: Németh Dániel


Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense úgy vélte, ez a választás nem egy tétre menő küzdelem, „a tét már akkor elúszott, amikor nem Bernie Sanders lett a demokrata jelölt, mivel ő volt az egyetlen, aki rendszerszintű változásokat akart”, és Pogátsa szerint akármit is mond Hillary Clinton, neki semmi köze a szociáldemokráciához. A közgazdász azt mondta, nem Trump személye a lényeges, sokkal nagyobb probléma, hogy van olyan társadalmi tömeg, amely hajlandó egy ilyen emberre szavazni.

S így tovább, mindenki megfutotta a maga körét, mintegy vitajelleget kölcsönözve az alkalomnak, ám e körökből leginkább a személyes közlemények ragyogtak ki, attól mégis inkább megkímélnénk most a kedves olvasót, hogy X. a hidegháború híve, Y. pedig nagyon nehéz négy évre számít.
Okosabbak persze nem lettünk, s ez szerda reggelre sem várható, de a várható fejlemények így is elég izgalmat ígérnek.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.