Népirtás élőben: a romok alól hallani a segélykiáltásokat

szerző
Kakuk György
publikálva
2016. dec. 13., 18:21
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Aleppóban százezer ember van közvetlen életveszélyben, őket egy néhány órás tűzszünet alatt ki lehetne menteni. De az oroszok ezt nem engedik.

Ilyen még nem volt a történelem során: nyilvánvalóan népirtás zajlik, ami az egész világon valós időben követhető. Hétfőn az esti órákban végérvényesen összeomlott Kelet-Aleppó felkelők által ellenőrzött védelmi vonala. Az Oroszország és Irán által támogatott szíriai kormányerők átvették az uralmat a város keleti része felett. Már csak egy alig két négyzetkilométeres terület van a felkelők ellenőrzése alatt, de a helyzet olyan gyorsan változik ezekben az órákban, hogy mire ezek a sorok megjelennek, elképzelhető, hogy már a városnak azok a kerületei is a kormányerők alá tartoznak.

Katonák

Katonák

Fotó: MTI/EPA

A városnak ezen az ostromlott részén a legóvatosabb becslések szerint is legalább százezer ember van közvetlen életveszélyben. Amikor néhány nappal ezelőtt világossá vált, hogy Aleppót nem képesek tartani a kormányellenes erők, sok család elfogadta a kormány ajánlatát, és a rövid időre megnyitott humanitárius folyosón biztonságos helyre távoztak a harcok elől. Itt azonban a férfiakat és a 14 évesnél idősebb fiúkat különválasztották, sorsukról azóta sincs hír. (Így kezdődött Srebrenicában is.)

Tegnap este óta kétségbeesett segélyhívások érkeznek a városból. A Független Orvosok Szervezete (IDA) – amelynek munkatársai most is a városban vannak, és utolsó erejükön túl is megpróbálnak a betegeknek, sebesülteknek segíteni – francia parlamenti képviselőkkel közösen, a törökországi központból adtak ki nyilatkozatot, amely 24 órás tűzszünetet sürgetett. A helyszínen lévő humanitárius munkások szerint azt a most közvetlen életveszélyben lévő, százezer embert négy kilométer és egy néhány órás tűzszünetet választja el attól, hogy biztonságban elhagyhassák a várost. A tűzszünetet, ami ez esetben a bombázások szüneteltetését jelentené, Oroszország elutasította.

A szíriai hadsereg által elfoglalt kerületekből a közösségi médián keresztül egy valós időben követhető népirtás képe rajzolódik ki, egyre erősebb vonásokkal. A kormányerők listák alapján gyűjtik össze az ismert felkelők családtagjait, és akit megtalálnak, azt a helyszínen kivégzik. Egy újságíró kolléga küldte a következő felsorolást, ami a ma reggeli állapotot mutatja: tizennégy ember az Ajam, AlHasan és Masry családokból, kilenc a Sandeh családból, húszan a Qaseer és Hajjar családokból, huszonöten az Ekku és Fael családokból. Az azonnali és helyszíni kivégzések tényét az ENSZ is megerősítette. A jelentések szerint Kelet-Aleppó utcáin halottak és sebesültek hevernek, és segítség nem érkezik. A sebesültekből segítség híján halottak lesznek.

Civilek

Civilek

Fotó: MTI/EPA

Az elmúlt években Fehér Sisakosokként ismertté vált önkéntes katasztrófavédelmi egység munkatársai nem tudnak részt venni a mentésben; egyrészt a bombázások miatt, másrészt azért, mert aki a civil lakosságot segíti, az a kormányerők célkeresztjébe kerül. Elmondásuk szerint a romok alól hallani a segélykiáltásokat, de már nincs, aki segítene a betontörmelék alá szorult embereken.

Azokban a kerületekben, amelyeket már elfoglaltak a kormányerők, fegyveres egységek ellenőrzik a lakóházakat. Úgy tűnik, szabad kezet kaptak, és ők dönthetnek arról, ki élhet és ki az, akinek halnia kell. Folyamatosan jönnek a hírek a kivégzésekről.

