Keresztállítás természetvédelmi területen: Golgota-turizmus

szerző
Szilágyi László
publikálva
2001/23. (06. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egyetlen szerencséje a Naszálynak, hogy kevesen ismerik. Valahogy kiesik a megszokott túrák útvonalából, talán mert ijesztően néz ki a cementgyár kőfejtője. A 60-as évek óta a nagyarányú bányászat páratlan értékű helyeket tett tönkre, csak a rendszerváltás után lehetett a megmaradt részeket megnyugtatóan védeni. A Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásakor komoly szakmai szempontok szóltak amellett, hogy az egész Naszály része legyen a parknak, aztán mégse lett. A váci Göncöl Alapítvány most is dolgozik egy beadványon, amelyben a területet a legmagasabb védettségűvé kérik átminősíteni. Jelenleg csupán helyi védettségű státusa van a Naszálynak, tehát a váci polgármesteri hivatal felügyelete alatt áll.

Egyetlen szerencséje a Naszálynak, hogy kevesen ismerik. Valahogy kiesik a megszokott túrák útvonalából, talán mert ijesztően néz ki a cementgyár kőfejtője. A 60-as évek óta a nagyarányú bányászat páratlan értékű helyeket tett tönkre, csak a rendszerváltás után lehetett a megmaradt részeket megnyugtatóan védeni. A Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásakor komoly szakmai szempontok szóltak amellett, hogy az egész Naszály része legyen a parknak, aztán mégse lett. A váci Göncöl Alapítvány most is dolgozik egy beadványon, amelyben a területet a legmagasabb védettségűvé kérik átminősíteni. Jelenleg csupán helyi védettségű státusa van a Naszálynak, tehát a váci polgármesteri hivatal felügyelete alatt áll.

A hegy legféltettebb része a Kőporos. Porló dolomit az alapkőzete, így bakancsainkkal könnyen erodálhatjuk a legfelső réteget, és vele a különösen értékes növényeket. A Duna bal partján legközelebb a Bükk-hegységben van ilyen vegetáció. A Kőporos szigorú védelmet érdemel, így a természetvédők régebben is arra kértek mindenkit, hogy a Naszálynak ezen a pontján ne térjen le a kijelölt turistaútról. Ennek ellenére előfordult már olyan is, hogy éppen a váci környezetvédelmi vezető által vezetett szemétszedő-gulyásevő parti után zúdult le kilencven ember a Kőporoson, toronyiránt.

A Kőporos tetejét Látó-hegynek is hívják, ide állított keresztet a Szentimrevárosi Egyesület Árpádházi Szent Margit tiszteletére. A keresztállítók előzetesen megkeresték Bíró Györgyöt, Vác környezetvédelmi vezetőjét. Azt mondták neki, hogy a keresztet a Naszály csúcsa közelében akarják felállítani,

semmi komoly

építkezéssel nem jár, és vigyáznak a virágokra.

Bíró Györgynek ez elég volt, írásos hozzájárulást adott azzal, hogy látni akarja a pontos helyet a terepen. Az írást többszöri ígéret ellenére sem küldte el a Narancsnak, a második lapzártáig sem láttuk a papírokat. A környezetvédelmi vezető meglepődött, amikor megtudta (a Narancstól), hogy a kereszt a fokozottan védett Kőporoson létesült (a szóban emlegetett csúcstól kb. 1,5 km-re), és hogy május 27-én már fel is avatták. Kávai Gézáné, a polgármesteri hivatal építési osztályának vezetője szerint a beruházás nem építésiengedély-köteles, így ilyet nem adtak ki. Nincs tudomásunk arról, hogy a váci jegyző mint elsőfokú természetvédelmi hatóság adott volna ki bármilyen engedélyt. A váci polgármesteri hivatalban tehát egyetlen papír íródott, Bíró György hozzájárulása.

Pataki Zsolt geológus, természetvédelmi szakértő, a váci önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagja tőlünk értesült a keresztállításról, és furcsállotta, hogy nem került az ügy a bizottság elé. Szerinte Bíró Györgynek elő kellett volna terjesztenie, és engedélyezési eljárást kellett volna indítania. A kereszt felszentelése után néhány nappal a bizottság ülésén kérdőre akarta vonni Bírót, de ő csak a legvégére futott be. A bizottság az ügy hatására az összes Vác környéki védett terület kezeléséről akar beszámolót hallani.

Pataki Zsolt egyébként egy kulturált, intelligens csapatot látott a keresztszentelőn, nem őket teszi felelőssé, hogy a legféltettebb helyen történt a bolygatás. Hozzátette, hogy a Kőporost nem a kereszt és a leendő golgota-turizmus zavarja a legjobban, hanem a paplanernyősök, akik régóta onnan dobbantanak, de ez ügyben sem tesz semmit a polgármesteri hivatal.

Kubinyi Katalin, a Természetvédelmi Hivatal (TVH) jogtanácsosa a hozzájárulás műfaját nem ismeri az eljárásjogból. Szerinte bármit építenek védett területen, engedélyezési eljárást kell lefolytatnia a helyi önkormányzatnak, és ebbe be kell vonni az illetékes nemzeti parkot mint szakhatóságot, akkor is, ha csak helyi védettségű területről van szó. Ezeket itt - úgy tűnik - elmulasztották, így bárki az ügyészséghez fordulhatna.

