Janisch Attila: Diskurzus a gyűlöletről

szerző
Janisch Attila
publikálva
2017. máj. 16., 10:34
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Csak az ország lesz egyre élhetetlenebb, az élet lesz egyre elviselhetetlenebb…

Nagy várakozás, médiaérdeklődés, facebookos kommentháború előzte meg a tegnapi, Bayer Zsolt és Gulyás Márton nevével fémjelzett vitát a végletesen eldurvult közbeszédről. Az eseményt valójában a TASZ hozta össze, amikor Bayernek az elmúlt napokban elhíresült és szélsőségesen provokatív megnyilatkozására („szanaszét kell verni a pofájukat és a vérükön, taknyukon vonszolni” azokat a civil aktivistákat, akik még egyszer be merik tenni a lábukat Parlament épületébe és ott akár csak a jelenlétükkel is megzavarják egy országgyűlési bizottság munkáját) a jogvédők érintettjei videóüzenetben reagáltak.

Az előzetes vita arról szólt, vajon van-e, lesz-e értelme ennek a beszélgetésnek (vitának)? Érdemes-e, lehet-e, szabad-e leülnie egy magára valamit is adó civil aktivistának, demokratikus és/vagy liberális ellenzékinek egy rendszeresen a fent idézetthez hasonló módon nyilatkozó, a megnyilatkozásaiban a jelenlegi kormányzat védelmét és támogatását élvező alakkal? Elindíthat-e egy ilyen vita valamilyen pozitív folyamatot a valóban szélsőségesen eldurvult magyar (nem csupán politikai) közbeszédben?

Az egymondatos válaszom: nem, semmi értelme nem volt ennek az álságos show-műsornak.

A résztvevők (politikusok, civil aktivisták, ellenzéki újságírók és Bayer) a másfél órás műsoridő (mínusz Gulyásék húszperces késése) teljes egészében (és Bayer nagyon ügyelt rá, folytonosan az óráját nézve, hogy ne legyen egy perccel se hosszabb) elbeszéltek egymás mellett. Bayer hazudozott, csúsztatott, Szél Bernadett ideges volt, ha azonnal nem kapta meg a szót (ahogy egy politikushoz illik), az egészet összehívó TASZ a háttérben maradt, Stumpf András pedig (az úgynevezett pártatlan moderátor, akit Bayer hívott) igyekezett mindent tompítani, amit Bayer iránti támadásként érzékelt, és felerősíteni mindent, amivel Bayer támadott és/vagy védekezett. Jurák Kata (Pesti Srácok) csak azt nem ismerte el, hogy amit ő csinál akkor, amikor bemegy a kormány ellen tüntetők közé és szándékosan kötözködő, provokáló kérdéseket tesz fel, az nem újságírói tevékenység, hanem nyílt provokáció (ha úgy tetszik: agresszió), amelyet éppen azért tesz, hogy ezzel kierőszakolja az ellene irányuló esetleges atrocitásokat, amiket aztán a tiltakozók megbélyegzésére lehet használni. Amikor pedig Bayer arról beszélt, hogy a mostani kormányellenes tüntetések rendre erőszakos megmozdulásokká alakulnak át, amelyek félelemmel és felháborodással töltik el a Fidesz szavazótáborát (szerinte is jogos tehát a viszkető tenyér), akkor egyetlen jelenlévő sem kérdezett vissza, hogy ugyan miféle erőszakról beszél? Vagy hogy Bayer szerint 2006-ban vajon milyen érzés volt a nem a Fidesz oldalán álló szavazóknak azokat a valódi és ténylegesen súlyos atrocitásokba torkolló, puccsgyanús tüntetéseket nézni, amelyek során a felhergelt tömegek felgyújtották a tévészékházat és megrongáltak más épületeket, amikor álarcos randalírozók felszedték az utcaköveket, törtek-zúztak és harminc-negyven kilós betontömböket dobáltak az őket megfékezni próbáló rendőrökre, amikor az állami ünnepségeket nemcsak füttyel zavarták, hanem tojással és zöldséggel dobálták a beszédet mondókat. Ezekhez a valóban megtörtént és valóban agresszív cselekményekhez képest jelentette ki Bayer, hogy a mostani tüntetések erőszakba torkollanak. És mit tudott bizonyítékként felhozni? Azt, hogy a tüntetések után néhány százan megszállják (éjfél körül) az Oktogont, ahol – Jurák Kata háromdiplomás újságíró kiegészítése – goapartit tartanak a fiatalok.