Az elmúlt 24 órában a közösségi média felületeit #Aleppo címszó alatt elárasztották az utolsó üzenetek. Írásban vagy videóban köszönnek el ismerőseiktől, barátaiktól. Egészen drámai nézni, olvasni ezeket az üzeneteket, miközben ömlenek a hírek a mészárlásról.

A közösségi média bejegyzéseiből az ostromlott város lakóinak döbbenetes személyes drámája rajzolódik ki. Asszonyok kötöttek megállapodást a férjükkel, hogy nem engedik őket a kormányerők kezére jutni, mert biztosak abban, hogy akkor megerőszakolják őket. Így a férjek egy utolsó kétségbeesett tettként megölik feleségeiket.

Maya Hautefeuille, a Független Orvosok Szervezetének szóvivője a Narancsnak elmondta, hogy az ENSZ képes lenne evakuálni a városban rekedt  civileket, de ehhez elengedhetetlen lenne egy legalább huszonnégy órás tűzszünet.

Saad Al-Wafai, az ellenzéki Waad Párt főtitkára a határ túloldaláról, Gaziantepből követi az eseményeket. Véleménye szerint az aleppóiaknak a nyugati és az arab világ együtt fordított hátat. „Nem most, évekkel ezelőtt. Az nem volt kérdés, hogy a népirtás megtörténik, csak az, hogy mikor. Hát, most ez is kiderült” – mondta Al-Wafai, amikor telefonon a helyzetről érdeklődtünk nála.

Mindeközben a szíriai kormányt támogatók ünneplik a győzelmet, amit még az sem tud elhomályosítani, hogy tegnap az orosz segítséggel visszafoglalt Palmürából a szíriai kormánycsapatokat az oroszokkal együtt verte ki az Iszlám Állam.

Update

A cikk megjelenésével egy időben a Független Orvosok Szervezetének szóvivője arról értesítette a Narancsot, hogy a helyszínen dolgozó orvosok szerint az oroszok megengedik orvosoknak és civileknek, hogy a nyugati városrészbe távozzanak. Ezt az információt máshol még nem erősítették meg.

szerző
Kakuk György
publikálva
2016. dec. 13., 18:21
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Aleppó

Kommentek

Rendezés:
  1. 45 Valakicske
    Valakicske
    2016. december 16., péntek 16:31
    A gépnél ülök. Kint havazik. Befűtök ma este. Bombák zuhannak. Vettem tüzelőt. Búgnak a bombázógépek. E-mailben értesítenek számlatartozásomról. Gázművek. Gáz az utcákon. Tudjátok, milyen a bombák sivítása, a bombázógépek búgása? Én tudom. Láttam filmeken. Mesélték a szüleim. Ők utána még sokáig rosszul aludtak. Rosszul aludtam az éjjel. Telihold volt, és korán kellett kelnem. Repeszek tépnek szét gyerekeket. A szüleim akkor még gyerekek voltak. Hurkát sütök vacsorára. Májas, véres, és kolbász is, akciós volt. Aleppo romokban. Köveken kövek, a kövek között testek. Embereket őröl a város kínhalála. Véreznek a kövek. A kövek nem véreznek. Az csak úgy látszik. A testek véreznek. Hurka lesz vacsorára. Szeretem a hurkát. Nektek is kipukkad néha sütés közben? Eléggé bosszantó. Leszakadó lábak kínja. Szétfröccsenő törzsek kínja. Összeroppanó koponyák kínja. Kicsavarodó fák kínja. Elképzelhetetlen, emésztő fájdalom. Fáj a fejem, rosszul aludtam. Nem nagyon fáj, inkább úgy gomolyog. Krumpli lesz a hurkához, megfőzöm, lereszelem, hagymával lepirítom. Nincs mit enni. Nincs víz. Nincs gyógyszer. Azt hiszem, beveszek valamit fejfájásra. Nincs menedék. Állatok vonyítanak végső, rettegő kínjukban. Túlvonyítják még az embereket is. Az ember olyan illedelmes: csendben hal, ha teheti. A kutyám ugat, kiengedem. Ülök a szobában. Ülök a gép előtt. Írok. Emberek halnak, emberek ölnek. Leírom ezt is. Most írom, éppen ide. Egyidejűségek. Mostok, ittek és másholok. Ülök, halnak, írok, irtanak. A gyerek zeneórára ment. A gyerek meghalt. Béke van. Háború van. Párhuzamosan. Egyszerre. Együtt. Legyünk átkozottak. Átkozott vagyok.

