A homokbánya titka – Mészáros Lőrinc milliókkal segíti az Orbán családot

  • Magyar Krisztián
  • 2015. december 25.

Kis-Magyarország

A miniszterelnök családja Mészáros Lőrincnek adott el Felcsúton egy közel négyhektáros földterületet, amelyen ezután is csak Orbán Győzőék bányászhatják a homokot. A felcsúti polgármester cége tehát vásárolt egy bányagödröt, amihez csak húsz év múlva férhet hozzá. Ez aztán a biznisz!

Id. Orbán Győző és a kormányfő két testvére (ifj. Győző és Áron) is több lábon áll: vállalkozásaik tavaly együtt több mint 4,6 milliárd forint nettó árbevételt termeltek. Ennek csak töredékét adja évente az a homokbánya, amit Felcsút külterületén régóta működtethetnek Orbánék. A bányának is otthont adó terület több éven át a kormányfő családjához tartozó Gánt Kő és Tőzeg Kft. egyik regisztrált fióktelepe volt; a közel negyvenezer négyzetméteres ingatlan 1996-ban, még az első Orbán-kormány hatalomra lépése előtt került a céghez, a korábbi állami területet a végül privatizált Csákvári Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-től vásárolták meg. Nem sokkal ezután az Orbán család elkezdhette a homok kitermelését, amit máig folytatnak, hiszen idén szeptemberben a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya újabb környezetvédelmi működési engedélyt adott a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-nek 2025 decemberéig; a „Felcsút II. – homok védnevű bányatelken” évente maximum ötvenezer köbméternyi nyersanyagot fejthetnek ki.

Valaki nagyon jól járt

Az ügy érdekessége, hogy a környezetvédelmi működési engedély meghosszabbítását 2015 áprilisában kezdeményezték Orbán Győzőék, közvetlenül azelőtt, hogy eldönthették: eladják a homokbányának is otthont adó mintegy négyhektáros ingatlanjukat. Nem lehetett könnyű ilyen helyzetben olyan vevőt találni, aki vállalta, hogy két évtizedig nem kezd semmit azzal a földdel, amit a termelés befejezte után ráadásul rekultiválni is kell. Azért akadt egy érdeklődő: Mészáros Lőrincnek éppen szüksége volt egy bányagödörre. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint a felcsúti milliárdos polgármester legnagyobb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. idén májusban megvásárolta a még működő homokbányát a szintén Orbán-érdekeltség Nehéz Kő Kft.-től. Azért a Nehéz Kőtől, mert 2015 februárjában ide került át a tulajdonjog a Gánt Kő és Tőzegtől. A házon belüli tulajdonoscsere után eltűnt az ingatlanra bejegyzett 35 millió forintos jelzálogjog is.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Helyiek segítségével megtaláltuk a homokbánya területét. A településtől viszonylag távol fekvő terület mellett szántók, erdők és egy nagy szőlős is található, így nem kell attól tartaniuk Orbánéknak, hogy a túlzott zaj- vagy porterhelés zavarná a lakókat. De vigyázniuk kell a fokozottan védett gyurgyalagokra és a védett partifecskékre is, mert ha azok a partfalakba vájnak odút a költési időszakban, akkor mellettük 15 méteres körzetben tilos bányászni. A kormányhivatal engedélye szerint a kitermelés befejezését követően erdőt kell telepíteni a bánya helyére úgy, hogy előtte visszaterítenek némi humuszos anyagot a gödörbe. Érdekesség, hogy a friss környezetvédelmi hozzájárulás megadása előtt a felcsúti jegyzőnek is nyilatkoznia kellett, aki szerint minden a lehető legnagyobb rendben volt, szerinte „(…) a tervezett tevékenység az önkormányzati szabályozással és a helyi településrendezési eszközökkel összhangban áll”. Amikor a jegyző áldását adta az újabb engedélyek kiadására, már főnöke, Mészáros Lőrinc cége tulajdonában volt a földterület.

Orbán Győzőék mindenképp jól jártak az üzlettel, hisz 2025-re a területen lévő összes homokot kibányászhatják, s nem kell azon aggódniuk, hogy mit kezdjenek a nekik akkor már kevésbé értékes földterülettel húsz év múlva. Mészáros Lőrinc haszna már kevésbé kézzel fogható azon kívül, hogy a környező földekből újabb négyhektárnyi lett az övé. Szerettük volna megtudni, hogy neki ­miért is volt jó üzlet az adásvétel, de lapzártánkig nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre.

