Négy orosz is magyar színekben indult a korcsolya eb-n

  • narancs.hu
  • 2023. január 28.

Sport

Versenyzőink közül Láng Júlia és az ukrajnai születésű Szemko Danijil magyar állampolgár, a többiek nem.

Hat versenyző képviseli Magyarországot a szerda óta tartó műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon  a finnországi Espoo városában. 

A 24.hu írja, hogy a műkorcsolyázók mezőnyében Láng Júlia mellett Vlasenko Alekszandr indult, aki az oroszországi Tyumenben született, és 2020 óta nevezi a versenyekre Magyarország.

Jégtáncban a szintén orosz születésű Ignateva Maria és az ukrajnai, de 2016 óta nálunk élő és magyarul is beszélő Szemko Danijil, páros műkorcsolyában pedig Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei versenyez: mindketten oroszok, és 2021-22 óta képviselik Magyarországot. 

Az Eb-n orosz és fehérorosz versenyzők saját hazájuk képviseletében nem indulhatnak.

A 24.hu kérdéseket intézett a Kósa Lajos által elnökölt Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez, többek közt azt tudakolva, igaz-e, hogy a négy orosz közül egy sem magyar állampolgár, mi a célja a szövetségnek azzal, hogy orosz korcsolyabázist épít Magyarországon a magyar versenyzők kárára, és miért engedi meg magának a MOKSZ, hogy a szabályok adta lehetőséget kihasználva oroszokat indít, továbbá hogyan próbálja megakadályozni, hogy a fiatal magyar versenyzők ne hagyják el Magyarországot.

A hírportál nem kapott választ a kérdéseire.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség világbajnokságain, Európa-bajnokságain tényleg nem szükséges, hogy a nevező ország állampolgára legyen a versenyző, elég, ha a versenyengedélyével rendelkezik. Az állampolgárság csak az olimpián kötelező feltétel.

A magyar szövetség 2020-ban 1,9 milliárd forintból, 2021-ben 1 milliárd forintból hazdálkodott, 2022-ben 1,5 milliárddal számolt. A cikk szerint kiemelt közhasznú szervezetként a műkorcsolya szakág hazai utánpótlásának fejlesztésével kellene foglalkoznia, ám a jelek szerint más utat választott.

Az orosz versenyzők indítása a hírportál szerint nagyrészt annak köszönhető, hogy a műkorcsolya-ágazat sportigazgatója a jereváni születésű Vardanjan Gurgen, aki régóta jó kapcsolatban van Magyarországgal, korábban Sebestyén Júlia, Póth Diána felkészülését irányította. Korábbi felesége, Jerenjak Ipakan a szövetségi kapitányunk, fia, Tigran Vardanjan pedig a szövetség marketingosztályán dolgozik. 

A 24.hu emlékeztet a Valaszonline.hu korábbi írására, amelyben az oroszok jelenléte mellett szó van arról is, hogy közben magyar versenyzők hagyják el az országot, így Berei Mózes, Papp Vivien is külföldön edz, Nagy Balázs visszatért Amerikába, Ekker Léna és Zsembery Katinka is elhagyta az SKSE klubot.

Az MTI pénteki beszámolója szerint a francia Adam Siao Him Fa nyerte a férfiak versenyét a finnországi Espooban zajló műkorcsolya Európa-bajnokság pénteki napján, az orosz születésű, de magyar színekben versenyző Vlasenko Alekszandr 24. helyen végzett. Az Elvis Presley válogatására korcsolyázó Vlasenko jól kezdte a szabadprogramot, a háromfordulatos Axel után sikerült a két tripla, majd a két dupla ugrásból álló kombinációja is. Ezt követően azonban kisebb technikai hibák tarkították a produkcióját mind az ugrásoknál, mind a forgásoknál, azonban nem esett el. A magyar versenyző megközelítette pályafutása legjobbját a kűrben – csak 2,5 ponttal maradt el tőle –, de így sem tudott előrelépni a 24. helyről.

Leadkép: Láng Júlia a szabadprogramját mutatja be a nők egyéni versenyében a finnországi Espoóban rendezett műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon 2023. január 28-án. Fotó: MTI/AP/Lehtikuva/Antti Hamalainen

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.