    Konok Péter, facebook
  2. 44 grrr
    grrr
    2016. december 16., péntek 16:17
    A liberálok megkoszorúzva, haza lehet menni.

    A mai világmegváltás, néptoszogatás, humanizmus előírás megvolt.

    (Más kérdés, hogy ezek nem fognak nekünk előírni semmit. Nem bírnak semmiféle tekintéllyel a szemünkben. De azért csak törjék magukat.)

    Le lehet kászálódni a piedesztálról, megvolt a napi penzum.
  3. 43 Valakicske
    Valakicske
    2016. december 16., péntek 15:25
    A SÁTÁN nem nyugszik ...:-(

    A városban évek óta egészen elképesztő körülmények között szolgálatot teljesítő Független Orvosok Szövetségének (IDA) szóvivője e sorok írójával telefonon azt közölte, hogy működésüket teljesen fel kellett függeszteniük. Orvosnak vagy az egészségügyi ellátásban dolgozóknak lenni eddig is sokkal veszélyesebb volt Aleppóban, mint fegyveres felkelőnek. A kórházak, járóbeteg-ambulanciák, traumakórházak eddig is kiemelt célpontjai voltak az Asszad-rezsimnek és az azt támogató erőknek. Kedd óta pedig halálos bűnnek számít a sebesültek vagy betegek ellátása. Egyébként pedig négy kilométer és egy huszonnégy órás tűzszünet választ el legalább százezer embert a megmeneküléstől.

    A városból hektikusan és sokszor ellenőrizhetetlenül érkező hírek kivégzésekről, a felkelők vezetőinek családjai ellen indított bosszúhadjáratról és olyan emberi drámákról szólnak, amelyek szinte felfoghatatlanok. Asszonyok férjeikkel kötnek egyezséget – mielőtt a rezsim hadseregének kezére kerülnének: a férjnek meg kell ölnie feleségét, hogy az ne lehessen szexuális erőszak tárgya.

    Az, hogy pontosan mi történt és történik most is Aleppóban, csak később fog teljes mélységében kiderülni, az azonban biztos, hogy a Twitteren és Facebookon terjedő üzenetek nem alaptalanok. Az Aszad-rendszer a félelemre épült. Nem csak ez. Már az öreg Aszadé is. Az 1982-ben Hamában levert lázadás áldozatainak számát húsz- és negyvenezer közé teszik. Aleppóban is hasonló végjáték látszik kibontakozni. És ezt tudják azok, akik célpontjai lehetnek a rendteremtésnek. Ebben a polgárháborúban már régen túllépett a szíriai kormány a békés rendezés lehetőségén. És ezzel együtt azon is, hogy megpróbálja megőrizni az ország területi integritását.

