Továbbmenet sincs – A Vidám Park alkonya

Lokál

Szeptemberben végleg bezár a budapesti Vidám Park. Megnéztük, mitől búcsúzunk. Törpék, csernobili fémtestvér és favázas ritkaság – videóval!

Gondolták volna, hogy kezdetben a föld alatt lovak, de még gyerekek is hajtották a százéves körhintát – annyi különbséggel, hogy utóbbiak viszonzásul felülhettek rá? Tudták, hogy 1938-ban nemzetközi törpekongresszust tartottak itt, hogy jogosultak legyenek kedvezményes belépőkre? Sejtették volna, hogy az óriáskerék testvére Csernobilban található (fotóját lásd videónk legvégén!), amely viszont sohase forgott: az ottani vidámpark épp akkortájt nyílt volna meg, amikor (1986 áprilisában) megtörtént az atomkatasztrófa.

A Vidám Park az 1953-as nyitása utáni években volt a csúcson 2 millió látogatóval; a múlt évben viszont már csak 2-300 ezren jöttek el ide, s míg a nyolcvanas években egyszerre négy szerelvény is futott a hullámvasúton, ma már egy is bőven megteszi.

A Vidám Park 1967 óta önfenntartó – ez a 2008-as válságig maradt így. Utolsó évére már a látogatók elmaradása miatt csak a tulajdonos, vagyis a Fővárosi Önkormányzat több tízmilliós támogatásával tudott életben maradni. Ez is csak a működésre volt elég: játékbeszerzésre nem futja, mert a potenciálisan nagy érdeklődést kiváltó, újabb masinák 10-100 millió forintba kerülnének. Szeptember végén pedig, most már biztos, lehúzzák a rolót. A főváros már tavaly ősszel bezárta volna a Vidám Parkot, végül két nekifutásra se tette meg, inkább még egy évet engedélyezett a lélegeztetőn. Ami pedig egy új fővárosi vidámpark esélyeit illeti: számos értesülés röppent már fel róla, de ha lesz, minden bizonnyal magánvállalkozás csinálja.


A Vidám Parkban ősszel ötven dolgozónak szűnik meg a munkahelye. Területét a Fővárosi Állat- és Növénykert kebelezi be, amely új és új, több százmilliós uniós támogatású fejlesztéseket abszolvál, miközben a Vidám Park jó ideje csak vegetál: lepusztult, de legalább jó drága. A sikeres szomszéd manapság már a legendás villanyautó helyén építkezik.

A játékok sorsáról eddig annyit lehetett hallani, hogy a műemléki védettségűeket nem bántják: a körhinta, a hullámvasút, a barlangvasút a helyén maradhat, de az alvó óriás és a dodzsemház favázas tetőszerkezete is védettséget élvez. Az óriáskerék ellenben várhatóan hulladék vasként végzi be földi pályafutását.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?