MaNcs, XVI. évf. 45. szám (2004-11-04)
Az izraeli törvényhozás, a knesszet október 26-án elfogadta Ariel Saron "elszakadási tervét", az egyoldalú izraeli kivonulást a Gázai övezetbõl és négy észak-ciszjordániai településrõl. E szerint 2005 nyarán mintegy 8000 izraeli családnak el kell hagynia lakóhelyét. A költözködésben több száz ezer dolláros kártérítés segíti az önként távozókat, míg az ellenállók akár börtönbe is kerülhetnek.
Négyéves fejtörés és huzavona után a szocialista kormány tavasszal végre új népesedéspolitikai koncepcióval állt elõ. Ezt aztán el is nevezte jóléti fordulatnak, mivel a dokumentum fõleg szociálpolitikai módszerekre támaszkodik. De hogy néz ki mindez a családosok és a nõk felõl nézve?
Hogy éppen egy büntetõper adjon alkalmat egy ország nyilvánosságának, urambocsá', egész társadalmának a saját közelmúltjával való szembenézésre, a számvetésre egy-egy kor uralkodó eszméivel, politikai erkölcseivel, a közösség ügyei intézésének bevett és szokásos rendjével, arra számos példát ismer a történelem.
Az utolsó pofon megáll a levegõben, a nyomozó az órájára néz, visszagyûri az ingujját és leroskad a székbe. - Tudja, melyik állat hord faszt a hátán? - kérdezi fáradt kíváncsisággal, miközben a mennyezetre fordítja a vallatólámpát, és bekapcsolja a ventilátort. A szórt fényben megváltoznak a vonásai: az árnyékvetõ inkvizítor köpcös mókamesterré puhul.
Bizony isten, nem akartam a jegybanktörvény módosításával terhelni a Narancs olvasóit, úgy gondoltam, a véleményem jobb helyen van a HVG-ben. Ide magasztosabb témát szántam: általában az ellensúlyintézményekét, amelynek csak egy eleme a Magyar Nemzeti Bank. Kaptam is némi écát ehhez Sárközy Tamás gondolatébresztõ tanulmányából, amelynek szakmai vitája éppen a múlt héten folyt a Pénzügykutató falai közt. Az élet, jelesül a Narancs, azonban közbeszólt.
A befogadás és az eredetiség kérdéskörét vizsgálja az a hét kötetbõl álló magyar mûvelõdéstörténeti sorozat, amely a Recepció és kreativitás: Nyitott magyar kultúra címet viseli. Az MTA Filozófiai Kutatóintézete által koordinált vizsgálatról az intézet igazgatóhelyettesét, a kutatás vezetõjét kérdeztük, hogy megtudjuk: milyen kulturális javakat kapott hazánk a mûvelt emberiségtõl, és milyeneket adott neki.
A népszavazásdömping egy hónap múlva sorra kerülõ elsõ fordulójában arról is kellene dönteni, hogy kaphassanak-e állampolgárságot a határon túli magyarok. Ám úgy kellene mérlegelni, hogy elõzõleg nem sikerült tisztázni: mindennek mik a feltételei, és az esetleges új állampolgárokat milyen jogok és kötelezettségek illessék meg.
Múlt pénteken jelentette be a Ringier Kiadó Kft. (RK) ügyvezetõ igazgatója, hogy megszünteti a Magyar Hírlap (MH) kiadását. A masszívan veszteséges napilap munkatársai elhatározták, hogy egy hétig még mindenképpen folytatják, három nappal késõbb pedig bejelentették: ha a tulajdonos lehetõvé teszi, maguk keresnek új befektetõt, ezért pár hónapos haladékot kértek a Ringier-tõl.
Bár pro forma a meccs még tart, a végeredmény nem kétséges: az MDF kizárja a párt történetének korábbi kulcsfiguráját, az utolsó politikailag aktív alapító atyát, Lezsák Sándort. A fejlemény nem meglepõ, jó ideje már csupán a mikor volt a kérdés (lásd: Fix egyes, Magyar Narancs, 2004. szeptember 23.). Lezsák eltávolítása törvényszerû: de nem csak a Dávid Ibolyával való, jelen konfliktusa miatt.
Magyarország uniós csatlakozásával megnyílt a lehetõsége annak, hogy a lassan megtérülõ, nagy infrastrukturális beruházások támogatására létrehozott Kohéziós Alapból is lehívjunk pénzeket. 2006 végéig mintegy 1000 millió euróval többel gazdálkodhatunk, amennyiben az Európai Bizottság mind a nyolc aktuális támogatási kérelmünkre rábólint.
Egy éven belül már a második büntetõeljárást kezdeményezte az ügyészség Molnár Csaba rendõr alezredes, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetõje ellen. Az ügyészség szerint a nyomozó ezúttal nem szír nepperekkel, hanem magával a brókerügy névadójával, Kulcsár Attilával esküdött össze. Molnár ellen egyedül az exbróker vallott - akit épp a nyomozó csalt tõrbe és fogott el Bécsben tavaly nyáron.
PICASSO HONGKONGBAN Tizenkilenc napos hongkongi vendégeskedése alatt közel kétmillió látogatót vonzott Picassónak a Parádé címû balettelõadáshoz festett, 1917-es színpadi vászna. A 10,5x16,4 méteres mû Picasso legnagyobb ilyen jellegû alkotása, a párizsi Centre Pompidou tulajdona.
Képek a Titánról Szerda hajnalban megérkeztek a Földre az elsõ fényképek, amelyeket az amerikai Cassini ûrszonda készített a Szaturnusz bolygó legnagyobb holdjáról, a Titánról. A Cassini a felvételek készítésekor valamivel kevesebb mint 1200 kilométerre haladt el Titán felszínétõl.
A Balassi Bálint Intézet (BBI) a magyar mint idegen nyelv oktatásával és a külföldiek hungarológusképzésével foglalkozik. Minden évben fogad ösztöndíjasokat is: a tavalyi hatvan helyett idén csak harmincat.
A szerzõ - Hans Mayer néven - 1912-ben született Bécsben egy teljesen asszimilálódott zsidó családban. Irodalomból és filozófiából szerez diplomát, de 1938-ban, az Anschluss után Belgiumba emigrál, és ott bekapcsolódik az ellenállási mozgalomba. Lebukik, a Gestapo rettenetesen megkínozza, majd koncentrációs táborba zárják. A háború után választott nevén, franciául publikál két regényt és néhány esszékötetet. 1978-ban Salzburgban holtan találják egy szállodai szobában.
Lehetne hajánál fogva elõrángatni - mintha lenne - azt a bizonyos közös nevezõt; nem teszem. A Radnóti Színházban bemutatott Glowacki-darabot, a Negyedik nõvért és a Vígszínházban bemutatott Tévedések vígjátékát ebben az írásban leginkább az sodorta egymás mellé, hogy nem jut nekik külön-külön hely, mert nem követelik ki maguknak. (Októberben csak Budapesten közel ötven premier volt, ez, leszámítva a leszámítandókat is: sok.)
Az 1921-ben Texasban meglehetõsen szegényen született és 1995-ben, a svájci Locarnóban meglehetõsen gazdagon meghalt írónõ könyveit általában a lélektani krimi skatulyájába szokták belegyömöszölni. Kissé szûk látókörû szemlélet, mégis jól védhetõ. Mert tagadhatatlan, hogy Highsmith már elsõ nagy sikerétõl fogva (Strangers on a Train, 1950, magyarul: Két idegen a vonaton, 1980) nem a nyomozással és annak kiderítésével foglalkozott bûnregényeiben, hogy ki követte el (vagy fogja elkövetni) a gyilkosságot - ezt ugyanis az elsõ adandó alkalommal közli az olvasóval.
A Magyar Formatervezési Tanács és a Design Terminál Kht. szervezte Design 7 apropója és kulcseseménye volt az Iparmûvészeti Múzeumban október 18-án megnyílt designtörténeti kiállítás, melyen az elmúlt másfél évtized legjobb magyar tárgyait állították ki a szervezõk.
