Sokkal aktívabb a civil társadalom, mint négy évvel ezelőtt

szerző
Madlovics Bálint
publikálva
2018. márc. 28., 13:03
kommentek
1
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az ellenzéki tábor reménységét a civilek hatékonysága jelentheti.

Talán a legnagyobb különbség a mostani és a négy évvel ezelőtti választási hajrá között a civil társadalom különösen nagy jelentősége. Az ellenzéki pártok tevékenysége mellett most a civilek sokkal aktívabb részt vállalnak a kampányban, illetve a politikai mobilizációban, mint 2014-ben az akkori választásokhoz. „Civilek” alatt pedig most nem pusztán az NGO-kat és politikai aktivistákat, szakértőket értem, hanem az olyan szereplőket is, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen politikával, most az elmúlt hetekben mégis hallatták politikai témákban a hangjukat.

A civileket az üzeneteik szerint három csoportra oszthatjuk. Az első üzenete:

Menj el szavazni!

Több részvételre buzdító kampány is indult a Facebookon, illetve különböző szervezetek által, megcélozva belföldi szavazókat – mint a romáknak szóló figyelemfelhívó akciók –, illetve a külhoni magyarokat is – mint a „Te vagy a mérleg nyelve!” szlogenjével való mozgósítás. Fontos, hogy a szavazásra buzdítás önmagában nem jelent pártelköteleződést: nem kell ellenzékinek lenni ahhoz, hogy valaki a minél nagyobb részvételre, az állampolgárok demokratikus aktivitásának növelésére buzdítson. Az üzenet társadalmi célú jellege miatt lehet, hogy ebbe a csoportba olyan szereplők is föltűntek, akik hivatásszerűen nem foglalkoznak politikával. Ilyen a Comedy Central a maga humoros reklámjaival, vagy éppen azok a celebek, akiket az RTL Klub szólaltat meg egy társadalmi célú kampány keretében.

A második csoport azokhoz szól, akik már eldöntötték, hogy ott lesznek jövő vasárnap az urnáknál: őket próbálják meg

taktikai szavazásra buzdítani.

Ez részint jelenti magának a szavazatmegosztásnak az üzenetét is (tehát hogy egyéniben a legesélyesebbre érdemes szavazni, míg listán másra is lehet), de egyszersmind különböző listákat is, amik az esélyes jelölteket igyekeznek a 106 választókerületben megnevezni. A Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom (KOM) mérései óta megjelentetett listát Márki-Zay Péter, a V18, illetve az Iránytű, a Republikon Intézet is, többek között. A listák azonban korántsem ugyanúgy néznek ki, az egyes helyeken eltérő személyeket mutatnak esélyesnek. Ez a módszertani eltérések mellett annak is betudható, hogy az említett összefogás-tematizáció miatt az egyes pártok maguk is versengenek a már aktív, a legerősebb ellenzéki jelöltet kereső szavazók voksaiért.

Ahhoz, hogy legyen átszavazás, az ellenzéknek is be kell segítenie

A bizonytalanok aktivizálása, az apátia csökkentése és a szavazóknak a bölcs kormányellenes választóvá „faragása” a következő időszak nagy ellenzéki feladata. Az elmúlt hónapok – sőt lassan már évek – nagy ellenzéki reménysége a bölcs kormányellenes választó. A bölcs kormányellenes választó ismérve az ún.

A harmadik üzenet pedig bizonyos értelemben az előző ellentéte:

nem arról szól, hogy kire szavazzunk, hanem arról, hogy kire ne.

Idetartoznak a kamupártokra figyelmeztető kezdeményezések. Ahogy viszont az előző csoportnál is, itt is megjelennek a pártérdekek: civil szervezetek – mint a Transparency International vagy a KOM – éppúgy küzdenek a kamupártjelenség ellen, mint a Momentum vagy a Kétfarkú Kutya Párt. Ezen a téren persze jóval nagyobb az összhang, mint az egyéni képviselői listáknál, hiszen az a valódi ellenzéki pártok közül mindnek egyformán érdeke, hogy ne vesszenek el ellenzéki szavazatok a kamulisták és -jelöltek által.

Láthatjuk tehát, hogy sokkal komolyabb a választásra való fölkészülés (illetve fölkészítés) a civil szereplők részéről, mint volt négy évvel ezelőtt, amikor alig-alig voltak ilyen kezdeményezések, és azok is jóval kevesebb reflektorfényt kaptak. Legnagyobb jelentősége pedig a három üzenet közül mindenképp az elsőnek lehet. A szavazásra buzdítást ugyanis olyan szereplők is végzik, akik más közönséget érnek el, mint a hagyományos ellenzéki csatornák. Az apolitikus választók mozgósítása pedig felboríthatja a közvélemény-kutatásokban mért arányokat, és elképzelhető, hogy számos körzetben ugyanúgy nem lesz már elég a Fidesznek a saját törzstábora a győzelemhez, ahogy Hódmezővásárhelyen sem volt elég.

Míg tehát most az ellenzéki tábor reménységét a civilek hatékonysága jelentheti, a választás pillanatában az akkor már megszólított, de ma még bizonytalan szavazóké lesz a főszerep. Az ő döntésükön – ideértve azt, hogy kire szavaznak, illetve hogy elmennek-e egyáltalán választani – fog múlni a végeredmény, és kellően nagy számban megjelenve képesek lehetnek elbillenteni a mérleget az ellenzék irányába. A civil társadalom ehhez megadja a segítséget, amit tud; most már csak a pártoknak kéne még besegíteni, hogy végül komoly meglepetés történjen jövő vasárnap.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

szerző
Madlovics Bálint
publikálva
2018. márc. 28., 13:03
kommentek
1
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2018. március 28., szerda 19:58
    A „civilség” mint életérzés megerősödése és eltökéltebbé válása természetes folyamat egy olyan politikai közegben, amelyben a hatalom a civil mozgalmak ellen uszít, de a folyamatos szájtépés ellenére mégsem lehet még diktatúráról beszélni, sok minden hiányzik a „diktatúraság” feltételei és jellegzetességei közül. Magától értetődő, hogy a mozgalmak itt-ott besegítenek a közös fellépés döcögősen indult és még döcögősebben folytatódott összetákolásába.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk