25 éves a Budapesti Planetárium: Határon a csillagos ég

szerző
- legát -
publikálva
2002/35. (08. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az első műsor 1977. augusztus 20-án volt a népligeti létesítményben. Azóta mintegy hetven új csillagászati-űrkutatási bemutatót tartottak, több mint huszonötezer alkalommal. A jubileumi előadáson Gy. Németh Erzsébet gyermekotthonban élőket látott vendégül. A főpolgármester-jelölt megígérte, mindent elkövet annak érdekében, hogy kicseréljék az elavult, 1968-ban gyártott vetítőberendezést, a főváros pedig támogassa, hogy az általános iskolások fél áron tekinthessék meg a programokat.

Az első műsor 1977. augusztus 20-án volt a népligeti létesítményben. Azóta mintegy hetven új csillagászati-űrkutatási bemutatót tartottak, több mint huszonötezer alkalommal. A jubileumi előadáson Gy. Németh Erzsébet gyermekotthonban élőket látott vendégül. A főpolgármester-jelölt megígérte, mindent elkövet annak érdekében, hogy kicseréljék az elavult, 1968-ban gyártott vetítőberendezést, a főváros pedig támogassa, hogy az általános iskolások fél áron tekinthessék meg a programokat.Noha a kupolás építményt is így nevezik, a planetárium valójában egy olyan optikai berendezés, amely a csillagos égboltot, a bolygók mozgását és a különféle csillagászati jelenségeket szemlélteti. Az elsőt a húszas években készítették el a németországi Zeiss Művekben.

Ellopták, tanakodtak

A német premiert követően több mint ötven évet kellett várni, hogy Magyarországon is legyen komoly planetárium. A hazai történet azonban a harmincas évek végére nyúlik vissza, főszereplője Kulin György csillagász, aki már a második világháborút megelőzően javasolta egy planetárium beszerzését. Hosszas kilincselés után az ötletet végül a hadsereg karolta fel - Kulinnak ugyanis sikerült meggyőznie az illetékeseket, hogy egy ilyen műszer hasznos navigációs berendezés is. A negyvenes évek elején megrendelt planetáriumot a Zeiss Művek 1944-ben (!) készítette el, ami meg is érkezett Budapestre, a Nyugati pályaudvarra, ám innentől kezdve sorsa ismeretlen. Szemtanúk állították, hogy Szombathely környékén optikákkal labdázó gyerekeket láttak, gyanús volt az is, hogy a háború után, Brazíliában felavattak egy Zeiss-planetáriumot, de a rejtélyre azóta sem találtak minden kétséget kizáró magyarázatot.

Kulin György a háborút követően ismét kezdeményezte egy planetárium beszerzését. Több mint húsz év alatt csupán annyit sikerült elérnie, hogy az 1961-es BNV-n bemutatott, ún. "kisműszert" az akkor már keletnémetnek számító Zeiss "baráti alapon" nem vitte haza. Noha a csillagász azt szerette volna, ha a berendezést a Gellért-hegyen, az Uránia Csillagvizsgáló mellett állítják fel, a műszer mégis a Vidám Parkba került, ahol 1968-ig működött.

De ekkor már úgy tűnt, Kulin fáradozásai sikerrel járnak: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megrendelt egy komoly berendezést az NDK-ból, ami 1969-ben érkezett meg Budapestre. Nyolc évig azonban dobozban maradt, mivel nem tudták eldönteni, hogy az Universal-VI típusú műszert hol állítsák fel, a Gellért-hegyen vagy a Népligetben. A népligeti elhelyezést azzal indokolták, hogy a területet akkoriban - a Városliget ellenpólusaként - valamiféle kultúrparkká kívánták átalakítani, aminek az akkor még Magyar Planetáriumnak (a hivatalosan végül a TIT Budapesti Planetáriumának) nevezett létesítmény csupán az első eleme lett volna.

Tudományos, fantasztikus

Az 1977. augusztus 20-i megnyitót hatalmas érdeklődés előzte meg, a pénztárnál hosszú sorok kígyóztak, mindenki a főváros új látványosságára volt kíváncsi. Igaz, hogy a kezdeti lelkesedés már a második évben csökkent, ám így is több mint tíz éven keresztül ötvenszázalékos volt az előadások látogatottsága, ami tudományos-ismeretterjesztő műsorokról lévén szó, igen magas arányt jelent. Hasonlóan más közművelődési intézményekhez, a Planetárium működését is jelentősen támogatta az állam, 1977-1991 között negyven alkalmazott dolgozott itt, és a belépőkért még 1988-ban is csak 25 forintot kellett fizetni. A létesítmény népszerűségét növelte, hogy a szórakoztató műfajnak is helyet biztosítottak, a Lézerszínház - mint "albérlő" - a nyolcvanas évek elejétől kezdve itt mutatja be produkcióit, de 1985-1993 között a Planetáriumban működött az ún. Sci-fi Színház is. Kétségtelenül ez az időszak volt a "aranykor", a Planetáriumot tévé-reklámok, plakátok, kártyanaptárak hirdették, Planetárium Füzetek címmel ismeretterjesztő sorozatot adtak ki, 1977-1987 között negyvenöt különböző előadás született.

A rendszerváltást követően azonban a Planetárium is olyan helyzetbe került, mint sok más hasonló létesítmény: az állam "elzárta a csapot", drasztikusan csökkenteni kellett a létszámot, jegyárat kellett emelni. A látogatottság a huszonöt százalékra csökkent, az elmúlt tizenöt évben alig húsz új bemutatót tartottak, igaz, ezek közül az egyiket, az 1999-es Napfogyatkozás című előadást legalább akkora érdeklődés kísérte, mint az 1977-es megnyitót.

"Már annak is örülhetünk, hogy egyáltalán működtetni tudjuk a Planetáriumot - mondta dr. Horváth András igazgató. - Költségvetésünknek mindössze négy százaléka az állami támogatás, a többit magunknak kell előteremteni. Ráadásul a jegyeket még így is 160 forinttal olcsóbban adjuk az önköltségi árnál, csupán azért, hogy ne veszítsük el a közönségünket. Nem ismerek még egy planetáriumot, legalábbis a nyugati világban, ami ilyen mostoha körülmények között működne. Az ilyen létesítmények sehol sem nyereségesek, költségvetésük kétharmad részét általában az állam és a város biztosítja, és csupán egyharmad rész a jegyárbevétel."

Másfél milliárd

A Budapesti Planetárium az itt dolgozók lelkesedésének köszönhetően a nehézségek ellenére is bátran vágna neki a következő negyedszázadnak. Csakhogy néhány éven belül halaszthatatlanná válik magának a planetárium-műszernek a cseréje, ez pedig mai áron másfél milliárd forintos beruházást jelentene. "Ezt az összeget saját erőből lehetetlen előteremteni, állami segítségre lesz szükség" - mondta az igazgató, aki abban bízik, hogy időben sikerül meggyőznie a döntéshozókat az új eszköz beszerzésének szükségességéről.

Gy. Németh Erzsébetet már sikerült meggyőzni.

- legát -

szerző
- legát -
publikálva
2002/35. (08. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...