Mindezek okán (is) csak megismételni tudom az iménti véleményemet: nem, ennek a beszélgetésnek – ahogyan azt előre sejteni lehetett – az égvilágon semmi értelme nem volt. Ugyanis az egész alapja az a félreértés, miszerint, mint néhányan vélik, előbb  a közbeszédet manipulálóknak és az azt erőszakkal (vagy anélkül) dominálóknak kellene egymással békésebben szót érteni.

Csakhogy ez egy halva született gondolat.

Mert a legfontosabb az lenne, hogy a hatalmuk megőrzése és a személyes gazdagodásuk érdekében bármilyen aljasságra kész, korrupt politikusok által megosztott és egymás ellenségévé tett társadalmi rétegek, a különböző politikai nézetek elvakult hitére fanatizált egyes emberek között teremtődjék meg a tisztább és békésebb kommunikáció lehetősége és igénye. Velük kellene (újra) megértetni, hogy a vita a vélemények ütköztetésének, a kompromisszum keresésének és megtalálásának egyedül lehetséges módja. Ezt éppen hogy nem a politikusok vagy a politika körüli közszereplők összebékítésével kellene kezdeni, mert az, így vagy úgy, a maihoz hasonló értelmetlen médiahappeninghez vezet csak.

Márpedig az ilyen művitáknak semmi értelmük.

Teljesen mindegy ugyanis, hogy mi hangzott el ebben a rosszul szervezett és még rosszabbul lebonyolított posztszocreál médiashow-ban (büdös, légkondicionálatlan helyiség, nevetségesen kis asztal körül szorongó résztvevők, a közvetítések élvezhetetlen kép- és hangminősége), ez ugyanis nem vita volt, hanem kinyilatkoztatások sorozata – s mint ilyen, a legkevésbé sem buzdított értelmes, tartalmas, a másik fél érvelését is átgondolni kész vitára, hanem éppen ellenkezőleg. Bayer testbeszéde leleplezőn árulkodott az egész kényszerességéről; amikor éppen nem ő beszélt, inkább a vizeskancsó újratöltetésével volt elfoglalva, semhogy az éppen hozzá beszélőre figyelt volna. De egyébként is, mindenki csak a saját nézőpontját, a saját sérelmeit mantrázta.

S habár mindannyian valamiféle közmegegyezésről (is) beszéltek, eközben egészen nyilvánvaló volt, hogy senki nem fog semmilyen lépést tenni ezért a (szavak és lózungok szintjén annyira vágyott) közmegegyezésért, a legkevésbé maga Bayer Zsolt, aki természetesen egy jottányit sem fog változtatni az eddigi gyűlöletstratégiáján, sem az eddig használatos és jól bevált gyűlöletbeszédén. Mért is tenné? Semmilyen érdeke nem fűződik ehhez, sem neki, sem azoknak, akik a politikai hatalom jelenlegi gyakorlóiként még ki is tüntették őt mint a gyűlöletük legfőbb szóvivőjét.

Minden marad tehát a régiben. A gyűlölet is, a beszéd is.

Csak az ország lesz egyre élhetetlenebb, az élet lesz egyre elviselhetetlenebb, az aljasság és a cinizmus egyre mértéktelenebb.

szerző
Janisch Attila
publikálva
2017. máj. 16., 10:34
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 rworse
    rworse
    2017. május 16., kedd 11:43
    Eléggé egyetértek Attilával, de annyi értelme talán volt, hogy Bayer egy ideig visszafogja magát egy kicsit. Ami persze nem segít semmit, mert Bayer kommunikációjának is a mindennapi hazug agitprop a lényege, nem az, hogy néha "erős" szavakat és képeket használ.
    Az biztos, hogy az egész csak egymás melletti elbeszélés volt, mást a mai viszonyok között nem is lehetett várni, ugyanez megy a hírtévék két felet egymással szembeültető szakértői "vita"műsoraiban is, a fideszes "szakértők" (G. Fodor, Gajdics, Boros Bánk...) elmondják az agitpropjaikat, a másik fél érveléséből pedig semmit nem hajlandóak meghallani.


    Pontosítás: Állítólag Stumpfot a TASZ-hívta.
  2. 2 yoyo
    yoyo
    2017. május 16., kedd 11:45
    elég jó összegzés.

