Év elején a műkorcsolya rajongói meglepve tapasztalhatták, hogy a finnországi Európa-bajnokságra nevezett hat versenyző közül hárman orosz állampolgárok voltak, akik országuk színeiben nem is versenyhezhettek volna – a bojkott miatt. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöke, Kósa Lajos azonban nem tartotta szükségesnek, hogy magyarázatot adjon, noha addigra már a magyar korcsolyázók közül egyre többen mentek el külföldre vagy hagyták el a sportágat „az orosz invázió miatt”. A történtekért általában a volt magyar szövetségi kapitányt, az örmény Jeranjak Ipakjant, illetve annak volt férjét, Vardanjan Gurgen ágazati sportigazgatót tették felelőssé, de a 2004-es Európa-bajnok Sebestyén Júlia neve is előkerült. Nemcsak azért, mert ő volt az, aki a külföldieket leszerződtette a saját magáról elnevezett (Sebestyén Korcsolya S. E.) egyesületbe, illetve hogy épp ebből a klubból menekültek nagy számban a hazai tehetségek.
Sebestyénnel kapcsolatban súlyosabb vádak is megfogalmazódtak: a szülők lelki és fizikai bántalmazással vádolták, rángatást, pofonokat, megszégyenítő kivételezést, sértegetést említve. Noha a MOKSZ szabályzata szerint az elnökségnek akkor is köteles azonnal fegyelmi eljárást indítania a gyermekvédelmi szabályok súlyos megsértése miatt, ha a bántalmazás gyanúja felmerül, Kósáék elmulasztották ezt. Márciusban kizárólag Sebestyén Júliát hallgatták meg (nem fegyelmi eljárás, hanem ún. etikai és gyermekvédelmi egyeztetés keretében), aki mindent tagadott.
Az érintett szülők ezért Schmidt Ádám sportállamtitkárnak küldtek beadványt, konkrét esetleírásokkal. Schmidtet arra kérték, hogy tegyen lépéseket a fegyelmi eljárás lefolytatására, ha már a MOKSZ nem hajlandó erre saját etikai és gyermekvédelmi szabályzatának paragrafusai ellenére sem.
Nem tudni, hogy az államtitkár nyomán vagy más megfontolásokból, de a szövetség május elején – amellett, hogy felmentette az örmény sportvezetőket – fegyelmi eljárást indított Sebestyén Júlia ellen, bár annak időpontjáról akkor kizárólag azt lehetett tudni, hogy „a tárgyalás napját megelőzően legalább 3 nappal” idéző végzést fognak küldeni az érintetteknek.
Hónapok teltek el ezután, de legközelebb Sebestyén Júlia csak október 13-án került a hírekbe, a fegyelmi miatt. A Ferencvárosi Torna Club jelentette be közleményében, hogy negyvenegy évvel az 1982-es megszűnés után ismét lesz műkorcsolya-szakosztálya a klubnak. Mindezt a Ferencváros egy huszárvágással oldotta meg: egyszerűen átvette a Sebestyén Korcsolya S. E-t. „Teljes csapatával, 18 fővel érkezett a Ferencvárosi Torna Clubhoz” – olvasható a közleményben, Sebestyén pedig az elengedhetetlen fejlődésről és profi háttér biztosításáról nyilatkozott.
Az FTC közleménye után az is megjelent, hogy Sebestyén Júliával szemben megszüntették a fegyelmi eljárást – legfőképp arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az Elsőfokú Etikai és Fegyelmi Bizottsága általi kivizsgálás lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”. Vagyis nem volt és nem is lesz ilyen vizsgálat.
Noha a MOKSZ közleménye szerint a szövetség a gyermekvédelmi hatósághoz, valamint a rendőrséghez fordul a „Sebestyén Júlia személyét, illetve a Sebestyén Korcsolya Sport Egyesület működését érintő panaszok kivizsgálása miatt”, az nem derül ki, hogy erre mikor és milyen formában kerül sor, és hogy milyen tartalommal bír majd a a beígért megkeresés. Ám azok után, amire néhány nappal ezelőtt fény derült, nincsenek, nem lehetnek illúzióink. Kiderült ugyanis, hogy májusban egy nappal azelőtt, hogy bejelentették a Sebestyén elleni fegyelmi eljárást, a MOKSZ megváltoztatta fegyelmi szabályzatát, amelyben a korábbi hároméves elévülési időt, egy évre csökkentették. Vagyis minden jel arra utal, hogy
kifejezetten Sebestyén Júlia ügyének eltussolása miatt írták át a szabályzatot,
a három éves elévülési idő alapján ugyanis a fegyelmi és etikai bizottságnak le kellett volna folytatnia a vizsgálatot.
Azt nem tudni, hogy a döntés milyen hatással lesz a műkorcsolyasport jövőjére, az viszont egészen biztos, hogy az eset napvilágra kerülése után, a szövetség elnökének, Kósa Lajosnak, azonnal le kellett volna mondania – ha netán létezne bármiféle elfogadtatható magyarázat e lépésre. Magyarázat híján azonban
a fegyelmi szabályzat ebbéli átírása már nemcsak aljas, átlátszó és cinikus eljárás elsősorban a gyerekek ellen, hanem a megtestesült bűnpártolás.
És ha mindez ennyiben marad, akkor az nemcsak a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség vezetőségét minősíti, de a magyar élsportot és sportpolitikát is. Ráadásul annak a gyanúja is fennáll, hogy immár nemcsak Sebestyén Júliának, de Kósa Lajos elnöknek is falaznak. Annak a Kósa Lajosnak, aki a magyar színekben induló külföldi sportolók Eb-szereplésére is csak azt tudta mondani, hogy „az orosz nevű versenyzőink egy része ukrán”.
(Címlapképünkön: Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázó, korábbi négyszeres téli olimpikon, Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatója és Simicskó István portért felelős államtitkár (b-j) a téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) utazó magyar sportolók fogadalomtételén a MOB székházában 2015. január 21-én.)