Orbán Viktor helyi főbizalmasának Felcsúton, Alcsútdobozon és a szomszédos területeken saját vagyonbevallása szerint is van egy rakás szántója, legelője és erdőterülete, de cégei és családtagjai nevén is több környékbeli ingatlan található. Hogy pontosan mennyi, azt nem lehet tudni, hiszen a rokonok ügyletei nem nyilvánosak, és céges vásárlásai is nehezen felderíthetők. A helyi földviszonyokat ismerők szerint az utóbbi években folyamatosan vásároltak fel eladó földeket. Még tavaly a birtokunkba került egy adásvételi szerződéstervezet, amely szerint a polgármester egyik lánya, Mészáros ­Beat­rix májusban huszonötmillió forintért akart megvenni egy több mint 8 hektáros alcsútdobozi erdőterületet. Mészáros cége, a Búzakalász ’66 Kft. és családja korábban 1300 hektárnál is többet nyert a földbérleti pályázatokon, amelynek egy része, mintegy 6-700 hektár most a földlicitek során végleg hozzájuk kerülhet.

Az állami megrendelésekkel feltőkésített Mészáros Lőrincnek minden bizonnyal meg se kottyant az a pénz, amit átutalhatott a miniszterelnök családjának az egyelőre hasznosíthatatlan homokbányáért. De nem ez volt az első furcsa bizniszük, hiszen a milliárdos vállalkozó korábban is segítette Orbán Győzőt, aki a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.-jén keresztül néhány évvel ezelőtt megvásárolta a Felcsút és Alcsútdoboz között található hatvanpusztai majorságot. Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvében leírja, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégén keresztül 155 millió forintot fizetett ki a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, cserébe megkapta a 13 hektáros ingatlan-együttes tízéves bérleti jogát. Ezt követően Orbán Győző cége rendezte a majorság megvásárlására felvett hitelét. A CzG-nek papíron évek óta pontosan 15,5 millió forint árbevétele van, ez éppen annyi, amit évente Mészáros Lőrinc vagy valamelyik cége fizet. Az Orbán-vagyon után éveken át kutakodó, a közelmúltban elhunyt újságírónak a felcsúti polgármester 2012-ben azt mondta, a gépeit tárolja a területen. Tavaly és az utóbbi hónapokban többször is jártunk a birtoknál, de semmilyen munkagépet nem láttunk a hatalmas udvarban. Az egész már csak azért is életszerűtlen, mert Mészáros Lőrinc Felcsút határá­ban egy hatalmas telepen tárolja megszámlálhatatlan mennyiségű munkagépét, és néhányat lehet látni a szintén a falu közelében elhelyezkedő Mészáros Autó Javító Kft. épülete mellett is, ahol feltűnnek a Puskás Akadémia buszai is, amelyek egy részét a felcsúti polgármester öccséhez, Mészáros Jánoshoz köthető helyi autószerelő műhelyben tartják karban.

Hogy a hűséges polgármester tényleg meg akarta venni Orbánék területét, vagy csak szépen megkérték rá, talán örökre titok marad. Ám az, hogy Mészáros Lőrinc a cégein keresztül százmilliókat pumpál vissza a miniszterelnök kedvenc hobbijába, egészen nyilvánvaló. Ha máshogyan nem is, a felcsúti focicsapat honlapjáról, mezéről és a Pancho Aréna hirdetőtábláiról egyszerűen nyomon követhető, hogy az egyesület egyik fő támogatója a Mészáros és Mészáros Kft., és a finanszírozók között ott van a Búzakalász 66 Kft., továbbá Mészárosék egyik legújabb vállalkozása, a Vi­vienvíz is. De a csapatot segíti Orbán Győző is, hiszen a családi vállalkozások közül a Dolomit Kőbányászati Kft. és a felcsúti homokbányából termelő Gánt Kő és Tőzeg Kft. is beteszi a maga részét. Talán abból a bevételből is, amit Mészáros Lőrincéktől kaptak a bányaterület eladása után.

