Állami nagyberuházások beszállítói az Orbán-cégek

A papa fedett üzletei

szerző
Bagyinszki Dániel, Magyar Kriszt
publikálva
2017/21. (05. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hatalmas állami beruházások beszállítói a miniszterelnök családjához köthető vállalkozások. Több olyan építkezést azonosítottunk, ahová Orbán Győzőék bányájából viszik a követ vagy a betonelemeket. Gánt közelében nemrég új bányát nyitottak, Hahóton pedig lassan versenytársak nélkül termelheti ki az értékes tőzeget az Orbán-érdekeltség.

A miniszterelnök családjának gánti és hahóti bányavállalkozásai a szocialista kormányok alatt sem termeltek rosszul, de a 2010-es hatalomváltást követően – és különösen az utóbbi néhány évben – látványos gyarapodásnak indultak. Néhány kósza hírből évek óta lehet hallani arról, hogy az elsősorban bányászati tevékenységből származó több milliárd forint éves árbevételeket lehetetlen ebben az ágazatban elérni nagy állami, olykor uniós milliárdokból finanszírozott építkezéseken való részvétel nélkül. Mindezt azonban nem könnyű bizonyítani, mivel az Orbán-cégek nem közbeszerzések győzteseiként, hanem ilyenek beszállítóiként jelennek meg, így a miniszterelnöki famíliához köthető vállalkozások nem találhatók meg a nyilvános adatbázisokban. Ennek ellenére a volt, illetve a jelenlegi versenytársaktól és az Orbán-féle vállalkozások üzletfeleitől származó információink, a hónapok óta tartó saját kutatásaink, valamint a Direkt36 közelmúltban közölt értesülései is igazolják, hogy nagyot fordulhatott a világ a miniszterelnökkel, aki 2001-ben, az első Fidesz-kormány ideje alatt még azt nyilatkozta: személyesen kérte arra édesapját, ne szállítson követ állami nagyberuházásokhoz. Persze, akkoriban is többen megkérdőjelezték, hogy tényleg nem vittek-e – az viszont biztos, hogy az utóbbi években és jelenleg is több állami nagyberuházás beszállítója az Orbán család valamely vállalkozása. Mint kiderítettük, egyebek közt a Nemzeti Lovarda újjáépítéséhez is Gántról fuvarozzák a köveket, továbbá beton­elemeket visznek a 8-as főút várpalotai felújításához. Egyre jobban teljesítenek hát Orbán Győzőék, ráadásul további terjeszkedésükre is lehet számítani, hiszen Simicska Lajos érdekeltségeinek, elsősorban a Közgépnek a háttérbe szorításával újabb kapuk nyíltak meg Orbán Viktor testvérei és az apjuk előtt, akik nemrég egy értékes, Gánttól nem messze található bányaterület kitermelési jogát is megszerezték.

Orbán Győző és fia

Orbán Győző és fia

Fotó: MTI

Terjeszkednek

A miniszterelnök szülei, továbbá két testvére, Orbán Áron és ifj. Orbán Győző tulajdonában több vállalkozás is van, amelyek elsősorban bányászattal, szállítmányozással és beton­elemek előállításával szerzik hatalmas bevételeiket (lásd az Egyre csak hízik az Orbán-birodalom című keretes írásunkban). A cégeik döntő többsége Fejér megyében, a Felcsúttól nem messze található Gánton és környékén működik, de a Zala megyei Hahóton is dolgozhatnak, miután máig termelik a Szévíz-völgy értékes tőzegét. Bányászattal, a betonelemek előállításával és szállítmányozással a három legnagyobb vállalkozás, a Dolomit Kőbányászati, a Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó és a Gánt Kő és Tőzeg Kft. foglalkozik. A cégcsoport által kitermelt kövek és legyártott betonelemek szállításáért elsősorban a Nehéz Kő felel, bár a tevékenységi körök nem választhatók szét egyértelműen, hiszen a Dolomithoz, illetve a Gánt Kő és Tőzeghez hasonlóan ez a vállalkozás is folytat bányászati tevékenységet. A három legnagyobb cég 2015-ös nettó árbevétele átlépte az 5,2 milliárd forintot, miközben ugyanez a mutató a 2010-es kormányváltás évében még „csak” 1,9 milliárd forint volt. A 2015. év után 2,2 milliárd forintnyi osztalékot vehettek ki a cégekből – ez az összeg annak fényében is figyelemre méltó, hogy 2010 és 2015 között a maguknak megszavazott osztalék összesen volt 3,93 milliárd forint, amely azért szintén szép summa. A 2016-os eredményeik ugyan visszaestek, de a cégekből így is ki tudtak szedni több mint 1,2 milliárd forint osztalékot.