    A damaszkuszi kormánypropaganda már vagy két éve trenírozza a szíriaiakat arra a lehetőségre, hogy az ország határai megváltozhatnak. A kormánypropaganda tudatosan kezdte el használni a „hasznos terület” kifejezést. Az Aleppó–Damaszkusz észak-déli tengelyt és az ettől nyugatra, a Földközi tenger mellett fekvő területeket nevezi hasznosnak. Az ország középső és keleti része, a sivatag, Rakka vagy Deir Ezzor pedig a haszontalan területek kategóriájába tartoznak. A kormányt már nem igazán érdekeli, mi történik az Iszlám Állam által megszállt területekkel, vagy hogy a kurdok az északi, kurd irányítás alatt álló kantonokban mit csinálnak. De arra sincs már ereje, hogy felvegye a törökök által elé dobott kesztyűt, és ellenálljon Törökország területszerző beavatkozásának az Eufrátesztől nyugatra fekvő határmenti részen. Aleppó megszerzése és a felkelők ellenállásának megtörése után minden bizonnyal fontosabb lesz Aszad számára az Idlib környéki ellenálló gócpont megszüntetése. Merthogy Aleppó a koronaékszer. A város visszafoglalása és az ott valós időben követhető, népirtásközeli helyzet azt is elfeledtette, hogy az Iszlám Állam egy gyors támadással visszafoglalta Palmürát, azt a várost, amely történelmi emlékeiről híres, no és arról, hogy ez volt az orosz beavatkozás egyik első kézzel fogható eredménye. Oly annyira, hogy nem sokkal az után, hogy Palmürából kiűzték az ISIS-t, egy orosz szimfonikus zenekar adott koncertet az ókori amfiteátrumban. Persze Palmüra ilyen gyorsan és gyanúsan jól időzített elvesztése a hasznos és haszontalan területek kontextusában is értelmezhető. Hasonló gyors csatavesztés várható az észak szíriai Kamislóban is, ahol az ottan repülőtér és a város egy része még mindig a kormányerők ellenőrzése alatt áll. Ez a kurd város biztosan a haszontalan területek listáján van.

    Mindeközben a franciák kezdeményezésére összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ahol a szokásos adok-kapokat tolták a felek kevés eredménnyel. Persze ezt már a tanácskozás kezdetekor borítékolni lehetett, hiszen szeptember óta háromszor nem sikerült a BT-nek határozatot hoznia Aleppó kapcsán. Először egy humanitárius tűzszünetről, majd a civil lakosság evakuálásáról, végül a segély szállítmányok célba juttatásáról, természetesen orosz és kínai vétó miatt.

    Az a bizonyos nemzetközi közösség mintha kicsit unottan nézné, ahogy semmiért felelőssé nem tehető emberek vérét ontják miközben nagypályás geopolitikusok szakértő tekintettel követik az eseményeket, és a legjobb esetben széttárt karokkal jelzik, nincs nagyon mit tenni. Az éppen egy évszázada aláírt Sykes–Picot-egyezmény, amely a Levante néven ismert térséget érdekzónákra osztotta a két akkori nagyhatalom Franciaország és Nagy-Britannia között, a szemünk előtt omlik össze. Nemcsak Szíriában – Irakban is. Az, hogy mi lesz utána, éppen most dől el. Egy dolog biztos, ha a regionális játékosok politikai képviselet nélkül hagyják a térség szunnita muzulmánjait, azoknak nem marad más lehetőségük, csak a radikalizálódás. Jönnek majd újabb és újabb Nuszra Frontok, meg Iszlám Államok, önjelölt kalifák, meg ki tudja még kik. Csak normális élet, meg biztonságos hétköznap nem lesz. És nem csak Levantéban.

    http://hvg.hu/vilag/20161215_aleppo_az_emberiseg_legujabbkori_felfoghatatlan_botranya
  4. 42 rworse
    rworse
    2016. december 16., péntek 15:10
    Szabócska Bihályné özv. Adyabatik Andrea:
    Zagyhalott szkipetárok

    Nyakatokon zagyhalott szkipetárok,
    Kik levágják a ti fejetek.
    Gányolnak vérben, gúnyolnak hitben,
    Orbánné földjén tapodnak itten.
    A zagyhalott, magyar szkipetárok.

    Ami csak szépség s ami reménység,
    Mind zagyítják a Tisza körül.
    Nincs a világon még ennyi bánat
    Ily hatvány zagyványa nincs még a világnak,
    Mint itt, hol zagyhalottaké a térség.

    Éle a tenyérnek, éle a Szónak,
    Éle a késnek adja örömüket.
    Nagyobb bánata sohse volt népnek,
    Zagyhalottabbak még seholse éltek.
    Azt hiszik, ők a Ma és: a Holnap.

    grrr beteg ember, de nem kushadván vár,
    Vitéz amazonként ismerheted.
    Manifeszt reggeltől reggelig
    Értetlenkedik, hogyan féktelenkedik,
    A zagyhalott magyar szkipetár.
  5. 41 grrr
    grrr
    2016. december 16., péntek 14:33
    http://magyaridok.hu/kulfold/rengeteg-aldozattal-jart-a-nyitott-kapuk-politikaja-1225072/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_migracio_201612

    Sebastian Kurz rendkívül okos és intelligens ember.

    Többek között elismeréssel beszél Szijjártó kollégájáról is....mi ismerjük szijjártót kollégát és nincs nagy véleményünk róla, de rendkívül szimpatikus az a lojalitás (figyelem: liberálok a szó jelentését nem ismerik) szóval az a lojalitás ahogyan Kurz a mi... őőő...ehm....külügyminszterünkről (vagy minkről) beszél.

    Kurzban nincs pökhendiség, nincs benne semmi magyarlenézés - emlékeztetnék Faymann kancellárra -
    egy rendkívül tehetséges és nagyformátumú politikusról van szó.
  6. 40 Valakicske
    Valakicske
    2016. december 16., péntek 10:57
    Hát gyere, öreg Sátán, üljünk le kicsit, beszédem van veled. Ismerjük mi már egymást, soha nem tartottalak butának. De nem erről akarok veled beszélni. Tudom én, hogy a Sötétség Fejedelme fontos valaki. Azt akarom kérdezni: mire jó ez neked?

    Mert hogy a te karmos mancsod van ebben, az biztos. Én embert nem tudnék elképzelni, aki örömét lelné abban, hogy öregeket, gyermekeket, asszonyokat mészároljon, kínozzon. Akik ezt teszik most Aleppóban, már nem emberek. De szerintem ördögnek sem volnának jók, nem válnának be.

    Ezek szörnyetegek. Démonok. És mi itt ülünk, a fűtött – na, nem igazán jól fűtött – szobában, szörnyülködünk és nem tehetünk semmit. Van, aki már látott háborút és tudja, hogy nincs most a világon hatalom, ami segíthetne, és van, aki még disznóvágást sem látott: én még olyant is olvastam, aki örvendezik.

    Na, az már a tiéd.

    Kedves Sátán, ha nem tudnád: Aleppóban ötvenezer civilt gyilkolnak éppen most. Asszonyokat, gyermekeket, öregeket. Az ép férfiak legjava már halott. Ebből a szempontból tökéletesen mindegy a világnézetük: már megbocsáss, melyik tíz év alatti gyermek foglalkozik politikával? Igen, őket elevenen temetik el a híradások szerint. A nőket előbb megkínozzák, megerőszakolják. Az öregekkel nem sokat vesződnek.

    Igen, ezekben a pillanatokban is tömeges kínzások és kivégzések zajlanak.

    Mármost, kedves Sátán, még egyszer megkérdezném: mi a francra jó ez neked?

    Nem volt elég Guernica, Auschwitz, Mauthausen, a Szoloveckij-szigetcsoport, Szrebrenica és még millió hely? Mi hasznod van neked a tömeges kínhalálból?

    Hiszen ha van túlvilág, az áldozatokhoz közöd nem lehet. Ők hitük vagy a túlvilág természete szerint kell üdvözüljenek. Esetleg szerencsés újjászületést nyerjenek. Mire jó neked a szenvedés?

    Habár… azt hiszem kezdelek érteni, Belzebub mester, ha nem is válaszolsz, csak nézel rám vigyorogva a pentagrammatonból.

    Hát hiszen nem is az áldozatok lelke lesz a tiéd.

    Hanem a hóhéroké.

    És bűnrészes mindenki, aki azt kiáltotta a fegyvertelenekre, hogy takarodjanak haza harcolni. De még egy darab kenyeret sem adott nekik, nem hogy csúzlit. Álszent papi fejedelmektől politikai nagyságokig sokan tolonganak a te portádon most, lélek a lélekkel nyomakszik.

    Ördöghiány lehet a Pokolban. Vagy terjeszkedni akarsz – hát nem elég, hogy mindenhol lecsaphatsz?

    Mert tegnap Guernica, ma Aleppo.

    Holnap Budapest.

    Igen, Budapest: miért, Szrebrenica messze volt? Jó kocsival pár óra.

    Mindenkivel megtörténhet.

    Igen, kedves olvasó, magával is.

    Akár pár héten belül.

    Mit fogsz kezdeni ennyi démonnal, öreg Sátán, amennyi most a nyakadra gyűlik?

    Átkozott, ki örvendezik, átkozott, ki közömbös.

    Legalább sirassuk meg őket.

    Edzett újságíró vagyok, nem is fiatal, de az én szememből is kiesett a könny, mikor az utolsó üzeneteket hallgattam.

    Átkozott, aki áldozatok búcsúját meggyalázza.

    De ne hidd, hogy győztél.

    Sosem fogsz győzni.

    És sajnos sosem veszítesz.

    Én most kicsit sírtam, mindjárt 49 éves létemre. Sírtam, mert láttam már háborút testközelből és tudom, hogy esélyük sincs az áldozatoknak a túlélésre. És azt is tudom, hogy nincs most a világnak az a csodaszerűen megjelenő flottája, ami a Musza Dagh népét annak idején megmentette.

    Könnyezek, és azt mondom, nem szégyellem.

    Kitolok veled, öreg Sátán.

    Aki még embernek érzi magát, és ezt olvassa, sírjon velem kicsit, ha úgy érzi, vagy legyen együttérző.

    Aki meg olvassa, és mégsem érez együtt – azokat mind megtarthatod.

    Végzetünk, öreg.

    Takarodj a Pokolba.

    Vagy Aleppóba.

    Hiszen az a Pokol ma.

    Szerző: Szele Tamás
  7. 39 grrr
    grrr
    2016. december 16., péntek 10:02
    Az igazi humanizmust felismerjük és méltányoljuk.

    A liberálok gőgös, másokat kioktató fennhájázását utáljuk.

    Vérpimasz liberálok mocskolódásai ellen nem védekezünk - elküldjük őket a fészkes fenébe.
  8. 38 Valakicske
    Valakicske
    2016. december 16., péntek 09:34
    Aleppóban
    éhen vesznek
    megfagynak
    leölik őket hideg fejjel
    s ki valahogy elmenekül
    táborba kerül
    vagy odavész a tengeren
    emberek
    emberek
    2016 12 15

    LOVAS ZOLTÁN FACEBOOK
  9. 37 Valakicske
    Valakicske
    2016. december 16., péntek 09:33
    BOJÁR IVÁN ANDRÁS:
    Hónapokon át némileg értetlenül, de bíztatólag lájkolgattam Róza El-hassan magányos posztjait, amikor a háború kezdetétől naponta tett ki képeket a szíriai háborúról. Mellé odaírta, hogy a rettenetnek épp hányadik napjánál járunk. Rémlik, hogy eljutott az 1000-edik ilyen posztig is. Különös arab képaláírásos fotók voltak, rajta izgatott vagy éppenséggel már halott arab fejkendős emberekkel, csupa idegenség, messzi világ - egy nagy-nagy konfliktus képi hordaléka, aminek okáról, résztvevőiről, tétjeiről mit sem tudtam, Róza szinte kiáltó rémült sorait az ő félarab magánügyének tudtam be. Messze voltak minden tekintetben. Ő is, meg a háborúja, mely akkor 1000 napig még csak neki fájt. Róza néha kommentelt, hogy ez nagyon nagy baj, hé magyarok meg európaiak, értsétek meg, rémségek történnek és ez a baj átcsap majd ide is. Senki, én sem értettem egy szót sem a figyelmeztetésekből. Majd pont egy magányos posztolgató, akire tényleg senki nem figyel, gondoltam, majd ő fogja megmondani. Megmonta. Egy napon itt teremtek. A Keletiben, meg az M1-esen, ahogy - mint a korábbi fotókon ismeretlen távoli tájakon, - most a szemünk előtt vonultak végtelen sorban Bécs, a Nyugat felé. Most a reggeli kávé mellé az internet Aleppo csatazaját hozza be a szobámba. A hétezeréves város végóráit éli. Kétségbeesett halálvárók üzenetei osztódak milliószám a fészbukon. Utcáit vérrel mossák, kalasnyikov kelepelések csapódnak a romos házfalak között, gyerekek százai fekszenek holtan kiterülve. Kilencéves kislányomat látom bennük, vele egykorúak fekszenek a csarnok kövén. Telefonjaik optikáin át riadt felnőttek suttogják távoli, önvádtól és tehetetlenségtől bamba arcunkba utolsó szavaikat. A szégyentől úgy olvad az Északi sark, mint azelőtt soha, mi meg lekapcsoljuk az Eiffel-tornyon a fényt, mintha a hűtőszekrény kikapcsolásával akarnánk egy háborúra értelmes megoldást kínálni. Ócska tél. És benne ócskák vagyunk mi mindannyian. Nem is lehetünk nem azok. Az a háború még most sem a mi háborúnk. Hiába a sok elolvasott cikk, átböngészett térkép, egyre kevésbé értjük, hogy ki kivel ki ellen és miért. Következményeire a legrosszabb, leggonoszabb és legigaztalanabb választ adta az a 3.2 millió magyar, kik fogva tartják itt a többi 6.8-at. Az elviselhetetlen tehetetlenség, szégyen és önvád marad nekünk falkalényeknek, akik a részvéten, imán túl mással aligha tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy múljon végre el a rettenet. Még a szobám melegét is bűnnek érzem, de miit tehetünk, ha nem tehetünk semmit?
    Érzem, hogy a kérdésfeltevések is hibásak. Amilyen a sötötébe burkolt Eiffel-torony. Olyan morális feladványt kaptunk, aminek talán nincs megoldóképlete. Csak konzekvenciája. De még erről sem tudjuk, sejthetjük csak, hogy miféle lesz.
    https://www.facebook.com/zsohar/videos/1329753317066335/?pnref=story
  10. 36 grrr
    grrr
    2016. december 16., péntek 07:54
    A magyar liberálnak egyetlen motivációja van, a gőg.

    A fennhéjázó, pimasz, alattomos gőg.

    Amit liberalizmusnak csúfol.

    A fennhéjázással sikerül is megfélemlítenie egyeseket - akik gyorsan csatlakoznak az ő véleményükhöz - nehogy már ők is rasszistáknak, antihumanistáknak, idegengyűlölőknek legyenek kikáltva.
    A csatlakozók aztán szintúgy nagy hangon rasszistáznak, idegengyűlölőznek másokat.

    Nem meggyőződésből, hanem mert megijedtek a liberál mindent elsöprő pimasz gőgjétől és nem akarják, hogy ők legyenek a célpont. Vö. Bánó András aki utóbb - miután a magyar liberál kikergette a pusztába mert kérdést mert intézni a nagy osztolykánhoz egy lincselés ügyében - szóval Bánó kis idő múlva ráébredt, hogy ő (is) rasszista és hamut szórt a fejére.
    Osztolykán meg nyugodtan povedálhatott arról, hogy a magyar társadalom még nem elég érett.

    Az a humanizmus amit a liberál mások megfélemlítésére használ - mi diktálunk itt érzelmet, gondolatot, viselkedést - az nem humanizmus. Semmi köze hozzá.

    A liberál minden eszközt felhasznál a céljai eléréséhez: semmi sem elég mocskos neki ahhoz, hogy nemet mondjon valamire ha az ő érdekeit szolgálja. A liberálnak, a magyar liberálnak semmi kifogása nincs az ellen, hogy a bangladesi ovács százezer migránssal akarja megdönteni a magyar kormányt.

    A magyar liberálnak ez tetszik. Nincs olyan mocskos eszköz ami neki ne tetszene, beleértve a szélhámos juhászt és a gyilkos maffiózó portik sípjait.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Miért nem akarják?
Az Európai Ügyészség és a kormány
Zsidó negyed a Várhegyen
Interjú Komoróczy Gézával
A pénz körforgása
Mészáros és Orbánék
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...