Labirintus a fóti Cora parkolójában: A kukorica gyermekei

szerző
Para-Kovács Imre
publikálva
2001/27. (07. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

se olvassák el Stephen King A kukorica gyermekei című novelláját, mint ahogy az ebből készült filmeket se nézzék meg, mert ezekből egyértelműen kiderül, hogy a kukoricásokban egy föld alatti démon székel, aki vérengző vadállatokat csinál a kiskorúakból.

se olvassák el Stephen King A kukorica gyermekei című novelláját, mint ahogy az ebből készült filmeket se nézzék meg, mert ezekből egyértelműen kiderül, hogy a kukoricásokban egy föld alatti démon székel, aki vérengző vadállatokat csinál a kiskorúakból.Kedvcsinálónak talán elég lenne ennyi is, de a tárgyszerűség megköveteli, hogy részletesebben fessem le az objektumot és környékét. A fóti Cora gigamarket félig kész épületkomplexuma egészen megijesztett. Ha a hipermarketek a fogyasztás templomai, ez a funkcionális, rondaságában lenyűgöző épületegyüttes maga a hedonizmus Vatikánja: egy rohadt nagy terület teleszórva kockákkal, melyekben vásárolni lehet (meg persze enni, inni, nézelődni és szórakozni, nehogy bevásárlóközpontnak nevezze a hülye újságíró a dolgot, hanem, ahogy a beruházók megpróbálják szánkba rágni: szórakoztatóközpontnak, ami mindjárt nem olyan karvalytőkés, degradáló meghatározás). Szóval emellett az irdatlan méretű, néhány év múlva üresen kongó, majd magától összeomló bevásárlóközpont mellett egy élelmes vállalkozó Kukorica Labirintust hozott létre, hogy a Cora oldalvizén megcsinálja a szerencséjét.

Napfény és víz

A példa adott volt, Németországban állítólag már működnek hasonló tematikájú élményparkok, ahol egy hatalmas kukoricásban lehet bolyongani, amelyben szabályszerű labirintust alakítanak ki a létrehozók.

Virág Marianna - a Kukorica Labirintus létrehozója - szerint a kukorica igénytelen növény, ezért a park kialakításához csak terület, napfény és víz szükséges, a kukorica pedig csak nő.

Ennek ellenére szerintem a megnyitót kissé elhamarkodták a szervezők, mivel a kukoricás jelentős részében a növények magassága még nem érte el azt a szintet, amiben igazán elveszettnek érezhetem magam, bár az is lehet, hogy az elsősorban gyermekek részére tervezett szórakozásba belefér, ha az apukák és anyukák legalább át tudják tekinteni a helyzetet, ahelyett, hogy gyermekeikre is frászt hozva sikoltozni kezdjenek a másfél órás bolyongás után, majd letarolva a növényzetet, toronyiránt elrohanjanak a fentebb már megnevezett üzletet hirdető és erősen ronda torony felé.

Nincs veszély

Erre egyéként nincs lehetőség, mert a szervezők térképet is mellékelnek a belépőjegy mellé (3500 Ft/csoport), amivel már csak egy kivételesen rossz képességű földművelési és vidékfejlesztési államtitkár képes bent veszni az útvesztőben, ezért nekik külön fölajánlják, hogy baj esetén melyik mobilszámon lehet jelentkezni, és akkor egy rendező bemegy értük. A térképen figyelmeztető felirat inti a dohányzókat, hogy "dohányozni csak körültekintően szabad a kukoricásban!", és ez rendben is lenne, de majd szeptember környékén a száraz levelek között, esetleg üvöltő szélben a körültekintő dohányzás is eredményezheti néhány óvodás zsírra sütését.

Nem akarok dicsekedni, de a térkép segítségével viszonylag gyorsan leküzdöttem a nehézségeket, bár az időt nem mérték, mert a magasleseken eltöltött idő miatt nem lett volna igazán versenyképes. A magaslesekről kukoricatáblát lehet látni és egy óriási coca-colás üveget, amit a vállalkozó kedvű cserkészek és úttörők meg is mászhatnak, mert kapaszkodók vannak az oldalán.

Készültségi fok

Büfé azonban egyelőre nincs, bár a szervezők ígérik, hogy hamarosan beállítanak egy automatát, de ez nem nyugtatja meg az apukákat és anyukákat, akik legelésző gyermekeiket szemlélve sörözni, fröccsözni és zsíros húsokat enni szeretnének, bár az igazsághoz tartozik: egyetlen apukát és anyukát sem tudtam ez ügyben megkérdezni, mivel ottjártamkor éppen kissé pangott a labirintus, de ez nem csoda, hiszen még csak néhány órája volt a megnyitó.

Lehet vásárolni köveket, kukoricacsuhéból készített dísztárgyakat vallási és etnó témakörben, valamint be lehet festeni gyermekünket mondjuk farkasembernek, és ha jól sikerül, hetekig elijeszti a villanyszámlást. Van még felfújható Coca-Cola-vár, amin ugrándozni lehet, ha a gyermek nem fáradna el eléggé, miután kétszer átzavartuk a 200 hektáron.

A szervezők készségesek és rugalmasak, engem például beengedtek angol szetteremmel együtt, ami egyáltalán nem jellemző a hasonló intézményekre, majd készségesen megtömték keksszel, ami viszont inkább.

Frappáns lezárás

Ha abból indulunk ki, hogy a kölyökből úgyis fogyasztó lesz, mi pedig lusták és buták vagyunk ahhoz, hogy az erdőben értelmesen és kreatívan elszórakoztassuk, akkor a Kukorica Labirintus messze jobb szórakozás, mint tépőzárral a fotelba rögzíteni a Cartoon Network előtt, vagy nevelőintézetbe adni. A nap süt, a szellő kellemesen susogtatja a kukorica leveit, a gyermekek fantáziája pillanatok alatt dzsungellé, szavannává vagy Nuke Dukem területté változtatja a tengeritáblát, és innentől már minden megy magától, azaz kiválóan fogja érezni magát, miközben nem kell folyamatosan a kullancsoktól rettegni, meg használni az eszünket. Arra ott vannak a Kukorica Labirintus kitalálói, és ezért tisztelet nekik.

Para-Kovács Imre

szerző
Para-Kovács Imre
publikálva
2001/27. (07. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...