Egyre csak hízik az Orbán-birodalom

A családhoz köthető érdekeltségek legnagyobbika az a Dolomit Kőbányászati Kft., amely évek óta foglalkozik a cég telephelye melletti bányából származó dolomit kitermelésével és feldolgozásával. Orbán Győző a privatizálás előtt is itt dolgozott, 1992-ben lett többségi tulajdonos az akkori Fideszhez köthető vállalkozók pénzügyi segítségével. A Dolomit szárnyal a kormányváltás óta: míg 2010-ben 1,04 milliárd forint volt az árbevétele, ez 2015-ben közel nettó 3,2 milliárd forint lett. (A 2016-os adatok lapzártánkkor még nem voltak nyilvánosak.) Ennél is meredekebb fejlődést mutat a Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft., amelynek jelenlegi egyedüli tulajdonosa a kormányfő öccse, Orbán Áron, és amelynek főtevékenysége a közúti áruszállítás. A Nehéz Kő 2010-es nettó 467 millió forintos árbevétele 2015-re 1,68 milliárdra nőtt.

A harmadik legnagyobb családi vállalkozás a Gánt Kő és Tőzeg Termelő és Kereskedelmi Kft., amelyben a miniszterelnök szülein kívül ifjabb Orbán Győző a tulajdonos. A cég 2015-ben 335 millió forint bevételt termelt, ennek többségét a hahóti tőzeg kitermelése adja. Friss vállalkozás a 2016-ban alakult NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt., amelyben mások mellett Orbán Áron is részvényes.

Bár közvetlenül nincs köze a bányászathoz, szintén az Orbán család cégbirodalmához tartozik a 2016-ban uniós vállalkozásfejlesztési támogatásokat is bezsebelő Gamma Analcont Ipari Folyamatműszergyártó Kft.; ebben ifjabb Orbán Győző résztulajdonos. Idősebb Orbán Győzőé az a CZG Ingatlanforgalmazó Kft., amely megvette a hatvanpusztai majorságot, amelyet azóta Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása bérel úgy, hogy a birtokot minden bizonnyal nem a felcsúti polgármester, hanem a miniszterelnök és családja használja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az évtizedek óta a Vértes lábánál bányászó Dolomit Kft. a lapunk birtokába került dokumentumok szerint 2017 végéig rendelkezik érvényes, de meghosszabbítható műszaki engedéllyel; erről a Veszprémi Bányakapitányság döntött 2014-ben. A majdnem 5 hektáros terület a földhivatali nyilvántartás szerint a cég tulajdona, így bérleti díjat nem kell fizetni, csupán a kitermelt kő utáni bányajáradékot utalják az államnak. A Gánt szélén található gödörből kinyert követ a bányaterület közvetlen szomszédságában dolgozzák fel és válogatják, itt kerül a zúzott dolomit azokra a hatalmas teherautókra, amelyek reggeltől estig forgolódnak a gánti telepnél. A köveket részben a Nehéz Kő autói szállítják, de úgy tudjuk, Orbánék folyamatosan foglalkoztatnak saját járművel rendelkező környékbeli alvállalkozókat is. Mivel a gigantikus bányaterület és az ahhoz tartozó feldolgozó alig látható be az arra elhaladó út mellől, repülővel jártuk be a környéket: a légi felvételeken is jól látható, hogy mekkora gödröt vájtak ki az évtizedek alatt, és hogy a gánti telephelyen mennyi betonelem tornyosul – mint kiderült, nem véletlenül.

