Strasbourgban magas rangú állami és uniós vezetők búcsúztak a Németország újraegyesítésében kulcsszerepet játszó Helmut Kohltól, aki az első olyan politikus, akitől nem nemzeti, hanem európai uniós szintű gyászszertartáson vettek végső búcsút. A javaslat Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől származik, aki szerint a volt kancellárnak azért is kijár az uniós búcsúztatás, mert Európa díszpolgára volt.
A ceremónia késő délután kezdődött az Európai Parlament strasbourgi székházának üléstermében, ahonnan a néhai kancellár koporsóját délután Ludwigshafenbe, Helmut Kohl szülővárosába szállítottak.
Strasbourgban több európai vezető mondott beszédet, s szót kapott Bill Clinton volt amerikai elnök is. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, akivel ott volt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.
| ||
A gyászszertartáson Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke „nagy európainak, nagy államférfinek, politikai óriásnak” nevezte Kohlt, aki „mindig képes volt rá, hogy a távolba tekintsen”, és kiállt „a falakkal, a vasfüggönnyel, a totalitárius rendszerekkel szemben”. Leszögezte, közelebb kell vinni az uniós intézményeket az emberekhez, válaszokat kell adni az aggodalmakra, és hatékonyabb Európát kell teremteni, amely képes megvédeni az állampolgárait. Hozzátette, új jelentést kell adni az európai eszmének.
Szembenállás helyett együttműködés
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a ceremónián hangsúlyozta, hogy Kohl német és európai hazafi volt, aki „európai Németországot akart, nem német Európát”. Elmondta, a volt kancellár sírt, amikor jóváhagyták az unió 2004-es bővítését, amelynek során a kelet- és közép-európai országok többsége csatlakozott az EU-hoz.
Az Európai Tanácsot vezető Donald Tusk kiemelte: Kohl „azt kereste, hogy mi köt össze minket”, egységes Európára törekedett. Mint mondta, a szertartás ideális alkalmat teremt rá, hogy „megvizsgáljuk lelkiismeretünket”. „Berlinben, Varsóban, Párizsban és Budapesten is igent kell mondani az egységes Európa jövőjére, a szabadságra és az emberi jogokra” – fogalmazott.
Helmut Kohl özvegyének kérésére Bill Clinton korábbi amerikai elnök, Felipe González egykori spanyol kormányfő és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök is felszólalt. Clinton azt hangsúlyozta: komoly és határozott tartás jellemezte Kohlt és politikáját, ugyanakkor mindig megegyezésre törekedett, az együttműködést tartotta szem előtt. Majd hozzátette: Európa 21. századi történelme Helmut Kohl „óráján kezdődött”, hiszen olyan világot szeretett volna teremteni, ahol senki nem ragadja magához a vezető szerepet, s amelyet a szembenállás helyett az együttműködés és szabadság jellemez.
| ||
Angela Merkel német kancellár beszédében kijelentette: Helmut Kohl a német és az európai egység útját egyengette, képes volt hosszú távlatokban gondolkodni. Mint mondta, elődje mélyen meggyőződéses európai politikus volt, aki már akkor az egység pártján volt, amikor mások még vonakodtak, a belé vetett bizalom pedig segített lebontani az egységes Németországgal szembeni aggályokat.
Emmanuel Macron francia államfő azt mondta, Helmut Kohl többre értékelte a hidakat, mint a határokat. Szerinte Kohl „olyan bátor döntéseket hozott meg, amelyek nélkül a mi nemzedékünk nem rendelkezne döntési jogkörrel”. Európa több generáció közös munkájának az eredménye, azoké, akik elég bátrak voltak, hogy felülemelkedjenek a félelmeiken, a gyűlöleten – mondta a francia államfő.
A gyászszertartás végén Kohl uniós zászlóval borított koporsóját kivitték a teremből, az azt borító uniós zászlót a búcsúztatást követően német lobogóra cserélték, és elszállították Németországba.
A miniszterelnöknél beragadt a régi lemez
A megemlékezés után Orbán Viktor Strasbourgban nyilatkozott az M1-nek. A miniszterelnök itt belekezdett abba, amiről egyszerűen nem tud leszakadni, íme: szerinte a nemzeteknek meg kell kapniuk a megbecsülést és az elismerést, mindent, ami „megilleti” őket. „Tisztelni kell a jogaikat, nem lehet tőlük azokat elvenni, nem lehet föléjük erőszakolni vagy föléjük ügyeskedni lopakodó alkotmánymódosításokkal valamilyen építményt, amiben a végén senki nem érzi magát jól” – hangsúlyozta. A kormányfő szerint ezek az alapigazságok nem mutatkoznak ma teljes valójukban és fényükben, de dolgoznunk kell, hogy ezek láthatóvá váljanak, és ez a közép-európaiak mai küldetése Európában: a nemzetek Európája.
