Miért kellett meghalniuk a tűzszerészeknek a Hortobágyon?

  • Kovács Gyula
  • 2016. július 12.

Publicisztika

Háborúban halnak meg katonák. De békében? Egy nyugállományú katona gondolatai a hortobágyi balesetről.

A Hortobágyi Nemzeti Park 2013-ban tendert hirdetett a területén álló egykori lőtér bombamentesítésére. A nyertes a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (KBSZT) lett, amelyben a Rendőrség Különleges Szolgálatának Igazgatósága állományában szerzett tapasztalataikat hasznosítják a vállalkozók. A cég a 3,5 milliárdos, EU által társfinanszírozott projektben fémdetektorokkal kutatta a föld alatt lévő robbanótesteket a volt bombavető lőtéren. A munka során cövekekkel jelölték a bombák helyét. A Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezrede meg kiásta azokat, aztán hatástalanította, megsemmisítette, mindezt grátisz, a 142/1999 kormányrendelet alapján.

A honvédelmi törvény 36. paragrafusának g. bekezdése szerint a honvédség feladatai közé tartozik a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása. Az említett 142/1999. (IX.8.) kormányrendelet szerint a tűzszerészeti feladatokat térítés ellenében – a térítésmentes katonai tűzszerészeti feladatok ellátásán felül – a katonai tűzszerész szervezet megrendelésre végezheti olyan terület, objektum tűzszerészeti átvizsgálásával, amely a megrendelő feltételezése szerint robbanótestet tartalmaz. Ilyet kizárólag megrendelés alapján, a megrendelő írásbeli kérelmére végezhet.

A szerződés szerinti kötelezettség nem veszélyeztetheti a térítésmentesen végrehajtandó tűzszerészeti feladatok ellátását. A szerződés szerinti szolgáltatás díjára a felek megállapodása az irányadó, amely azonban nem lehet kevesebb a szolgáltatás önköltségénél. Ilyen tipikus térítéses feladat lenne például egy épülő autópálya kijelölt nyomvonalának tűzszerészeti mentesítése. Az ilyen munkákért tűzszerész és műszaki képzettségű, nyugállományú katonákból álló „civil” vállalkozások indulnak közbeszerzési tenderen.

A Hortobágyi Nemzeti Park honlapja szerint a lőszer-mentesítési feltárási feladatokat a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. végezte. A szerződéskötésre a Kft és a nemzeti park között 2013. augusztus 26-án került sor. A vállalkozó ezt követően folyamatosan végezte a robbanótestek feltárásával járó munkálatokat. A feladatok megosztása úgy történt, hogy a robbanótest felkutatása, beazonosítása és megjelölése a Kft. feladata volt, az „előtalált” robbanótestek megsemmisítéséről pedig a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatának kellett gondoskodnia.

false

 

Fotó: MTI

A Kft. munkatársainak tehát be kellett jelenteniük azokat a területileg illetékes rendőrkapitányságon keresztül a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, mintha véletlenül előtalált robbanótestek lettek volna.

 

Erősen szennyezett terület

Idézet a kft. és a Nemzeti Park 2014-es szerződésmódosításának indoklásából: „Tekintettel a feladat nagyságára, ami az előtalált feltételezhető robbanótestek, robbanóanyag-maradványok nagy száma és a terület nagysága miatt adódik, egyeztetések történtek a Magyar Honvédség vezetőivel. A projekt megvalósítása során azonban a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával kapcsolatosan jogértelmezési vita alakult ki a megrendelő és a Magyar Honvédség között. Emiatt és azon előre nem látható tény miatt, hogy a mentesítendő területen az előtalálások számai jelentősen meghaladták a korábban feltételezettet, a Magyar Honvédség tájékoztatta a megrendelőt, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi forrással és megfelelő kapacitással a volt bombázó lőtér tűzszerészeti mentesítéséhez, mivel véleményük szerint ez nem közszolgálati feladat. Ezt követően a területről levonultak, s 2014. március 3. óta nem végeztek mentesítési munkákat.”

A Hortobágyi Nemzeti Park és a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezrede között végül megállapodás született, melynek nyomán a Magyar Honvédség a mentesítési munkáit tovább folytatta, de már feszített tempóban az egyéves kiesés miatt.

A teljes terület mentesítését a 2016. május 31-i véghatáridőig kellett volna elvégezni, de ez nem sikerült, épp a terület fokozott veszélyessége miatt. Mivel a projekt késésben volt, fokozott terhelés nehezedett a terepen dolgozó tűzszerészekre. Hetes váltásban, a hét minden napján dolgoztak, így július elsején pénteken délután is, amikor a robbanás bekövetkezett.

„A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség nem hagyja magára a hősi halált halt tűzszerészek hozzátartozóit. Gondoskodni fog a hátramaradottakról, az özvegyekről, az árvákról” – jelentette be Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) megbízott parancsnoka július 2-án, szombaton Székesfehérváron.

A szerződésnek megfelelően idén május 31-ig kellett volna elvégezni a mentesítést. „Az elmúlt évben végzett feladatok tapasztalatai, az adott terepviszonyok, és az időjárási viszonyok következtében azonban már tavaly ősszel nyilvánvalóvá vált, hogy az alakulat erre a határidőre nem tudja teljesíteni a feladatot. Ezért a szerződő felek nagyon rugalmasan megállapodtak abban, hogy a határidőt 2016. szeptember 26-ig meghosszabbítják” – mondta a vezérőrnagy. S azt is hozzátette, hogy a május 31-ei, így az új határidő sem jelent kényszert a katonák számára, hiszen a terület rekultivációjának végső határideje 2018. „A rendelkezésre álló erők és eszközök biztosítják, hogy a feladatot határidőre végre tudjuk hajtani. Mindez nem jelent plusz megterhelést a tűzszerészeknek, akik rendelkeznek a végrehajtáshoz szükséges képességekkel, emellett pedig olyan felszerelésekkel és technikai eszközökkel is, amelyek az adott feladat elvégzéséhez elengedhetetlenek” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Huszár János vezérőrnagy.