Orbánék gánti bányája a levegőből

Orbánék gánti bányája a levegőből

Fotó: Sióréti Gábor

Fejér megyében nem csupán Gánton bányászhatnak Orbánék dolomitot, miután nemrég megkapták az egyik értékes magyaralmási terület kitermelési jogát. A korábban önállóan működő, mára a kormányhivatalok alá rendelt Veszprémi Bányakapitányság első embere je­gyezte azt a határozatot, amely szerint a kitermelés joga (ez korábban az SZMB Bányászati Kft. tulajdonában volt) 2016-tól a Nehéz Kő Kft.-é. Ebben első ránézésre nincs semmi különös, hiszen a területen állítólag az SZMB nem kezdett bányászni a megadott határidőig, de érdekes lehet, hogy a szárligeti székhelyű cég egy olyan vállalkozás résztulajdonában van, amelyben megjelenik Simicska József és Simicska Tibor, akik távoli rokonai az utóbbi években háttérbe szorított Simicska Lajosnak. Próbáltuk megtudni Simicska Józseftől, hogy a magyaralmási terület bányászati joga tényleg azért került-e át a Nehéz Kőhöz, mert az SZMB végül elállt a kitermeléstől, avagy más ok áll-e a csere mögött, de az ügyvezető nem reagált a megkeresésünkre. Mindenesetre feltűnő, hogy a Közgép korábbi beszállítóiként is emlegetett Simicska-rokonok Gánt környékén is működő érdekeltségei az utóbbi években fokozatosan visszaszorulnak; a 2015. februári „G-nap” után nem csupán Simicska Lajos előtt, hanem előttük is beszűkült a magyar piac, miközben a szintén kőbányászattal foglalkozó Orbán-cégeknek egyre jobban fut a szekerük.

Nemzeti Lovarda, 8-as főút

Több, Orbán Győzőékkel üzleti kapcsolatban álló informátorunk nevezett meg olyan nagyberuházásokat, amelyeknél beszállítanak a miniszterelnök családjához köthető vállalkozások. Ezek közül többet hosszas nyomozás után mi is igazolni tudtunk; kiderítettük, hogy a gánti bányából folyamatosan hordják a köveket a budapesti Nemzeti Lovarda felújításához. A Keleti pályaudvar mellett található átépítést Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzleti kapcsolatban álló Paár Attila résztulajdonában lévő West-Hungária Bau Kft. alkotta konzorcium végzi. A lovarda felújítását eredetileg 1,8 milliárd forintra becsülte a közbeszerzést kiíró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., végül Mészárosék 2,54 milliárdért nyerték el a megbízást, az összeget idén áprilisban ki kellett egészíteni további 300 millió forinttal – így az eredetileg tervezettnél már több mint egymilliárddal magasabbak a költségek –, és ebből a pénzből jut Orbán Győzőéknek is. Sokáig figyeltük a Nehéz Kő Kft. kamionjait, amelyek a gánti telephelyről az elmúlt időszakban folyamatosan hordták a követ a készülő lovardához. Volt, hogy a Kerepesi út melletti munkaterületre kettesével érkeztek a kőszállítók, amelyek leborították az anyagot, és már fordultak is. Hogy pontosan mióta és mennyi követ rendeltek Orbánéktól, arra eddig nem kaptunk választ: a miniszterelnök családjához köthető cégek lapzártánkig sem ezekre, sem a más témákban feltett kérdéseinkre nem reagáltak. Azt sem tudtuk meg, hogy a lovardához tartozó építési területen heverő rengeteg betonelem is Gántról származik-e – de talán okosabbak leszünk, ha belenézhetünk majd a projekt dokumentumaiba, az ezzel kapcsolatos hivatalos igénylést ugyanis elindítottuk.

