Mit érdemes tudni a nyugat-nílusi lázról?

szerző
Falus Ferenc
publikálva
2018. aug. 29., 12:05
kommentek
0
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az egészségtudatosokat, az egészségüket, szeretteiket féltőket rendszeresen ijesztgetik a hírek, a különböző régi és újabb fertőző betegségek rémével. Új influenzatörzs, agyhártyagyulladás, ebola, zika, kanyaró és most a nyugat-nílusi láz.

Hazánkban idén már négyen lettek ennek a vírusnak a halálos áldozatai. Megelőző védőoltás az embereknek még nincs, még nem elég biztonságos, túl sok a kellemetlen szövődménye a fejlesztés alatt álló oltóanyagtörzseknek. (A lovasok tudják, hogy van ilyen betegség, hiszen a lovak között is volt elhullás idén tavasszal. Sokan be is oltatták a lovukat a drága oltóanyaggal, ami számukra már évek óta kapható.)

Mit tehetnek az emberek, hogy ne fertőződjenek meg? Mi okozza a betegséget, hogyan lehet elkapni?

A betegség kórokozója 1937 óta ismert. Először Ugandában, annak is a Nyugat-nílusi régiójában azonosították, és több más, egzotikusnak tartott afrikai vírusbetegséggel együtt sokáig az őserdő veszélyei közé sorolták.

1950 óta okoz ismert járványokat. Először Egyiptomban írták le, de 1999-re eljutott az USA-ba is, és terjedt az egész világon. Magyarországon az 1960-as évek vége óta igazolták a megbetegedéseket, évente kb. 5-10-et, ami sporadikusan fordult elő az országban, tehát járványt nem okozó egyedi megbetegedések voltak, köztük összefüggést nem lehetett találni. 2010 óta egyre több az évenkénti megbetegedés, 2013-ban Magyarországon már 31 esetet regisztráltak. Az Európai régióban 1950 óta van jelen, de az utóbbi években egyre több ország jelenti járványok előfordulását.

A fertőzést szúnyogok terjesztik

A szúnyogok fertőzött vándormadarakat csípnek meg, majd az embert. A madarakat általában nem betegíti meg a szúnyog, de a lovakat vagy más emlősállatokat igen. A szúnyogok hordozhatnak, átvihetnek többféle vírust is, ám ezek közül a mi éghajlatunkon nincs mind jelen. Szúnyogcsípéstől lehet kapni maláriát, dengue-lázat, zikavírus-fertőzést, sárgalázat, tularémiát vagy éppen chikungunyalázat is.

Emberről emberre nem terjed. Csak a fertőzött szúnyog csípésétől megbetegedettekről tudunk, ám vérrel, szoptatással, szövet- és szervátültetéssel fertőz.

Ez már nem csíp

Ez már nem csíp

Fotó: MTI – Varga György

Európában

Idén kb. hétszer annyian betegedtek meg ettől a vírustól, mint a korábbi években. Egész Európában korábban kezdődött a nyár, többször és hosszabban voltak hőséghullámok, amiket nagy mennyiségű eső követett. Ezek a körülmények (pl. a pangó vizek, tócsák) kedveztek a szúnyogok szaporodásának.

A megbetegedések ugyanazokon a területeken fordultak elő, ahol 2014 és 2017 között is, így a potenciálisan fertőzött területek térképe rendelkezésre áll, az e területeken tartózkodóktól – betegbiztonsági okból – nem vesznek vért véradási célra. Vért csak az adhat, aki ilyen területen 28 napon belül nem járt.

A vírus a megcsípett emberek 80 százalékánál semmilyen tünetet, szövődményt nem okoz. 20 százalékban fordulnak elő tünetek (megfázáshoz hasonlóak, nyirokcsomó-duzzanat és kiütések), és kb. 1 százalékban súlyosak a szövődmények – agyvelőgyulladás alakulhat ki, ami halálos is lehet.

A megbetegedések kockázata párhuzamosan nő a szúnyogok szaporodásával és a szabadon hagyott fedetlen testrészek nagyságával.

Az USA-ban 2014-ben 2205 megbetegedésből 97 haláleset volt. Itthon 2016-ban 48 megbetegedést regisztráltak, és közülük hatan haltak meg. Általában a halálozás a megfertőzöttek legfeljebb 1 százaléka és nem több. A statisztikai adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a gyanús esetek hány százalékánál történik laboratóriumi igazolás, ahol ugyanis kevesebb vizsgálatot végeznek, ott a halálozás kimutatott százalékos aránya magasabb.

Magyarország

A 32. héten 14 agyvelő-gyulladásos beteget jelentettek, közülük 13-an a nyugat-nílusi láztól betegedtek meg. Az 1/2014-es Emmi-rendelet szerint ezt a betegséget akkor is jelenteni kell, ha az elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredménye a megbetegedést nem igazolta. Ez azt jelenti, hogy a statisztika minden gyanús megbetegedést tartalmaz, hogy a területi előfordulás megszaporodását minél előbb észlelni lehessen. A megbetegedéseket a régiónkban júliustól októberig észlelik, a Balkánon, főleg Szerbiában korábban is voltak nagy járványok.

A 2013-as árvíz során például felhívták a figyelmet a szúnyoggyérítés fontosságára, nehogy a nyugat-nílusi lázas megbetegedések szaporodjanak. Ekkor már egyértelmű volt, hogy a megbetegedések itthon is összefüggésben vannak a vízpartokkal (ám érdekes, hogy a Balaton környékén eddig nem szaporodtak meg a megbetegedések).

Az országos tiszti főorvos közleménye szerint „augusztus 23-ig 58 nyugat-nílusi lázas megbetegedésről érkezett jelentés. Az esetek túlnyomó részénél idegrendszeri tünetek is jelentkeztek, míg 11 embernél kizárólag – a betegségre jellemző – enyhébb tüneteket tapasztaltak. Kórházban 55 beteget kellett ápolni. Eddig négy halálesetnél merült fel, hogy ahhoz a nyugat-nílusi láz hozzájárulhatott. Az elhunytak mind férfiak voltak, több krónikus alapbetegségben szenvedtek, hárman közülük 80 éven felüliek, egyikük a 30–39 éves korcsoportba tartozott.
A délről érkező szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz miatt különösen fontos a szúnyogok elleni védekezés”.

A szúnyogirtás az Országos Katasztrófavédelmi Szolgálat feladata lett. Fontos lenne pontosan tudni, hogy idén milyen területeken, mikor végezték a gyérítést. Több alkalommal vagy ritkábban történt-e meg, mint a korábbi években? Az eddig megismert magyarországi megbetegedések többsége Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében volt.

Fontos lenne tudni azt is, hogy a kiemelt üdülőövezeteken kívül volt-e kielégítő szúnyogirtás, hiszen ez összefüggésben áll a megbetegedések nagyszámú növekedésével. Erre vonatkozóan próbálunk a hatóságoktól pontos adatokat szerezni, amint megkapjuk őket, azonnal hírt adunk róla.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

szerző
Falus Ferenc
publikálva
2018. aug. 29., 12:05
kommentek
0
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Materia Medica

Gyógyító anyagok az egészségügy nagy bajaira.

Materia Medica
Szerző adatlapja

Blog

még több cikk