Repkednek a milliárdok

A miniszterelnök apjának és testvéreinek a céginformációs adatok szerint a 2010-es kormányváltást követően kifejezetten jól alakultak a bevételeik, a tavalyi esztendő végén pedig korábban sosem látott mennyiségű pénz vándorolt a kasszába. Az Orbán családhoz köthető vállalkozások legnagyobbja, a Dolomit Kőbányászati Kft. évtizedek óta foglalkozik a dolomit bányászatával és feldolgozásával, 2002 óta transzportbetont és közműépítési betonelemet is gyárt. A Dolomit a 2010-es kormányváltás után rövid idő alatt majdnem megduplázta az éves nettó árbevételét, a kft. 2013-as eredménye 1,9 milliárd forint volt a három évvel korábbi 1,04 milliárdhoz képest. A vállalkozás 2014-ben nagyon belehúzott, hiszen már 3,3 milliárd forintos nettó árbevételt termelt a papíron közel hetven főt alkalmazó cég.

A Dolomit Kft. ügyvezetője a miniszterelnök apja mellett az az ifj. Orbán Győző, aki szüleivel 1996-ban alapította meg a kezdetben csak kavics- és kőbányászattal foglalkozó Gánt Kő Kft.-t. A cég néhány évvel később felvette a Gánt Kő és Tőzeg Kft. nevet, és a profilba bekerült a tőzegbányászat is. A gánti telephelyre és a hahóti, a zalaegerszegi, a zámolyi és az iszkaszentgyörgyi fióktelepre bejegyzett társaság 2010 és 2012 között 446, 453 és 489 millió forintos árbevételt termelt, de a vállalkozás 2013-ban már „csak” 337 millió forintot hozott. A tavalyi esztendőben aztán újra fellendülés következett: az árbevétel meg sem állt 447 millió forintig.

A miniszterelnök másik testvére, Orbán Áron többségi tulajdonosa és ügyvezetője a 2004-ben alapított Ideális Áron Bt. átalakulása után 2008-ban létrejött Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft.-nek. A vállalkozásnak 2013-ban 463 millió forintos árbevétele volt, ám ezzel együtt is – a céginformációs adatok szerint – 30 millió forintnyi veszteséget könyvelhetett el. A korábbi években ugyan némileg alacsonyabb volt a nettó árbevétel, de a mérleg szerinti eredmény pozitív volt: 2012-ben 66, 2011-ben 77 millió forint. A cég saját honlapján közöltek szerint a Nehéz Kő közvetlen kapcsolatban áll a Gánt Kő és Tőzeg és a Dolomit Kőbányászati Kft.-vel, utóbbi szállítmányozási tevékenységét 2012-től végzi. 2014 a Nehéz Kő számára is emlékezetes maradhat, hiszen a 926 milliós árbevétel rekord a kft. számára.

A család érdekeltségébe tartozik még a CzG Ingatlanforgalmazó Kft., és ifjabb Orbán Győzőnek 2015 januárja óta tulajdonrésze van az elsősorban műszergyártással foglalkozó, és tavaly 239 millió forintos árbevételt termelő Gamma Analcont Kft.-ben.

Minden nekik sem sikerülhet

Lehet, hogy az önkormányzatokkal és a hatóságokkal jól kijönnek Orbán Győzőék, de a helyiek nem mindenhol nézik jó szemmel a család érdekeltségébe tartozó vállalkozások tevékenységét. Bicskén éveken át a lakóházak közvetlen közelében poroltak a Nehéz Kő Kft. teherautói, amelyek a gánti telephelyről a Dolomit Kőbányászati Kft. kisszemcsés zúzalékkövét szállították a helyi vasútállomás két rakodójába. Az állomáshoz közelebbi közrakodót és az azzal szemben található lakóházakat csupán egy utca választja el egymástól, ezen többtonnás kamionok is közlekedtek. Az ott élők hiába kérték szinte minden lehetséges fórumon a rakodás áthelyezését, éveken át nem történt semmi. Az egyik utcabeli most arról számolt be lapunknak, hogy néhány hete abbamaradt a zúzalék szállítása.

A Fejér megyei Gánt mellett élőknek a közelmúltban sikerült megakadályozniuk, hogy házaik közvetlen közelében alakítsanak ki Orbán Győzőék egy hulladékfeldolgozót. A beruházás híre idén hónapokig borzolta a helyiek kedélyeit, akik attól féltek, hogy ellehetetlenül az életük, ha melléjük telepítik az üzemet. Tiltakoztak, tüntettek; az egyik lakossági fórumon Orbán Győző is megjelent, akinek aztán a gánti művelődési házból idő előtt távoznia kellett, mert senki sem volt vevő a terveire, mire ő vérig sértődött. A helyiek később sem álltak le, így aztán id. Orbán júliusban bedobta a törülközőt, és elállt a beruházástól.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.