A lovardához jön a Nehéz Kő kamionja

A lovardához jön a Nehéz Kő kamionja

Fotó: Bagyinszki Dániel

A lovardához is kapcsolható Mészáros Lőrinc és az Orbán család egy korábbi biznisze: mint arról már írtunk, 2015-ben a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-től a felcsúti polgármester és felesége gigacége, a Mészáros és Mészáros Kft. megvett egy Felcsút melletti homokbányát úgy, hogy a tulajdonosváltás után a működési engedély egy darabig Orbánék cégénél maradt (lásd: A homokbánya titka, Magyar Narancs, 2015. december 10.). Mindez Mészáros Lőrinc számára nem tűnt túl jó üzletnek; cikkünk megjelenése után nem sokkal a kitermelés joga mégis átkerült a Mészáros és Mészáros Kft.-hez, és a bányából nyert, egyébként kiváló minőségű homok most akár a Nemzeti Lovarda munkálatainál is jól jöhet.

Nem csupán a lovarda vagy a felcsúti homokbánya az egyetlen üzleti kapcsolat a százmilliárdossá vált Mészáros Lőrinc és az Orbán család között: ahogy azt nemrég a Direkt36 kiderítette, a Mészáros és Mészáros Kft. murvát és betonelemeket rendelt Gántról a XVIII. kerületben és Rákosmentén végzett csatornázási munkákhoz. A lap bizonyítékai szerint évekkel ezelőtt egy másik budapesti csatornázási munkára is szállított az egyik Orbán-érdekeltség, mint ahogy Érdre is. Arról pedig 2012-ben a Figyelő írt, hogy a Dolomit Kft. megrendeléseket kapott a Szajol és Püspökladány közötti vasúti pálya felújítását végző Swietelsky Magyarország Kft.-től; tavaly pedig járókelőknek tűnt fel, hogy a margitszigeti munkálatok során használt néhány betonelemet a Dolomit Kft. gyártotta.

Bizonyítékaink vannak arra is, hogy jelenleg nem a Nemzeti Lovarda átépítése az egyetlen olyan állami nagyberuházás, ahová szállítanak Orbánék: a 8-as főút Várpalotát elkerülő szakaszának építésénél is feltűntek a Nehéz Kő kamionjai. A 28 milliárd forintos, döntő többségében uniós forrásból finanszírozott beruházáshoz az utóbbi hetekben többször is láttunk érkezni gánti betonelemeket. Az ott dolgozó munkások szerint mostanában elsősorban szegélyköveket rakodnak le a Nehéz Kő sárga teherautójáról. A régóta tartó munkálatokat egy magyar–cseh–szlovák cégcsoport végzi, várhatóan jövőre adják át az útszakaszt. A munkákhoz beton- és csatornaelemekre is jócskán szükség van, egyebek közt a közúti felüljárók építésénél, a közműkiváltásoknál, továbbá a szegélyek és vízelvezetők kialakításánál is beépítik azokat.

Csatornát is kotornak?

A gánti bányától nagyjából 40 kilométerre folyó várpalotai építkezésre még sokáig szállíthatnak be az Orbán-cégek, mint ahogyan egy másik beruházáshoz is. A miniszterelnök családjának vállalkozásait ismerő forrásunk arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Séd–Nádor-csatorna kármentesítésében is szerepet vállalhatnak Orbán Győzőék. A munkák 2014-ben kezdődtek, a Fejér megyei Sárszentmihály és Cece közötti szakaszt 22 milliárd forintnyi állami pénzből tisztíthatja meg a Közgép és a Terra-log Kft. konzorciuma. A mederkotrási munkálatokra azért van szükség, mert a környékbeli ipartelepekről származó mérgező fémek – egyebek közt ólom és higany – lerakódtak a csatorna aljára. A kotrást követően az iszapot napokig állni hagyják, majd két lépcsőben elszállítják: először kisebb teherautókkal ideiglenes átrakodóhelyekre, majd nagyobbakkal oda, ahol megsemmisítik a veszélyes hulladékot. Információink szerint – és ezt ottjártunkkor a csatorna melletti egyik munkaállomáson dolgozó férfi is megerősítette – a kotrógépek közül többet az Orbán család valamelyik vállalkozásától bérlik a kivitelezők, és a munkaterülethez vezető utak járhatóvá tételéhez szükséges kövek egy része is Gántról származhat. Mivel a helyszínen nem láttunk olyan kamionokat, amelyek éppen a miniszterelnök családjának köveit hordta, és a kotrógépekhez sem jutottunk közel, megbízhatónak tűnő forrásunk és az ott dolgozók értesüléseit csak azután tudjuk egyértelműen igazolni, ha átböngészhettük a projektdokumentumokat. A közérdekű adatok megismerését már kezdeményeztük, jelenleg itt is a betekintési időpontra várunk – hogy erre mikor kerülhet sor, az a kivitelező konzorciumon és a kármentesítésért felelős állami cégen, a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanács­adó és Szolgáltató Zrt.-n múlik.

