Zöldek rugdalózóban – Óvodások tüntettek Újlipótvárosban

Lokál

Rajzoltak és énekeltek a gyerekek Újlipótvárosban, hogy egy használaton kívüli óvodát és egy méretes parkot ne értékesítsen az önkormányzat, adja vissza inkább közhasználatra.

Körülbelül 6000 m2, azaz egy használaton kívüli óvodaépület és egy elég nagy zöld terület megóvása a tét Újlipótvárosban. Anyukák, apukák, nagymamák és nagypapák, na meg a lelkes gyereksereg szervezte magát civil mozgalommá, hogy a Pannónia és a Tutaj utca sarkán lévő oviterület köztulajdonban maradjon, ne vágják ki a környék fáit, és az önkormányzat folytasson dialógust a terület – esetleges – hasznosításáról a helyi lakossággal. Tartottak is mindjárt egy szolid demonstrációfélét csütörtökön késő délután a szóban forgó helyszínen, amit láttunk, az persze sokkal inkább egy jó hangulatú, lelkes figyelemfelhívó akció volt. A meghirdetett „tér-ölelés” keretei közül a gyerekek aszfaltrajzaikkal kiterjesztették a kerítésen kívülre mindazt, ami belül volt, így igazi – még a valóságnál is klasszabb – virágos kert színesítette a járdát, de persze volt, aki autót, házat, napocskát rajzolt vagy épp némi csibészséggel friss írástudását próbálgatta. A közös rajzolást egy üdítően rövid beszéd egészítette ki, majd kicsik és nagyok közösen elénekelték a De szeretnék az erdőben fa lenni című népdalt.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

A terület megőrzésére fókuszáló Tutaj-projekt képviselői azt szeretnék, ha az óvodaépület és a mellette lévő kert a közösségé maradhatna, hogy az önkormányzat mégse értékesítse a telket, mint ahogy azt körülbelül egy éve elhatározták. Ugyanis tavaly szeptemberben az önkormányzat meghirdette a terület átsorolását, amely így értékesíthetősége miatt a korlátozottan forgalomképes kategóriába került. Hiába írtak petíciót a civilek, a státuszváltás megtörtént, viszont egészen eddig nem bocsátották még áruba a Pannónia utca 77–79. számú területet – mondta el kérdésünkre Kiszely Márta, a Tutaj-projekt képviselője.

Újlipótváros rendesen be van építve, az utcákon szinte alig van fa, kevés a park, így jelentős területnek számít ez a kis zöld is, ami nagymértékben járul hozzá a környék élhetőségéhez. A helyiek a terület „visszacsatolására” vágynak, a kert újraélesztésére, hogy akár új funkcióval is – például közösségi kerttel – bővüljön a telek. Azért is lenne fontos a park megőrzése, mert a kerület lakosainak száma az elmúlt 10 évben 10 százalékkal nőtt, több mint 10 ezer ember költözött a XIII. kerületbe, és a város ezen részén 2 m2/fő a zöld terület aránya, amely igencsak alacsonynak számít. (A sztenderd zöldterület-arány 9 és 21 m2 között van, míg Bécsben vagy Berlinben ez a szám 100–150 m2, és akkor ne is beszéljünk például Stockholmról, ahol ez 200 m2.)

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

Az óvodaépületet körülbelül két éve zárták be, a kertben 63 fa van – középen egy hatalmas focipálya lombméretű jegenye áll –, amelyek összlombtömege közel 3000 új facsemetével lenne pótolható. Eközben Újlipótvárosban két óvoda kibővítésén is dolgoznak, így adott a kérdés, miért terveznek harmadik szintet egy ovira, ahelyett, hogy a használaton kívülit újítanák fel, amely földszintes épület lehet, hogy kicsit praktikusabb lenne.

A használaton kívül eső közterületek hasznosítása, a zöld terület megóvása ugyanúgy az önkormányzat feladata is lehetne, de ez (is) most épp a civileknek jutott.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.