A Google tanítja a Pentagon gyilkos drónjait

szerző
Szedlák Ádám
publikálva
2018. márc. 14., 14:15
kommentek
1
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Google-nek egy ideig legendásan az volt a mottója, hogy „Don’t be evil!”, azaz ne légy gonosz. Aztán idővel a cég vezetői rájöhettek arra, hogy a gonoszság definiálása nem egyszerű feladat.

A mondat ma is szerepel a cég magatartási kódexében, de jól körbe van párnázva szöveggel. A sok szövegtől azonban a mottó felhígult. A ne légy gonoszba még biztosan nem fért volna bele az, hogy a cég mesterséges intelligencia technológiával lássa el a Pentagon gyilkos drónjait. A Gizmodo nyomozása szerint most pont ez történik. A harctéri hatékonyság növelését célzó Maven nevű projekt híre a Google-n belül is nagy felháborodást keltett, pedig a gépi látási rendszert egyelőre nem fegyverek célzására fogják használni, hanem a különböző videófelvételeken látható tárgyak azonosítása lesz a feladata. Magyarul a gép ugyanazt fogja csinálni, mint a hidegháborús filmek vágóképeiben látott, műholdképek felett a szemre illesztett lupéval görnyedő elemzők.

false

 

Fotó: U.S. Department of Defense

A Google is érezhette, hogy teljesen még sincs rendben az üzlet, mert egy ECS Federal nevű munkaerő-kölcsönző cégen keresztül szerződött le a védelmi minisztériummal. Első látásra így fel se tűnne, hogy kapcsolat van a két szervezet között. Érdemes hozzászámolni, hogy nem ez a Google első flörtje a katonai-ipari komplexummal. Amikor a cég felvásárolta a robotokat gyártó Boston Dynamicset, akkor még úgy nyilatkozott, hogy nem akar a hadsereg számára robotokat gyártani, de az élő szerződéseket tiszteletben tartja. Az az ügy azonban nem futott ki teljesen, a Google 2016-ban továbbadott a cégen, főleg azért, mert megszűnt a robotok iránti érdeklődés, a területért felelős Andy Rubin igazgatóhelyettes pedig lelépett a Google-tól.

A szoros együttműködésen alapuló Mavennel azonban rendkívül elégedettnek tűnik a hadsereg. Fél évvel a program elindulása után bejelentették, hogy az Iszlám Állam elleni drónos támadások hatékonyságát nagyban javította a mesterséges intelligencia. A Defense Innovation Board nevű, a katonai innováció irányítására hivatott szervezet szerint az MI ma olyan lehet, mint a negyvenes években a nukleáris technológia, később pedig a precíziós fegyverek vagy a lopakodó technológia volt.

false

 

Fotó: California Naitonal Guard

Megjelenik egy milliárdos a másik oldalról is

A védelmi pénzek körül nem csak a Google jelent meg. Peter Thielnek, a PayPal alapítójának és Trump elnök támogatójának megfigyelési és előrejelzési cége, a Palantir is feltűnt a héten pár hírben. Az egyik ügy fájhatott is a cégnek, kiderült ugyanis, hogy a képviselő-testület és ellenőrző szervek tudta nélkül szolgáltattak évek óta predikív, a bűnözés megelőzésére szolgáló mesterséges intelligenciát New Orleansnek. Az viszont emel a cég ázsióján, hogy megnyerte az egyik haderőnem, a US Army számítógépes rendszerének modernizálására kiírt tendert.

A cél a több forrásból származó hírszerzési és egyéb típusú információt összefésülő, értelmező, elemző és megjelenítő Distributed Common Ground System lecserélése. Ebbe az amerikai hadsereg több alkalommal rendkívüli pénzek kifizetése mellett bukott bele. A kétezres években háromnegyed kósalajosnyi pénzt – mintegy hárommilliárd dollárt – fizettek ki egy olyan szoftverért, amely tökéletesen alkalmatlan volt a feladatára. A hibára pedig pont az a Michael Flynn hívta fel a figyelmet, aki akkor az Afganisztánban állomásozó csapatok hírszerzésének vezetője volt, most viszont Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsának vezetője. A helyzetet színesíti, hogy Flynn már az afganisztáni jegyzetében is a Palantir technológiáját ajánlotta megvásárlásra.

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

szerző
Szedlák Ádám
publikálva
2018. márc. 14., 14:15
kommentek
1
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    vilsi
    2018. március 14., szerda 17:07
    Huszonévesek diszponálnak dollármilliárdok fölött? Találj ki egy tolvajnyelvet, szoktasd rá a világot és kaszálj! ŰRKUTATÁS: „ŰR”-KUTATÁS?
    1961: Első ember az űrben, a szovjet nép lángelméje és a szocializmus győzelmének diadala. 1969: Első ember a Holdon, az amerikai nép és a kapitalizmus diadala.
    *A tudomány rég elvesztett ártatlansága: nem az ember tudásvágya, a természet titkainak föltárása sarkall, hanem a gőg, a hatalom, az egyeduralom – a természet és az embertársak leigázása, kém-műholdak és nukleáris, vegyi fegyverek bevetése az űrből.
    *A holdutazás azért állt le, mert valaki kiszámolta, mibe kerül 1 kg holdat ide hozni (300 millió $/holdkőzet). Ha a közeli hegyekből hoznak köveket, olcsóbb lett volna. Az utolsó szállítmányt ki sem csomagolták. Elmentek a Holdra, ahol kő és por, és jöttek vissza a Földre, ahol minden van: búza, bor, szerelem. 50 év után milyen nagy lépés az emberiségnek?
    *Az űrkutatás „melléktermékei”? Az a tudomány, amely valaha járványokat, éhínséget fékezett meg, ma teflonlábossal és tépőzárral nyomja ki a szemünket? Ma a tudomány termékeivel először megbetegít, aztán büszke a botra, amit föltalál, hogy kigyógyítson.
    *Nemzetközi űrállomás „fontos kísérleteket” tesz lehetővé? Az fontos, hogy hogyan bolondul meg a búzacsíra, bogár a súlytalanságban?
    * „2033-ra egy millió ember a Marson!” –ígéri egy USA rakéta-cég.
    1,5 éves oda-út után? Amikor pár hónapos űrállomás-tartózkodás után hordágyon viszik az űrhajósokat a rehabilitációra?
    *Űr-turizmus: egy magyar nevű (ne tanuld meg a nevét!) kétszer is befizetett. Nem lett volna emberibb, ha alapítványokat tesz, iskoláknak, abban az országban, ahol fölnevelték, iskoláztatták?
    A tudománybabona kitúrja az istenhitet. Tele a házunk csodálatos gépekkel, de hol az a tudomány, amely a belátást, az együttérzést, az emberséget fejleszti?

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Szedlák Ádám

Másvalaki Problémája

Szedlák Ádám
Szerző adatlapja