Szintén csak a dokumentumok megismerése után tudunk biztosat mondani arról, hogy a Szabadegyháza-ipartelepet elkerülő út építéséhez mit és mennyit szállítanak be Orbán Győzőék. Azt, hogy lehet üzleti megállapodás a 3,2 milliárd forint értékű kivitelezést végző Soltút Kft. és az S-Útvonal Zrt., illetve valamelyik Orbán-vállalkozás között, onnan sejtjük, hogy még április első felében egy alkalommal a gánti telephelyről kiforduló egyik kőszállító teherautót a szabadegyházi ipartelepig követtük, ahol a kamion behajtott a munkaterületre; azt már nem láttuk, hogy pontosan hová rakta le a szállítmányt, ha egyáltalán vitt valamit. Az eset után többször is figyeltük az útépítés környékét, azonban három kőlerakat is van az új elkerülő út nyomvonala mellett, ahol nem sikerült újabb Gántról érkező kamiont azonosítanunk annak ellenére, hogy a bányából származó információink szerint elvileg indultak oda szállítmányok. Azért is nehéz elcsípni egy-egy szabadegyházi fuvart, mert a Nehéz Kő kamionjai folyamatosan ugyanezen az útvonalon visznek feldolgozásra zúzott követ a korábban állami, de egy ideje már magánkézben lévő dunaújvárosi ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-nek.

Több hónapig tartó kutatómunkánk során olyan kőszállítót is követtünk, amely Gántról nem közvetlenül valamelyik állami nagyberuházás helyszínére tartott, hanem a hazai közlekedésfejlesztési gigaprojektekben is érdekelt Colas Út Építőipari Zrt. Győr előtt található töltéstavai aszfaltkeverőjéhez fordult le. Úgy tűnik, a francia hátterű Colas-val szoros az Orbán-cégek kapcsolata, hiszen a gánti telephelyről nemrég a Direkt36 is elkísért egy kamiont, amelynek a végállomása a Colas jászberényi aszfaltkeverője volt.

Még mindig visznek követ – bár az utóbbi hónapokban a korábbinál kevesebbet – a Dolomit Kft. bicskei lerakójába is, ahonnan Orbán Győzőék tehervonattal szállíttatják tovább a nyersanyagot. Hogy hová, azt pontosan nem tudjuk, bár egyszer a vagonok oldalán, a rácsok mögött lévő cetliken az szerepelt, hogy a szállítmány végcélja a szlovéniai Sevnica ipartelepe – arról viszont nincs információnk, hogy a menetlevél tényleg a kövekre vonatkozott-e. A Felcsúttal szomszédos kisváros MÁV-rakodójához azután is járnak a teherautók Gántról, hogy 2014 szeptemberében nagy felzúdulás volt emiatt, ugyanis a közeli lakóházak tulajdonosai nem bírták már elviselni az állandó zajt és port. A helyieknek bele kellett törődniük, hogy az ő nyugalmuk nem ér annyit, mint az Orbán család biznisze: sem a vasúttársaság, sem az önkormányzat nem korlátozta érdemben a hatalmas teherautók forgalmát (bővebben lásd: Lenyeletik, Magyar Narancs, 2015. március 19.). Van, aki azóta is árulja a házát, mert költözne, ám nehéz vevőt találni a folyton poros és zajos környéken található ingatlanokra.

