Van-e élet a BKK után?

szerző
Király Dávid
publikálva
2018. máj. 30., 10:15
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Megalapításakor a Tarlós-éra büszkesége volt, mára azonban kegyvesztetté vált a BKK, amelyet Tarlós meg is szüntetne, ha újra főpolgármester lenne. Arra azonban nem válaszolt, hogyan képzeli ezután a budapesti közlekedésszervezés jövőjét.

„Amennyiben feltételezve, de még nem megengedve, hogy folytatnám, akkor a Közbeszerzési Kft.-t és – kapaszkodjon meg –  a BKK-t meg is szüntetném”, nyilatkozta Tarlós István néhány napja az Indexnek. A főpolgármester a tervezett lépést azzal indokolta, hogy a cégeknek „ebben a formában nincs értelmük”, szerinte azonban korai még arról beszélni, mi léphet a megszüntetni tervezett önkormányzati társaságok helyébe.

A főváros közbeszerzési cégéről most csak annyit jegyeznénk meg, hogy azt eleve azért hozták létre, hogy kormányközeli gazdasági körök rálássanak az önkormányzat és gazdasági társaságainak közbeszerzéseire, a főváros szempontjából valóban nincs sok értelmük, legalábbis ebben a formában.

A BKK-val azonban más a helyzet. A Budapesti Közlekedési Központot a Tarlós-éra elején a főváros vezetése azért hozta létre, hogy az önkormányzat cégeinek közlekedéssel kapcsolatos feladatai egy kézben legyenek, vagy legalábbis tudjon róla a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. A közlekedésszervező cég megrendeli és egyben ellenőrzi is a közlekedési szolgáltatásokat, ez a modell pedig lehetővé teszi a kiszámítható színvonalú és egységes arculatú közösségi közlekedést.

Csattan a mosoly!

Csattan a mosoly!

Fotó: MTI

A BKK létrehozása előrelépést jelentett a korábbi modellhez képest, amikor a BKV szinte kontroll nélkül végezte az önkormányzat által megrendelt szolgáltatást. A BKK létrehozásának köszönhető, hogy a budapesti közösségi közlekedés szükséges rosszból viszonylag színvonalas vagy legalábbis annak látszó, a korábbiakhoz képest mindinkább utasbarát szolgáltatássá vált, melynek tartalma és arculata is megújult.

Abban igaza van Tarlósnak, hogy a BKK jelenlegi állapotában már nem olyan hatékony szervezet, mint létrehozásakor volt, arról azonban hallgat, hogy a cég jelenlegi állapotáért éppen ő és az általa vezetett fideszes többségű közgyűlés felel. Vitézy Dávid vezérigazgató menesztése után ugyanis pont ők kezdték darabokra szedni azokat az ágazatokat, amelyeket néhány évvel korábban ugyanők pakoltak össze észszerűsítés címén.

Eleve furcsa, hogy Tarlós a saját és a fideszes közgyűlés korábbi döntéseire – a főpolgármester kedvelt szóhasználatával élve – előkelő idegenként tekint. Furcsa, de nem példátlan: Tarlós ugyanolyan lelkesedéssel hárítja a kérdéseket, mint a felelősséget; a Városliget vitatható és vitatott beépítésével kapcsolatban például úgy nyilatkozott korábban, hogy van róla véleménye, de nem mondja el. Ugyancsak Tarlós szavajárásával élve: ez azért tűri a vitát.

A legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a BKK után. Marad-e önkormányzati kézben a közlekedésszervezés? Marad-e egyáltalán bármi az önkormányzat kezében? Új struktúrát alakítanak ki vagy visszatérnek a régihez? A korábbi színvonalat ismerve és arra emlékezve ez utóbbi mindenképp hiba lenne, de ha figyelembe vesszük, hogy a BKV mindig is előbb talált utat a főpolgármesterhez, mint a BKK, még ez sem elképzelhetetlen.

Tarlós István most vacillál (nyilván nem), hogy igent mondjon-e a miniszterelnök felkérésére és elinduljon-e 2019-ben is a főpolgármesteri posztért. Ha úgy dönt, hogy ismét ringbe száll, akkor a választásig hátralévő másfél évben válaszolnia kell a Budapest jövőjét érintő, alapvető fontosságú kérdésekre, amelyek közt a közösségi közlekedés jövőbeni szervezeti háttere csak egy.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

szerző
Király Dávid
publikálva
2018. máj. 30., 10:15
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3
    Rumata
    2018. június 01., péntek 13:06
    Király Dávidnak nyilvánvalóan fingja sincs a témáról.
    Vagy ha van, akkor arcátlanul hazudik.

    Jöjjenek hát a tények.

    1. A BKV a BKK létrehozása előtt sem működött "kontroll nélkül", hanem mindig is részletekbe menően szabályozott és szigorúan számon kért közszolgáltatási szerződés alapján dolgozott.

    2. Az önkormányzat cégeinek közlekedéssel kapcsolatos feladatai a BKK létrehozása előtt is "egy kézben", a főváros közlekedési osztálya kezében voltak, amely azt külön székház, vezérigazgatóság és luxusautó-flotta nélkül is maradéktalanul el tudta látni. Tehát a BKK létrehozásának az égvilágon semmi értelmes indoka nem volt.