A vezérkari főnök ismertetése szerint a lőtér, amely 1940 óta úgynevezett „bombavetőtér”, rendkívül erősen szennyezett terület, jelenleg is 40 ezer jelölt helyszín van, ahol bombák és gránátok lehetnek. 2015. január 26. óta dolgoznak itt heti váltásban a katonák, naponta 32-35-en a hét minden napján. Pénteken 32-en vettek részt a mentesítési munkálatokban, ebből 15-en tűzszerészek. A vezérkari főnök elhallgatta, hogy a katonák 2013 óta dolgoztak a területen egy év kihagyással.

„A hortobágyi volt bombalőtéren balesetben meghalt négy katonát hősi halottá nyilvánítják” – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a péntek esti rendkívüli sajtótájékoztatón. Később azt is bejelentette, hogy posztumusz előléptetik őket hadnaggyá. Sérült társuk állapota súlyos, de nem életveszélyes. Az elhunyt katonákat felterjeszti a honvédelmi miniszter által adható legmagasabb elismerésre, a Hazáért érdemjelre. „Pótolhatatlan veszteség érte a honvédséget és Magyarországot” – mondta Simicskó István. A HM kommunikációjából nem az jön ki, hogy ebben az esetben a katonák nem a hazájukat szolgálták, hanem feszített tempóban profitot termeltek – elsősorban a KBSZT Kft-nek, másodsorban annak, aki a mentesített területeket valamikor 2018 után privatizálni fogja.

A honvédelmi miniszter reagált az MSZP felvetésére is, hogy valóban „alvállalkozásban” végzett-e tűzszerészeti tevékenységet a Magyar Honvédség a Hortobágyon. Simicskó István azt mondta: a Magyarországon talált robbanószerkezetek, bombák hatástalanítása, megsemmisítése a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatának a feladata. Más ezt nem végezheti el. S azt is hozzáfűzte, hogy ha egy cég keresőmunkát végez, a feltáró, megsemmisítő munka akkor is mindig a tűzszerészek felelőssége. A törvény nevesíti őket erre a feladatra – tette hozzá.

 

Még szikrázik

Az adózó polgárt épp ezért az is érdekelheti, hogy a „keresőmunkát” végző cég bevételéből mennyi jut a honvédségnek, s hogy történik annak felhasználása. Megnéztem a HM 2016-os költségvetésének fejezeti indoklását. Nincs szó benne erről a feladatról… Az indoklás végén van egy külön EU-s rész is, abban sem szerepel.

A miniszter minden részletre kiterjedő vizsgálatot ígért.

Két irányba kell mennie a vizsgálatnak. Az első a szakmai: miért robbant fel a bomba? Itt felvetődik, vannak-e a vizsgálatra alkalmas szakértőink? A másik irány annak vizsgálata lenne, hogy kerültek oda a katonák, biztosították-e a munkakörülményeiket, nem vállalta-e túl magát a honvédség, vannak-e erre a feladatra alkalmas civil cégek, vannak-e összefonódások. Ezeknek a kiderítésére teljesen alkalmatlan egy belső vizsgálat leginkább az elfogultság, az érintettség alapos gyanúja miatt. Erre parlamenti bizottságot kell alakítani paritásos alapon. Nyilván a kormánynak nem érdeke egy ilyen bizottság létrehozása, ezt az ellenzéknek kell kiküzdenie.

Rendőröknél, katonáknál jobb helyeken szinte kötelező a személyi kamera sisakon, vállon. Nálunk? Tudom, a 250 kilós bombát a személyi kamera sem élte volna túl, de egy árbocon elhelyezett távolabbi kamera sok kérdésre megadhatta volna az adekvát választ, megkönnyítve egy későbbi kivizsgáló tevékenységét.

Idézet egy internetes fórum bejegyzéséből: „Mi is beszéltünk róla itt veled és a szakmában is téma volt ez. Mindenki, aki józan ésszel felmérte a körülményeket, mondta, hogy ebből baj lesz. Mindenki félt ettől, hogy bekövetkezik. Akik a nagy parancsokat adják, nem tudom, így éreztek-e. A szívünk mélyén reméltük, hogy tévedünk és nem lesz igazunk. Most pedig marad a fájdalom és a gyász.”

Sírva azonosították rokonaik a hősi halott tűzszerészeket. Mi maradhatott egy 250 kilós bomba robbanása után a közelben tartózkodókból? Nem értem, miért a hozzátartozóknak kellett az azonosítást végezni. Messzire mutat a dolog. Bevetésen vannak katonáink missziókban, itthon közben a békében érvényes rendszabályok vonatkoznak rájuk. Már a délszláv válság idején szóltunk, ha átmentünk bevetésbe, mert akkor be kell vezetni a minősített esetekre vonatkozó rendszabályokat. A vezetés akkor sem reagált.

A helyszínen dolgozó katona (...) az interneten tette közzé versét:

(Frissítés: A szerző, P. A. kérésére versét töröltük jelen cikkből – a szerk.)

Kollégák! Nyugodjatok békében! Ha vannak vétkesek, ne nyugodhassanak!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."