Pál Monika

Középhatalmiság a radaron!

Orbán kijelöli Magyarország jövőjét

Publicisztika

Tavaly év végén geostratégiai alapvetést vázolt kiválasztottak szűk köre előtt Orbán Viktor miniszterelnök, szavait Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, esetünkben Eckermannja, avagy íródeákja jegyezte le, s a minap a leiratot közzé is tette. A szövegből, illetve a beszédből kihámozható ambíció igen magas: Magyarország haladja meg a közepesen fejlett státuszát, váljon fejlett állammá, regionális középhatalommá!

Leblokkolás

A kormányfő szerint a világot a hidegháború, a döglődő globalizáció bénítja, a liberalizmus satnyul, de ez nem baj, hanem lehetőség, még nyitva az „időablak”, azonnal cselekedni kell. A „globalizáció neoliberális modellje kifulladt” – amivel csak az a baj, hogy üres lózung csupán, és Orbán könnyen megspórolja vele a globális folyamatok válságainak elemzését. Nem érti s érteti meg, hogy a globalizáció nem szűnik meg ostorcsapásra, hanem lelassul (slowbalisation), vagy éppen regionális fókuszt vesz fel. És természetesen az Orbán által temetett liberalizmus sem halódik. Sőt Bolsonaro bukása, az európai mainstream felé tempózó Meloni példája mutatja, hogy a „csillagfordulás” bizony inkább csillaghullás.

Orbán amellett érvel, hogy a tömbösödés, a blokkpolitika azért kedvezőtlen Magyarország számára, mert a „blokk” – esetünkben az Európai Unió – központja ellenőrzi a blokkok feletti kapcsolatokat, és magához vonzza a blokkon belül az erőforrások elosztásának feladatát is. Így „a javak ellátási láncában fellépő bármiféle zavar legelőször és legdrasztikusabban a periféria országaiban jelentkezik – s közben ezen országoknak semmilyen eszköz nem áll a rendelkezésükre, hogy változtassanak a helyzeten”.

Fordítsuk le, mire gondolhat a szerző! A blokkok feletti kapcsolatokat a központ ellenőrzi – vagyis Oroszországgal és Kínával nem lehet annyira szoros és felhőtlen a viszony. A központ diszponál az erőforrások felett – az EU visszatartja, illetve feltételekhez köti a támogatásokat. A „periféria” nem tud korrigálni – a gazdasági integráció jelenlegi szintje is zubbony Orbán számára, semmint lehetőség; az euró pontosan sohanapján lesz magyar fizetőeszköz e logika szerint.

Miután kiaggódtuk magunkat azon, hogy Magyarország „eljelentéktelenedése fenyeget”, ami persze nem új fejlemény, és egy hangyányit sem a Bem tér tevékenységének köszönhető (irónia), térjünk át a hidegháborús szembenállás analógiájára.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?