A kilakoltatások halogatása nem megoldás

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. nov. 15., 16:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Miért nem elég a hosszabb kilakoltatási moratórium?

A parlament döntése alapján idén korábban, azaz a mai nappal indul a kilakoltatási moratórium és sokkal tovább tart: a kilakoltatásokat a jövő áprilisi választások utánra halasztották. A téli kilakoltatási moratórium meghosszabbítása helyes, de nem elég. A Város Mindenkié hajléktalan és lakásszegénységben élő aktivistái és szövetségeseik csoportja elmondja, miért nem.

Kilakoltatás

Kilakoltatás

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

 

A parlamentnek nem azt kellene törvénybe foglalnia, hogy – a közelgő választásokra tekintettel – a végrehajtók március helyett kivételesen csak májusban rakhatják utcára az embereket, hanem azt, hogy tilos bárkit, bármikor utcára tenni. A kilakoltatásokkal nem az a probléma, hogy esetleg hideg időben kerül rájuk sor, hanem az, hogy hajléktalanná tesz embereket. A megoldás nem egy hosszabb-rövidebb téli kilakoltatási moratórium, hanem egy egész éves kilakoltatási moratórium az elhelyezés nélküli kilakoltatásokra.

A kormányzat feladata legelőször is a kilakoltatások megelőzése volna. Az Orbán-kormány 2015. március elsejével megszüntette az országos lakásfenntartási támogatást – ahelyett, hogy jelentősen növelte volna az összegét, hogy az érdemi segítséget jelentsen a rászoruló háztartásoknak. A korábban a nagyobb települések önkormányzatai számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is megszüntették – ahelyett, hogy az ország minden településén elérhetővé tették volna. A fővárosi Fidesz pedig ezzel párhuzamosan megvonta a fővárosi rezsitámogatás költségvetési forrásait. A magánbérleti szektorban semmi nem szab határt a lakbérek emelkedésének – sőt, még az önkormányzatok is úgy emelhetik a „szociális bérlakások” lakbéreit, ahogy nem szégyellik.

A részletes programot A Város Mindenkié blogon olvashatja.

szerző
narancs.hu
publikálva
2017. nov. 15., 16:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2 Cyrano
    Cyrano
    2017. november 16., csütörtök 08:56
    Harcolj:
    Nem tudom, honnan van az infód, ugyanis a legtöbb hajléktalan az Antall kormány által hozott otp kölcsönökre vonatkozó törvény életbelépése után lett. A törvényt 91-ben hozták, Sólyom vezette AB áldásával lehetett egyoldalúan szerződést módosítani. A törvény lényege az volt, hogy a 0 ill 6 %-os kamatozású hitelek kamatát szabadpiacivá tette, így az kb egy éven belül felment 34 %-ra! Mivel sokan nem tudták fizetni, és mivel a gyárak, üzemek eladása után robbanás-szerűen nőtt meg a munkanélküliség, sokan az alacsony kamatot sem bírták volna. A munkásszállásról (válások után) szintén egyenes út vezetett az utcára, és ez is Antallék idején gyorsult fel.
    Az, hogy a szociális bérlakások építésére minden kormány szart, sajnos tény.
    Minap hallottam, hogy kb 10 ezer hajléktalan él az országban. A helyzetük egy stadion árából rendezhető lenne.
  2. 1 harcolj
    harcolj
    2017. november 15., szerda 16:59
    Magyarországon lakhatási jog 1995-ig volt. Azóta lophatási jog van érvényben.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Magukra hagyatva
Megoldatlan a pszichiátriai ellátás
Várhegyi Éva írása
A „nemzeti” bankrendszer kockázatairól
Interjúk
Pierre-Laurent Aimard, Horváth Áron, Dúró Dóra
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Kultúra

még több Kultúra...

Vélemény

még több Vélemény...