Tegnap maratoni ülésen győzött a Híd jobbik esze, a Most.

Tegnap délután kettőre hirdette meg országos tanácsának ülését a szlovákiai vegyes párt, a Híd-Most. A terv az volt, hogy délután 5-ig eldöntik, hogy maradnak-e Rober Fico – az ismert társadalmi sokk: Ján Kuciak meggyilkolása után teljességgel ellehetetlenült helyzetű – harmadik kormányában. Ehhez képest még este tíz után is vidáman abriktolták egymást a párt reprezentánsai – méghozzá magyar–szlovák alapon. Ahogy a magyarellenességgel a büdös életben nem vádolható Rudolf Chmel nemes keresetlenséggel megfogalmazta,

a magyarok csatornázást akarnak, a szlovákok jogállamot.

A vitát jócskán megalapozta egy délelőtti esemény, tudniillik, lemondott Robert Kaliňák belügyminiszter, Fico mindhárom kormányának elmaradhatatlan tagja, a miniszterelnök másik arca – ami két okból is döntő fontosságú lépésnek bizonyult. Egyfelől jelentette a vég tuti biztos kezdetét, másfelől viszont teljesült vele a Híd kormányban maradásának deklaráltan legfontosabb feltétele. A Kiska elnöktől távozóban elkapott Bugár Béla, a Híd elnöke csak annyit mondott e kétségtelen vezéráldozatról, hogy majd meglátjuk, hogy elég lesz-e. Megláttuk, nem lett.

A maratoni belcsata végén a Híd-Most (elsősorban nyilván kommunikációs okokból) kacifántos döntést hozott, ők ugyan ki nem lépnek a koalícióból, de ragaszkodnak az előre hozott választásokhoz. „A Híd OT megbízta a pártvezetést, hogy tárgyaljon a koalíciós partnerekkel az előre hozott választásokról. Ha ezek a tárgyalások nem járnak sikerrel, a Híd kilép a kormányból” – mondotta az ülés után kicsit meglepő módon egyedül sajtótájékoztatót tartó Bugár.

Mi következik mindebből?

Fico ugyan még éppenséggel beemelhetné a kormányába a Kotlebáék néven közismert nettó náci pártot, de egy valamivel szoftosabb náci párt már van benne, Szlovákia Nemzeti Pártja, úgyhogy ezzel csak mélyebbre ásná a sírját. Vagy ha jóindulatúak akarunk lenni (noha sok okunk nincs rá), ez már neki is sok lenne (dehogy lenne sok, simán összeállt ő anno Mečiarral és Slotával is).

Az előre hozott választásokhoz alkotmánytörvényt kell hozni, a százötvenből 90 szavazat kell hozzá, az ellenzék nélkül ez nem lehetséges, s így sem lehet túl hamar tető alá hozni. A Híd-Most végső soron bölcs döntésének hála Szlovákia elkerülni látszik a hosszan elnyúló politikai és társadalmi válságot, helyette megnyert magának egy hosszan elnyúló választási kampányt. Nagy bajukban a szerencse fiai.