Pokorni, a nagy purifikátor – Békeidőben okés lenne, most gáz egy kicsit

  • narancsblog
  • 2014. november 30.

Narancsblog

A tisztesség, az átláthatóság és a megfontolt haladás nagy barátja tegnap a Hír Tv-ben lépett fel. Azóta tele van vele a sajtó, s ami még rosszabb: ő a jó fiú.

Nagy lehet a baj a Fidesznél, hiszen reaktiválta magát a Hegyvidék remetéje, az örök titkos csodafegyver, Pokorni Zoltán, s mindjárt oda is nyilatkozott a pártbéli konkurenciának. Ilyeneket mondott például:

„Ezek a kisebb-nagyobb ügyek, hogy ki milyen órát hord, ki hova jár pihenni vagy nyaralni, vagy hogy kinek mekkora a háza, ezek nyilván az elmúlt években is tudottak voltak, de nem érdekelt senkit. Nem kötődött össze ez a korrupció vádjával. Az Amerikai Egyesült Államok kitiltása óta viszont egy ilyen metszetbe rendeződik újra ez a sok apró, egyébként korábban csak bosszantónak gondolt tény.”

Vagy, hogy a páncéljukon ütött egy rést az Egyesült Államok, egy kicsiny lyukat, ahol persze folyik be a víz. És ezt a vizet most meg kéne szüntetni. Micsoda szöveg, Pokorni, a hegyek kapitánya kiadja a parancsot: vizet szüntess!

Reaktiválták

Reaktiválták

Fotó: MTI

Aztán még mondott ilyeneket is, de ez voltaképpen ugyanaz, mint az előbbi: „Nincsenek ilyen urizáló életvitelek, illetve nem szabad, mert nem engedheti meg magának egy felelős kormánytag, vezető politikus sem ezt a fajta urizálást, ami lehet, hogy korábban elment.”

Első hallásra dörzsölhetné az ember a tenyerét, no, megint egymásnak esnek ezek a csirkefogók, hisz’ az óra Lázárnak szól, a pihenés-nyaralás Kósának, a mekkora ház meg nyilvánvalóan a kis Rogánnak. Esetleg Kósának. Vagy Szijjártónak. Momentán másnak nem is nagyon érdemes beszólni a Fideszben, ugyanakkor bizonyosan nem véletlen az sem, hogy Pokorni távolról sem mondott például olyat, hogy ne építsünk már egy rohadt nagy stadiont a kert végibe, közvetlen a sufni mellé, mert az szerfelett pronyó tempó. Nem, ilyet nem mondott, azért az ő bátorkodásának is van határa, nem is olyan túl távoli.

Ám, ha jobban megfigyeljük a halk szavú tanárember szövegét, érdekes dolog ordibál a szavaiból. Jelesül az, hogy békeidőben, amikor nem üt lyukat az ember páncélján az imperialisták golyója, akkor a milliós karóra, az aucklandi Rolling Stones és a komplett Pasa park tokkal-vonóval elmegy, bár nem szép dolog, csak most az amerikai korrupciós vádak árnyékában snassz valamelyest.

Szerintünk meg ez a duma snassz. Hogy Pokornitól csak ennyire futotta, annak egyetlen oka lehet csupán, konkrétan az, hogy mondókáját a belső morgolódás elhallgattatására szánták, lám, látjuk mi is, ha valaki közülünk helytelenkedik, számon is tartjuk, s figyelmeztetjük időben. Csakhogy ez úgy hazugság, ahogy van. Az igazság ugyanis az, hogy Pokorni valószínűleg csak elsikálni akarta a dolgokat, vagy ha nagyobb merészséget akarunk tulajdonítani neki, óvatosan helyezkedett egy kicsit. Se így, se úgy nem nagy kunszt, csak a szokott praxis.

Figyelmébe ajánljuk