Az ifjú rendezõ már elsõ nagyjátékfilmjében, a Macerás ügyekben nagyon bátornak mutatkozott, amikor lírát pengetve, az eget azúrkékre festve, egy vidéki lakótelepre számûzte az örök szerelmet. Talán meg sem fordult a fejében, mekkora kockázattal jár az ilyesmi, talán tudatosan hagyta a fenébe az öszszes lakótelepi sztereotípiát, nem érdekes. A lényeg, hogy tehetségének, lelkesedésének, de mindenekelõtt ártatlanságának köszönhetõen, hibái ellenére is, nagyon szerethetõ, bravúros mûvet alkotott. Zavarba ejtõ, elgondolkodtató darabot, ami sokkal több, mint ígéretes pályakezdés.
Hogy van-e olyan életkor, amikor már "nem illik" rocklemezzel állni elõ, az nagyon gyermeteg kérdés, de ha már így szóba hoztam: nincsen. Azon viszont én is meglepõdtem, hogy Nancy Sinatra hatvanhárom évesen rukkolt ki az év egyik legérdekesebb rocklemezével, hiszen egy hangot sem hallatott magáról már vagy harmincöt éve. Aztán zavaromban búvárkodni kezdtem, s mint kiderült, azért valamivel árnyaltabb a kép: egy-két dalt a hetvenes-nyolcvanas években is felvett, csak éppen bármiféle következmény nélkül. Jut eszembe: egyáltalán tetszenek még emlékezni rá?
Egy bronxi postás fiának az orvos valami fúvós hangszert javasolt asztma ellen. A gyerek a klarinétot választotta, talán mert a környéken virágzott a zsidó szubkultúra. Aztán elvégzett néhány iskolát, és az elsõ albumával rögtön robbantott is (Don Byron plays the music of Mickey Katz) - merthogy miért játszik egy fekete ember zsidó zenét? Ami a továbbiakat illeti, a Tuskegee Experiments a free jazz és a klasszikus zene között mozgott, a Nu Blaxploration a hiphop és a funky felé kalandozott, a Bug Music a harmincas évek szvingkorszakának adózott, a Music For Six Musicans pedig a karibi gyökerek körül matatott, lévén a papa egy kalypsoegyüttesben bõgõzött, amikor épp nem a leveleket hordta.
könyv MICHAL AJVAZ: AZ ÖREG VARÁNUSZ VISSZATÉR A cseh író novelláinak majd' mindegyikében valamilyen állattal konfrontálódik a jellemzõen egyes szám elsõ személyben megszólaló elbeszélõ: hol megfejthetetlen találós kérdésekkel zaklatja egy közelebbrõl meg nem nevezett, leopárdra hasonlító állat, hogy rossz válasz esetén megrugdossa és megharapja, hol egy két és fél méteres kagyló fenyegeti életveszélyesen, hol pedig ormányos barátjának az emberi társadalomba való beilleszkedésének lehetetlensége miatt kezd szorongani, s vágyni maga is egy ormányra. A már nem szürrealista, de még nem abszurd történetek azonban nem nagyon mutatnak túl önmagukon: mintha a furcsa történet önmagában kielégítõ lenne (melyet szereplõje egyébként egyáltalán nem furcsáll), s elegendõ lenne néhány kultúrtörténeti vagy filozófiai utalás.
A hajósmunkáról két dolog jut az eszünkbe: rettentõ keményen kell dolgozni, és nagyon komolyan megfizetik. Tulajdonképpen mindkét állítás igaz.
Nemrégiben egy mindig feketében járó fiatalember arról igyekezett meggyõzni, hogy a rendszeres temetõlátogatás nemcsak a nyugdíjas özvegyek számára egészséges elfoglaltság: "Mutass még egy helyet Pesten, ahol ennyi zöld és ilyen csend van! Ami ennyire fenséges!" Lelkesedése annyira magával ragadott, hogy a múlt héten nemcsak azokba a temetõkbe látogattam el, ahol rokonaim és ismerõseim nyugodnak - többé-kevésbé - békében, hanem a Kegyeleti Múzeumba is.