Az egészből az sül ki, hogy a Naszály védelmének

nincs gazdája,

a nemzeti park nem figyel rá, mert nem része, a helyi védettségért felelős váci polgármesteri hivatalnak pedig hiába van független környezetvédelmi vezetője (ilyen titulusról egyébként a TVH munkatársa még nem hallott), ha az évi egyszeri szemétszedő túrán kívül nem tesz mást a hegy védelméért. Néhány éve még két kommandósruhába öltöztetett, mobiltelefonos őr volt a hegyen, de ez teljesen felesleges volt, mert a természet nyugalmát nem elsősorban a szemetet eldobáló, esetleg virágot szedő turistáktól kell védelmezni, hanem a mészkőbányászatot és az erdészeti tevékenységet kellene megfelelő keretek között tartani.

A természetvédelem és a turizmus elvileg jól megférnének egymás mellett. Pontosan ismerni kellene azonban az értékeket, és pontos játékszabályokat kellene felállítani. A legfontosabb helyeket lezárni, viszont a kevésbé szigorúan védett, de még mindig értékes és szép helyekre aktívan bevinni a turistákat és az iskolás csoportokat. Hogy lássák, mi veszhet.

Szilágyi László

Keresztek csúcsokon

A naszályi Szent Margit-kereszt a hatodik ilyen emlékhely az országban. A budapesti Szentimrevárosi Egyesület öt évvel ezelőtt határozta el, hogy Magyarországon életre kelti a hegycsúcsokon való keresztállítás hagyományát. Az első keresztet 1996-ban, a Bükkben, az Istállóskő-csúcson állították Szent Imre tiszteletére, majd a Börzsönyben, a Nagyhideg-hegy és Csóványos közötti nyeregben Szent István-emlékkeresztet avattak. A harmadik alkalommal Szent László tiszteletére a Visegrádi-hegységben, a Prédikálószék csúcsán, 1999-ben Szent Erzsébetre emlékezve a Mátrában, kevéssel a Kékestető alatt (Saskő) emeltek keresztet. Tavaly Szűz Mária tiszteletére a Gerecsében, a Nagy-Getén volt avatóünnepség és mise. A naszályi emlékhelyet leszámítva a keresztek anyagi hátterét (egy-egy keresztállítás mai áron úgy 200 000 forint) kizárólag a hívek adományai biztosították. A Szent Margit-kereszt esetében sikeresen pályáztak a millenniumi kormánybiztosnál, az emlékhely avatása a hivatalos millenniumi programok közé is bekerült.

"Minden évben általában két-három helyszínnel >>készülünk

- l -

Kincsek a Naszályon

A hegy geomorfógiailag egy sasbérc, mészkőszirtes leszakadásaival, sziklakibúvásaival, pusztafüves lejtőivel, karsztbokorerdeivel és hegylábi dús, cserjeszintű erdeivel gazdag flórának és faunának ad otthont.

A Naszály gerincén húzódik a közép-dunai flóraválasztó, amely a szubmediterrán és montán jellegű növények elterjedési határát jelenti, így igazi botanikai kuriózumnak számít. Egyik legvédendőbb társulása éppen a Kőporos dolomit sziklagyepe, amelyben olyan csodák találhatók, mint apró nőszirom, leánykökörcsin, ezüstaszott, pusztai meténg, naprózsa. Egyik legnagyobb értéke a világon csak hazánkban élő, bennszülött magyar gurgolya.

A hazai hét gyíkfajból öt megtalálható a hegyen; hét kígyófélénk közül pedig három, így a Naszály hüllődiverzitása valószínűleg az elsők közé tartozik az országban. A nyolc hüllőfajból a leginkább veszélyeztetett a pannon gyík, amelynek hazánkban élő alfaja bennszülött, csak itt található, ezért a Vörös könyv jegyzékébe is bekerült. A hegyen a legveszélyeztetettebb állomány éppen a Kőporoson és környékén él, így az élőhely bármilyen zavarása elfogadhatatlan.

Bár kevés kutatás bizonyítja, a Naszály élőhelyeinek sokfélesége azt sejteti és az eddigi terepbejárások is azt bizonyítják, hogy a hegy madárfaunája igen gazdag. Több természetvédelmileg jelentős faj él a hegyen, mint a darázsölyv, sőt a kígyászölyv is gyakran előfordul. A Naszályon akkor is nyolc hollópár költött, amikor ez még kuriózumszámba ment (mára már mindenhol örvendetesen elszaporodott), pedig igen érzékeny madár, fészkelőhelyeiket fiókáikkal együtt könnyen otthagyják, ha zavarás éri őket. A déli lejtőn, így a Kőporoson, a mediterrán faunaelemnek számító bajszos sármány is gyakori.

Csak az utóbbi években kezdték feltárni a hegy gazdag kisemlősfaunáját. Érdekes, hogy egy helyen lehet tanulmányozni az ország mindhárom pelefaját. A Naszály hazánk egyik legfontosabb téli denevérszállása, barlangjaiban több mint egy tucat faj kisebb-nagyobb kolóniáját fedezték már fel. Ezek általában a közeli környéken élő, főleg erdei fajok, de például itt található Európa legnagyobb ismert kis patkósorrú denevérállománya. Éppen ez az élőhely - a fokozottan védett Víznyelő-barlang - erősen veszélyeztetett a mészkőbányászat robbantásai által.

szerző
Szilágyi László
publikálva
2001/23. (06. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Ugrás a semmibe
Mi lesz a Néprajzi Múzeummal?
Veszélyes takarékoskodás?
Vita a rákgyógyszerek finanszírozásáról
Interjúk
Péterfy-Novák Éva, Thierry Frémaux
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...