Csak egy maradhat talpon

A szintén az Orbán családhoz tartozó Gánt Kő és Tőzeg Kft., illetve annak elődje már a kilencvenes évek óta bányászhat értékes tőzeget a Zala megyei Hahót mellett. Felbukkanásuk a dél-zalai településen nem volt viharoktól mentes. Egyrészt áron alul felvásároltak egy rakás földet, sok területre meg úgy kaptak bányászati engedélyt, hogy azok tulajdonosai csak a kitermelés kezdetekor értesültek arról, hogy mi történik majd a falu határában lévő birtokaikon. Volt pereskedés is, ám végül Orbánék megkezdhették a kitermelést, és úgy tűnik, ottani versenytárs nélkül maradnak, mivel a máig rendezetlen jogszabályi háttér miatt a szomszédos bányáknak be kellett, vagy hamarosan be kell fejezniük a termelést – miközben a Hahót környéki bányák ökológiai jellege nem különbözik egymástól.

Az Orbánéknak gyanúsan kedvező helyzet úgy alakulhatott ki, hogy az egymásnak ellentmondó jogszabályok korábban lehetővé tették, hogy a látszólag azonos jellegű hahóti területek egy részét az illetékesek láppá – így védetté – minősítsék, miközben máshol, például a Gánt Kő és Tőzeg Kft. területein ilyen korlátozásokkal nem éltek. Ez azért fontos, mert a vonatkozó rendelkezések utolsó verziója szerint a védett területeken új bánya nem nyitható, így akiknek van is engedélyük, azok az abban jelzett mennyiséget kitermelhetik, de utána lehúzhatják a rolót – mint az néhányuknál be is következett.

Amikor 2015 márciusában először jártunk a környéken, az egyik vállalkozó azt mondta: az Orbánék mellett a Szévíz-völgyben működő cégek be fognak fuccsolni, ha nem változik a jogi környezet. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a versenytársak kidőlése után ismét lehet majd új bányaterületeken kitermelni, és arra majd rárepül a Gánt Kő és Tőzeg Kft. A jóslat első része bejött: idén májusban a helyszínen azzal szembesültünk, hogy a miniszterelnök családján kívül már csak egyetlen vállalkozásnak van érvényes bányászati engedélye a Szévíz-völgyben, de nemsokára az is kitermeli a tőzeget ott, ahol még erre lehetősége van. Ez után pedig csak egy maradhat: az Orbán család vállalkozása.

Halomban áll a csomagolt tőzeg Orbánék hahóti telephelyén

Halomban áll a csomagolt tőzeg Orbánéknál

Fotó: Magyar Krisztián

A Gánt és Tőzeg Kft.-nek egy darabig arra sincs szüksége, hogy új területeken kezdjen tőzeget bányászni: a kétezres évek elején és közepén megvásárolt, az idősebb és ifjabb Orbán Győző tulajdonában lévő földeken még hosszú ideig kitart a kitermelhető készlet. Az általunk látott jelenlegi műszaki engedélyük 2018. december végéig szól, és gyaníthatóan nem lesz akadálya a hatósági hosszabbításnak – ahogy eddig sem volt.

Mára az Orbán család a talajjavító anyagként használt és virágföldként is árusított tőzeg piacának egyik legnagyobb magyar szereplője. A hahóti bányaterületről kinyert tőzeg egy részét ottani üzemükben be is csomagolják. A virágföld terjesztésében a részben állami tulajdonú Mol is segít, a társaság számos hazai benzinkútján kapható a Gánt Kő hahóti terméke. Úgy tudjuk, az Orbán család cégének külföldi megrendelései is vannak.

Uniós pénzre is hajtottak?

