Ez lesz az egyik olyan jelenet, amellyel a jövő magyarjainak magyarázni fogják a NER lényegét.

„Nagyon sajnálom, miniszterelnök úr!” – rebegte Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az áprilisi választás után az intézményébe látogató Orbán Viktor „viccelődő” felvetésére. A kormányfői tréfa a legkevésbé sem volt ártatlan: a kormányfő egy kérdésbe csomagolt állítással kérte számon rektori díszbe öltözött alattvalóján, hogy miért büntette meg őt a kampányban.

Orbán Viktor az autóban: „Ilyen hülyeségeket, hogy be kell kötnöm magam"

Egy videó, amelyben Orbán háromszor alázza meg a NER-t kiszolgáló Patyi Andrást.

A jelenet végigfutott a neten, mi is megemlékeztünk róla, de talán túl hamar elfelejtette mindenki. Pedig ha valami, ez mindent megmutat az orbánizmus lényegéről. Az ügy előzménye, hogy a tavaszi választási kampányban Orbán minden előzetes bejelentés nélkül Komárom-Esztergom megyében egy óvodát látogatott meg, ahol kisgyermekekkel fotózkodva kampányolt, és ezzel nemcsak az adatvédelmi törvényt sértette meg, hanem a közoktatásról szólót is. Az NVB megállapította a jogsértést, emellett eltiltotta a miniszterelnököt a további jogszabálysértésektől, egyben 345 ezer forint pénzbírságot szabott ki. Ami, ha igaznak fogadjuk el Orbán Viktor vagyonnyilatkozatát, igen jelentős összeg neki, mert megtakarításainak 35 százalékát teszi ki.
Ezt tette szóvá néhány héttel később a közszolgálati egyetemre látogató Orbán a tévékamerák előtt Patyinak, aki bocsánatkérően mentegette magát. „Nagyon sajnálom, miniszterelnök úr!” – rebegte. A cseszegetés a látogatás további szakaszában is folytatódott, s minderről, az előzőhöz hasonlóan, tévés felvételek vannak. Az egyetemre látogató kormányfő kíséretével már egy kisvonattal nézte meg a kormány által több mint kiemelten kezelt felsőoktatási intézmény újonnan megvalósult beruházásait, amikor az előzőekre visszatérve Orbán gúnyolódva bírságkirálynak nevezte a NVB elnökét, házigazdáját, az egyetem rektorát. A miniszterelnök kísérete egyetértően és alázatosan röhögött a „főnök” viccén. Patyi itt már meg sem szólalt.
Valamivel később a Nemzeti Választási Bizottság arról tanácskozott, hogy jogszabálysértés történt-e, amikor a Tv2 műsorvezetői arról beszéltek a kampányban a csatorna adásában, miért szavaznak Orbánra. Patyi hozzászólásában elmondta, hogy megítélése szerint mindez belefér a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeibe, ugyanis nem minden hír, tudósítás és információ esetén kell önmagában a kiegyensúlyozottságot vizsgálni. Mindezt a bizottság többsége másképpen látta, így megállapította a jogszabálysértést. Erre – némi keserűséggel a hangjában, visszaidézve Orbán Viktor korholását – azt mondta, hogy tőle bírságolhatnak, de majd úgy fog bevonulni a történelembe, mint bírságkirály.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere függelmi háló. A szigorú hierarchia csúcsán – pontosan úgy, mint egy hűbéri rendszerben – a legfelső vezető, Orbán Viktor áll. Tóth Károly korábbi MSZP-s politikus, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja terminológiáját átvéve: ebben a rendszerben Orbánon kívül két ember van, aki nincs függelmi helyzetben a hűbérúrtól. Kövér László, „a Fidesz élő lelkiismerete” (jelentsen ez bármit is) és Pintér Sándor belügyminiszter, a nagy titkok tudója, akire a kormányfőnek nagy szüksége van. Mindenki más emberi, szakmai, politikai és egzisztenciális értelemben súlyosan kiszolgáltatott helyzetben van Orbánnal szemben. Bármikor, bárki, bármi miatt kieshet a legfőbb hűbérúr kegyeiből, és a selyemzsinórral nem feltétlenül jár együtt indokolás is.
Ebben a kiszolgáltatott helyzetben van a NER sok tízezer ilyen-olyan rangú vezetőjéhez hasonlóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is. Patyi András, a lelkes KISZ-tagból lett hithű fideszes – korlátait és autonómiahiányát pontosan felmérve – nem cselekedhetett a számára megalázó helyzetben normálisan. Orbán „viccelődésére” nem mondhatta azt, hogy „Miniszterelnök úr, a jogszabályok önre is vonatkoznak!”. A „tréfát” nem csupán visszautasíthatta volna, hanem felhívhatta volna a figyelmet arra, hogy a jelenleg érvényes jogszabályokat – mások mellett – maga a miniszterelnök is megszavazta. Esetleg némi oktatói célzattal – elvégre a közszolgálati egyetem rektora is – felvilágosíthatta volna a miniszterelnököt, hogy jogállamban joguralom van.
De persze semmi ilyesmi nem történt. A rendszer lényege, hogy a hűbéres megalázkodik a hűbérúr előtt. A hűbéri társadalom logikája szerint pedig kicsit később az Orbán által gúnyosan rásütött „bírságkirály” szót Patyi átvette, s afelett sopánkodott, hogy így vonul majd be a történelembe.
Itt élünk.

(A szerző és Patyi András is a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanulója volt, Patyi egy évvel később érettségizett.)