Az Európai Unió jövőjére vonatkozó kérdésre leszögezte, hogy Európa jövője az emberi karaktereken és jellemeken múlik. „Ha lesznek olyan vezetőink, akik a kellő pillanatban jellemerősnek bizonyulnak, akkor lesz fejlődés Európában. Ha nem, akkor így maradunk, ahogy vagyunk, ebben a mostani bénult állapotban” – mondta.
| ||
Orbán Viktor felidézte, hogy 1998-ban meglátogatta Helmut Kohlt, és a beszélgetésnek volt egy pillanata, amikor arról kérdezte, hogyan áll a morál, az erkölcs kérdése a politikában. Helmut Kohl erre válaszul azt mondta, ami üzenet a jövőre nézve is: ami jó a magánéletben, az jó a politikában, és ami rossz a magánéletben az rossz a politikában is.
A miniszterelnök kijelentette: ha lesznek olyan vezetők, akik ki tudják mondani az egyszerű igazságokat, akik merik vállalni népeik véleményét például a migrációról, a nemzetről és a kereszténységről, akkor lesz Európának jövője. „Egy dolog biztos, Magyarországon nem fog múlni” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő az interjú elején azt mondta: gyászszertartás még nem volt, a lelki búcsú este lesz a bazilikában. Hozzátette: egy politikai búcsúsztatáson vannak túl, és ezt onnan is tudni, hogy a kereszténység szó nem hangzott el, holott egy kereszténydemokrata politikust temettek. Tehát mindenki a politikai korrektség szabályai szerint, ahogy az Európai Parlament épületében manapság szokás és szabad, úgy beszélt – tette hozzá Orbán Viktor.
Méltó volt Európához a búcsúztatás abból a szempontból, hogy a vezetők egyenesen és őszintén beszéltek Kohl kancellárral kapcsolatos munkatársi, kollegiális vagy baráti érzelmeikről. Mi közép-európaiak is megszólalhattunk, a mi hangunkat Donald Tusk hangja jelentette, hiszen ő, mint az Európai Tanács elnöke beszélhetett, és ő úgy beszélt, mint egy lengyel Gdańskból – jegyezte meg Orbán Viktor. Azt mondta, úgy érzi, hogy Donald Tusk minden közép-európai ország, így a magyarok nevében is megköszönte mindazt, amit Helmut Kohl a magyarokért és a térségért tett.
Orbán hiányolja a szeretetet
Arra a felvetésre válaszolva, hogy német sajtóhírek szerint Helmut Kohl özvegye azt szerette volna, hogy a búcsúztatáson ő is mondjon beszédet, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha nagy embert temetünk, és most egy nagy tölgyfa dőlt ki, akkor minden pletyka vagy lökdösődés, ami a temetés és a szertartás körül kialakul, szükségszerűen méltatlan. Ebben nem szabad sosem részt venni.” Elmondta: Helmut Kohl győzte meg arról az 1990-es években, hogy igaza volt „a régi nagyoknak”, akik azt mondták, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.
Helmut Kohl „nagyapai szeretettel” a mi nemzedékünket arra terelgette, hogy vannak divatok, de egyetlen biztos pont van, amire Európát értékek szempontjából építeni lehet, ez pedig a kereszténység. Európa értékei ebből sarjadtak, és ezt meg kell őrizni, akkor is, ha ez nem mindig népszerű – mondta.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy az egykori kancellár mondandója mögött a keresztény derű és szeretet húzódott meg, és régen ez a hang az európai politika világában nem volt idegen. Mára ez teljesen kiveszett: most a kioktatás, a lebecsülés és a sértegetés kultúrája erősebb, mint a keresztény derűnek és szeretetnek a kultúrája. De ő biztos benne, hogy ezt a kultúrát nem tették sírba Helmut Kohllal együtt. Orbán elmondta azt is, hogy Helmut Kohl egyfajta lelki kiáradásként élte meg az Európai Unió bővítését.