2015-ben hatalmas balhé kerekedett abból, hogy Gánt Gránás nevű településrésze mellett a Nehéz Kő Kft. egy kezdetben évi közel 250 ezer, majd a módosított tervek szerint évi 60 ezer tonna, elsősorban betonhulladékot feldolgozó üzemet akart kialakítani. A Vértes lábánál lévő környék tele van olyan hétvégi házakkal, ahová pihenni járnak az emberek, az Orbán család pedig abban a bányagödörben dolgozott volna, amely az övék ugyan, de hosszú évek óta nem csináltak ott semmit, és a természet lassan visszahódította a területet. Bejutottunk a 2015. március 13-án rendezett lakossági fórumra, amikor a gánti művelődési házban próbálta meggyőzni Orbán Győző a helyieket arról, hogy miért jó nekik, ha mellettük fog működni a betonhulladék-feldolgozó.
A tájékoztatóból heves szócsata lett, a miniszterelnök apja pedig feldúltan távozott. Végül a Fejér megyei kormányhivatal inkább visszavonta a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárást, azaz győztek a helyiek.

A történet tavaly márciusban folytatódott, megszereztünk egy olyan dokumentumot, amely igazolta, hogy Orbán Győzőék új helyet találtak Gánton a hulladékfeldolgozónak. Az engedélyeztetési eljárást immár nem a Nehéz Kő, hanem a Dolomit Kőbányászati Kft. kezdeményezte, az új helyszín az utóbbi vállalkozás gánti telephelyétől néhány száz méterre található. A tervek szerint az 1,6 hektáros ingatlanra vitték volna az építési-bontási törmelékeket, azokat a törő- és osztályozógépekkel megmunkálták, majd méret szerint válogatták volna. Egy évben 90 és 100 ezer tonna feldolgozásával számoltak.

Több mint egy év telt el azóta, hogy a kormányhivatal előzetesen engedélyezte a hulladékfeldolgozót, és jelezte a Dolomit Kft.-nek, hogy az indulás előtt szerezzék be a hulladékgazdálkodási engedélyt, de máig nem történt semmi. Pedig Orbán Győző kezdetben nagyon szerette volna beindítani az új bizniszt; a tervezett beruházás egyes részleteit ismerő forrásunk szerint nem csupán Magyarországról, hanem más, szomszédos EU-tagállamból is érkezett volna a nagyon olcsón felvásárolt építési-bontási törmelék. Ezt feldolgozták volna, majd a saját betonelemeik készítése során felhasználták, vagy a válogatott és osztályozott termékeket továbbértékesítették volna. A tervek szerint azért lett volna nemzetközivé tágítva a beszerzés, mert kilátásban volt egy uniós támogatás lehetősége, amelynek egyik feltétele az volt, hogy az EU több tagországában működő vállalkozások dolgozzanak együtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.

szerző
Bagyinszki Dániel, Magyar Kriszt
publikálva
2017/21. (05. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 Valakicske
    Valakicske
    2017. június 18., 11:51
    A címadáshoz:
    Lebuktak????
    Miért? Volt valaha olyan, hogy ezek nem állami pénzen híztak? Megmérkőzött valaha orbánfater a piacon?
    Mióta a székházpénzt ellopták és vettek rajta egy bányát, azóta lopják a közpénzt. Minek úgy tenni, mintha ez újdonság lenne...?
  2. 2 Valakicske
    Valakicske
    2017. június 18., 10:49
    Emlékezzünk meg a Zarándok-féle cégről is, amelyet az orbánfater tett (tetetett?!) tönkre anno, mikor befurakodott a fia segítségével a piacra .... ő is tudna - az egyébként kiválóan összeszedett és megírt - cikkhez némi adalékot szolgáltatni arról, hogyan működik az orbánfamília.
  3. 1 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. június 17., szombat 13:13
    Itt egy újabb, ragyogó példa arra, hogy miért van óriási szükség független sajtóra, fontos és kiválóan megírt újságcikkekre. Gratulálok a szerzőpárosnak!

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ember alatti állapotok
Állatkínzás Magyarországon
Interjúk
Ennio Morricone, Mathieu Kassovitz, Vajda Gergely
Természetjáró melléklet
Teljesítménytúrák, Zemplén
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...