Először a II. világháború óta – menekültek világnapja

Lokál

Menekült gyerekek festettek képeket egy egészen nagy falra, miközben fölöttük felavatták a város legújabb színes tűzfalát. A menekültek világnapja alkalmából az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szervezett eseményt a Gozsdu udvarba.
false

 

Fotó: Narancs

Egy pakisztáni kislány nagy barna szemekkel, színes kendőbe bugyolálva néz vissza ránk a Gozsdu udvar egyik tűzfaláról. Budapest legújabb falfestménye a menekültek világnapja alkalmából készült, amelyről 2001 óta ezen a napon emlékeznek meg.

A profin megfestett tűzfal előtt – amit a Neopaint Works csapata készített – ma délelőtt egy alkalmi falat is felállítottak, amit a Magyarországon, a bicskei befogadóállomáson, illetve a Budapesten élő szíriai, afgán és bangladesi menekült gyerekek festettek tele. Előre megrajzolták, majd kifestették azt a képet, azokat a részleteket, amelyek egy nagy, színes és vidám falfelületet alkottak. A gyerekek házakat, pillangót, szívecskét, mosolygós fejeket pingáltak, amelyek szélére némelyikük még a nevét is odafestette, tudja meg mindenki, hogy Hossain, Mona, Essa, Musyafa és Lufta biztosan részt vett az alkotásban. A gyerekek a nagy munkában ügyet sem vetettek arra, hogy a hátuk mögött az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tartott sajtótájékoztatót.

A menekültek világnapja alkalmából világszerte gondolnak ilyenkor az otthonukat elhagyni kényszerülő emberekre – vezette fel az eseményt Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője. Az emléknap alkalmából a világ számos pontján különböző eseményeket szerveznek, amelyek kicsit rávilágítanak arra, milyen súlyos is a helyzet. Az UNHCR jelentése szerint 2013 végén a menekültek, a menedékkérők és az otthonukat elhagyva hazájukon belül másutt biztonságot kereső belső menekültek száma az elmúlt évben globálisan – először a II. világháború óta – meghaladta az 50 milliót, ez a szám 6 millióval több, mint a 2012-es adat. Az óriási növekedés elsősorban a szíriai háború következménye, amely az előző év végére 2,5 millió embert tett menekültté, 6,5 millióan pedig az országon belül váltak belső menekültté – erről számolt be Montserrat Feixas Vihé, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.

false

 

Fotó: Narancs

A budapesti eseményen Al Ghaoui Hesna, a Magyar Televízió világpolitikai újságírója és szerkesztője (akivel tavaly beszélgettünk) saját tapasztalatairól, élményeiről mesélt, sőt többek között arról is szólt, hogy ő maga személyesen is érintett, hiszen szíriai rokonai a mai napig a háborús országban élnek. Nehéz megérteni egy ilyen súlyos döntést, miért kockáztatja bárki is az életét. De talán azt még nehezebb elképzelni, mit jelenthet hátrahagyni mindent, ami eddig az életet jelentette, és egyszer csak menekültstátuszra váltani – mondta az újságíró. A világjáró televíziós azért is osztotta meg saját érintettségének történetét, mert úgy gondolja, talán ez is segít megérteni az embereknek egy menekültekről szóló hírt, vagy empatikusabban viselkednek majd, ha menekültekkel találkoznak. Mert olyan világban élünk, hogy sajnos ismerősünk vagy akár családtagunk is válhat menekültté, hiszen öt éve Szíriában sem gondolta volna senki, hogy mindez, ami ma folyik, megtörténhet – tette hozzá.

false

 

Fotó: Narancs

Miközben a teljes talajvesztettségről, az idegenség megtapasztalásáról és az újrakezdés küzdelméről, az otthonukat elhagyni kényszerülő, segítségre szoruló emberek millióinak nehézségéről volt szó, addig a (csak úgy simán) menekült jelzővel illetett fiúk és lányok legalább olyan szépre festettek egy kisebb falat, mint amilyet fölöttük a profik kreáltak. Ha nem szebbre.

false

 

Fotó: Narancs

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.