    Ügyes húzásnak bizonyult, hogy szemtől szembe vita helyett egy kakofón harc ment a szóhoz jutásért, senkinek nem volt módja rendesen kibontani a mondanivalóját.

    A valódi vita kialakulását elég sok dolog akadályozta. Gulyás késése, Stumpf és a két létszámfeletti szereplő (az együttes csávó és a pesti srácos csaj) puszta jelenléte rengeteget rontott a helyzeten.

    Talán nem lett volna akkora tragédia, és az autonóm személyiség feladása, ha előzetesen történt volna valami stratégiaegyeztetés a Bayerrel vitázók között.

    És sajnos nagyon nem találták meg azokat az érveket, amikkel a relativizálás, az összemosás helyett sikerült volna bayert aljasságának lényegével szembesíteni.

    Egyébként ahogy egy másik cikkhez írtam, én így sem tartom bajnak, hogy erre az eseményre sor került. Hogy miért, azt most nem ismétlem meg.
  3. 3 yoyo
    yoyo
    2017. május 16., kedd 12:32
    Igen, tudomásom szerint is a TASZ-osok kérték moderátornak Stumpfot.

    Egyrészt szerintem baromi ritkán van előnye a moderálásnak (sokkal jobban működik, amikor egy vita a természete szerint megy, nem "óravázlattal", stopperrel), de ha már, legalább lehetett volna egy kevésbé elfogult valakit felkérni.

    Óriási volt a pacák részéről a vitaidő harmadát arra szentelni, hogy Bayer kifejthesse, bemehessenek-e a civilek demonstrálni a parlamenti vitára, takony és vér nélkül.
  4. 4 Valakicske
    Valakicske
    2017. május 16., kedd 16:28
    Nagyon jó összefoglalója a történéseknek.
    Semmi értelme nem volt az egésznek és mivel értelmetlen volt már a felvetés is, azzá tudott csak lenni, amivé végül lett: egók színpadias párharcává.
    (A megjelent szereplők közül a java szimplán médiafelületet látott ebben - a Jurák nevű nő kizárólag! -, a másik része legitimizálta magát (Bayer mindenképpen) és hiába voltak, akikből bőven kinézem a jobbító szándékot, nyilván politikusként, feltörekvő civil személyiségként egyszerűen élni akartak egy éles helyzettel, de sem ez nem sikerült, sem kezelni a Bayer-féle hazugsággyárat (Szél B., Gulyás M.).
    Stumpf tragédia, ha ezer évig élek, akkor sem fogom megérteni, mit látnak ebben az emberben, illetve miért hívják meg bárhova, bármiért: egy felfújt, üres hólyag, semmi más.
    Nem nyert senki, veszteni vesztettek azok, akik bármit is reméltek tőle, konszenzusnak pedig nyoma sem volt - ami szvsz nem baj, a Bayer-félével semmiféle konszenzusra nem szeretnék jutni, soha, sehol, semmiben.)
  5. 5 reuters
    reuters
    2017. május 16., kedd 16:29
    volt értelme a vitának! én pl. megtudtam, hogy bayer zsolt ugyanolyan újságíró, mint a többi (ráadásul, ezt maga bayer zsolt mondta!:)
  6. 6 Kovacs
    Kovacs
    2017. május 16., kedd 19:23
    Nem volt ez sem álságos showműsor, sem művita.
    Így nézek ki
    Így nézel ki
    Így néz ki
    Így nézünk ki
    Így néztek ki
    Így néznek ki.
    Nem gondoltam volna, hogy jó lesz még ez az igeragozás valamire.
  7. 7 Hóvarjú
    Hóvarjú
    2017. május 16., kedd 19:30
    "Aki nincs velünk, az ellenünk van." A Fidesz háborút folytat az ország nem Fidesz része ellen. A Párt verbális öklével "párbeszédet" kezdeményezni több mint naivitás. A realitásérzék teljes elvesztése, mintha létezne még az országnak egy "normális" dimenziója, és abba a "kávéházba" még be lehetne ülni. Jelentem nem lehet. Mivel az országot jórészt köztörvényes bűnözők irányítják, mára már akkora a tét, a politikai bukás akkora egzisztenciális bukással is járna, hogy a hatalmon és a szabadlábon maradás érdekében már bármire képesek. Bármire.
  8. 8 Kovacs
    Kovacs
    2017. május 16., kedd 19:38
    7: Mindig elhatározom, hogy ez az utolsó bejegyzésem. De amit írtál Hóvarjú... Ilyenek miatt maradok még itt.
  9. 9 ja
    ja
    2017. május 17., szerda 06:44
    Egy kis kiegészítés a fenti szövegemhez:

    Bayer vagy Stumpf maga mondja az élőközvetítések felvételén, hogy Bayer kérte fel moderátornak Stumpf-ot. A moderáció eleve életszerűtlenné tette a vitát. Bayer ravasz húzása volt, hogy több résztvevőt hívott, ugyanakkor másfélórában szabta meg a szókaraté hosszát. Az további hiba volt, hogy Gulyáson kivül más is odament. Politikusoknak ennél az asztalnál semmi keresnivalójuk nem volt (ők ezeket a dumáikat naponta nyomják az Országgyűlésben, ide csak szerepelni jottek). Ez a politika körüli közszereplők vitája lett volna eredetileg. Az idő rövidsége - Gulyásék késése egyszerűen pofátlanság volt, ilyet, ebben a helyzetben, magára valamit is adó ember nem tesz - szemben a résztvevők nagy számával szükségessé tette a moderálást, ami vita helyett egy értekezlet-szerű még nagyobb baromsággá alakította az egészet. Mondjuk annak sem lett volna értelme, ha csak Bayer és Gulyás ülnek le egy nyilvános vitára, de életszerűbb lett volna a vita maga (ugyanazzal a tökmindegy eredménnyel).

    Az ország és a fideszhívők mentális állapotát jól jellemezte az a leírhatatlan kinézetű hölgyemény, aki egy piros-zöld táblácskát tartva állt a székek mögött rajta piros betűkkel "ZSOLT ISTEN ÓVJON!" felirattal és a szöveg alatt egy kis piros-fehér-zöld szalaggal, és a mimikájával teljes egészében lekövette az egész beszélgetést, Bayaer szövegeit, néhány hangnyi késéssel maga is mormolta.
    Üdv, JA
  10. 10 yoyo
    yoyo
    2017. május 17., szerda 07:37
    Szerintem van egy általános tévedés, és ezen tévedés alapján születik újra és újra az a következtetés, hogy "nincs értelme a vitának", "lehetetlen közös nevezőt találni", '"nácikkal nem állunk szóba", meg hasonlók.

    Az igaz, hogy nevetséges remény volna egy ilyen vagy hasonló szituációtól "megoldást" várni, hogy a vita végén megszületik egy konszenzus arról, hogy ezentúl a politikai ellenfeleket nem gyalázzuk, nem uszítunk, ezentúl se te nem akarsz engem a lámpavasra felhúzni, se én nem akarlak téged a taknyodnál fogva kirángatni.

    Nyilván nem arról van szó, hogy "valahol elrontottuk", mint egy házasságot, de most "rendbe hozzuk", és mostantól ismét egymás szemébe tudunk majd nézni.

    Ellenfelek állnak szemben egymással ebben az országban, és ebből a szembenállásból nem lesz "kézfogás".

    Bayerből soha a büdös életben nem lesz polgár, embertárs, nincs orvosság, ami meggyógyítja.

    Szél Bernadett - talán szerencsétlen megfogalmazással - kimozdult a komfortzónájából, azaz odaállt (ült) szemtől szembe, hogy belemondja az arcába ennek az embernek: ebből elég, ezt nem tűröm tovább.

    Lehetettek volna sokkal felkészültebbek, (pl. világossá lehetett volna tenni a 2006 és 2017 tüntetői közti különbséget, hogy nem mosható egybe a kormánypárti uszítás, illetve a kormányellenes indulat, nem hasonló a kormányközeli hangadó, és a no name kommentelő felelőssége, stb), azaz szerintem egy igazi vita is bőven kijöhetett volna, de mondom, szerintem a konfortzónában való háborgás, hüledezés, szörnyülködés helyett a konfrontáció igenis helyes.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Demokratikus ellenzék
A 2014-es összefogás kudarca és tanulságai
Kényszermegoldás
Nyári kórházi kapacitásátadás
Vígszínház az egész világ
Marton László életműinterjúja
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Politika

még több Politika...

Blog

még több cikk