    3. A BKK létrehozása nem a főváros akaratából történt, hanem azt a kormány erőszakolta rá a fővárosra azért, hogy a haveri kör által zsíros falatnak vélt fővárosi tömegközlekedés kiszervezését lebonyolítsa. A BKK vezérigazgatójának megtett, semmiféle szakirányú képzettséggel és tapasztalattal nem rendelkező, frissen diplomázott Vitézy Dávid ugyanis elhitette a kormánnyal, hogy a zsíros nyereséget felszámító haveri magánvállalkozók olcsóbban tudnák a fővárosi buszközlekedést lebonyolítani, mint a tételes költségelszámolással, önköltségi elven működő BKV.

    4. Vitézy közveszélyes dilettantizmusát jól szemlélteti az első BKK-beli "szakmai döntése", amikor a nagy forgalmú 2+2 sávos Budaörsi úton önkényesen buszsávot jelölt ki, és ezzel hatalmas közlekedési torlódást és botrányt okozott. Tehát már a BKK működésének első hónapjaiban kiderült az, hogy a BKK vezérigazgatója még a legelemibb közlekedésszervezési ismeretekkel és felelősségérzettel sem rendelkezik.

    5. A BKK létrehozásának semmi kimutatható előnye nem volt.
    A BKK és a kormány tudatos törekvésének eredményeképpen a BKV teljesen leamortizálódott és a működőképessége határára került, miközben a fővárosi tömegközlekedés állami támogatás iránti igénye a kiszervezések és az ésszerűtlen döntések miatt nem nőtt, hanem csökkent.
    Az elmúlt 8 évben a BKK tudatosan szabotálta a BKV járműállományának és infrastruktúrájának szinten tartásához szükséges beruházásokat, és ezzel hatalmas kárt okozott a fővárosnak. A fővárosi tömegközlekedésben persze a BKK regnálása alatt is születtek pozitív eredmények, de ezek messze elmaradnak attól, amilyenek a dilettáns BKK károkozása nélkül lehettek volna.

    6. Mivel időközben kiderült, hogy a buszközlekedés kiszervezése a szolgáltatás színvonalában nem, a költségszintben viszont jelentős emelkedést hoz, és ezért a központi költségvetésből nagyobb támogatást igényel, a kormány már nem látta értelmét annak, hogy a fővárosi buszközlekedést a haveroknak kiszervezze.
    Közben rájöttek, hogy ennél egyszerűbben is lehet közpénzt lopni.
    Ettől kezdve a kormánynak már semmi szüksége nem volt Vitézyre és a BKK-ra.
    Első lépésben Vitézyt helyezték át.
    Most pedig a BKK felszámolása következik.

    Dióhéjban ennyi a történet.

    Ha Orbán vette volna a fáradságot, hogy egy hozzáértőt is megkérdezzen, akkor már 2010-ben megtudhatta volna hogy a buszközlekedés kiszervezése a költségvetés számára rossz üzlet. És akkor a főváros megúszhatta volna a BKK-éle vargabetűt.

    De sajnos Orbán a lehető legrosszabb vezető, aki csak az orráig lát, és ezért csak annyit értett meg a fővárosi tömegközlekedésből, hogy itt is lehet rabolni.

    A BKV elsorvasztásának és kiszervezésének ötletét ugyanis eredetileg a fővárosi szoci frakció karolta fel, és a BKV tudatos elsorvasztását is ők kezdték el.

    Orbán csupán a szocik csábítónak tűnő ötletére csapott le, és a tőle megszokott módon egy abszolút dilettánsra - Vitézyre - bízta a végrehajtást.

    Így aztán esélye sem volt arra hogy elkerülje a pofáraesést.

    Orbán a helyközi közlekedéssel is ugyanígy járt. Az elmúlt 8 év alatt a működőképtelenség határáig züllesztette a Volánokat, hogy a buszközlekedés liberalizálásakor annál könnyebben kiszervezhesse a tevékenységüket.

    Mostanra viszont már rájött, hogy a buszközlekedés kiszervezése hatalmas plusz terhet róna a költségvetésre, és ezért most már szeretné az egészet visszacsinálni, és a Volánokat újra versenyképessé tenni.

    Csak éppen fogalma sincs arról, hogyan kéne ezt csinálni.

    Így jár az az ország, amelyet dilettánsok kormányoznak.
  2. 2
    rworse
    2018. május 30., szerda 14:47
    Tehát nem értek egyet a cikkel, miszerint van-volt értelmük.
  3. 1
    rworse
    2018. május 30., szerda 14:45
    "A főpolgármester a tervezett lépést azzal indokolta, hogy a cégeknek „ebben a formában nincs értelmük”"

    Egyetértek. De akkor is látszott, hogy nincs értelmük, amikor létrehozták őket, növelve a vízfejet és a pénzelfolyatást.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

A Republikon Intézet blogján több szerzőtől jelennek meg cikkek. A megjelent írások nem feltétlenül tükrözik az Intézet álláspontját.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk