Miért oszlatták fel a képviselő-testületet Érpatakon?

„Nem akarok még egy agyvérzést”

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. október 22.

Riport

Szeptember elején feloszlatta magát az érpataki képviselő-testület, így januárban újra polgármester-választás lesz az Orosz Mihály Zoltán „modelljéről” elhíresült szabolcsi faluban. A polgármesterrel szemben álló képviselők szerint Orosz több mint 80 millió forinttal nem tud elszámolni, és az állami intézmények is magára hagyták a falut.

Miután az érpataki képviselő-testület nem fogadta el a település zárszámadását a törvényben előírt, május 31-i határidőig, az Államkincstár nem utalta el a falunak járó állami normatívát. A héttagú – függetlenekből álló – képviselő-testületből négyen nem voltak hajlandóak megszavazni a zárszámadást. Ennek oka az, hogy a Jobbik által támogatott, de hivatalosan függetlenként politizáló polgármester, Orosz Mihály Zoltán – amint azt az egyik képviselő, Gagna János a Narancsnak elmondta – 74 millió forint dologi és 9 millió egyéb kiadásról nem tud számot adni. Gagna nem tudja, mit takarhat az „egyéb” kategória a kiadások között, ahogy arra sem kaptak választ, miért emelkedett két év alatt 4 millióról 8 millióra a Dél-nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás támogatása. „2012-ben 15 millió forint kölcsönt adott az önkormányzat az Érpatakért Nonprofit Kft.-nek, ennek elköltésével szintén nem tud a polgármester elszámolni. Problémásnak tartjuk azt is, hogy Orosz Mihály Zoltán a saját földjén dolgoztatta a közmunkásokat, ugyanakkor nem tudjuk, hogy ők kaptak-e bért ezért a munkáért, és ha igen, milyen forrásból. Ha ilyen feltételekkel megszavazzuk a zárszámadást, és kijön ellenőrizni az Állami Számvevőszék, minket vesznek elő” – magyarázta az idős képviselő, mi zajlott az elmúlt hónapokban az érpataki képviselő-testület ülésein. Simon Barnabás, aki szintén nem szavazta meg a zárszámadást, azt is elmondta a Narancsnak, hogy a polgármester felveszi ugyan saját autójához a költségtérítést, mégis mindenhova az önkormányzati kisbusszal jár: Orosz Mihály Zoltán saját autóját már jó ideje nem látta senki. „A polgármester csak azokat a kérdéseket hozza be az ülésekre, melyeket nagyon muszáj, minden egyéb ügyben maga dönt, és igyekszik azokat eltitkolni előlünk.”

A Narancsnak nyilatkozó Orosz Mihály Zoltán szerint ezek aljas rágalmak: a jegyző a törvénynek megfelelően készítette el a zárszámadást, ő pedig minden forinttal tételesen el tud számolni. A polgármester állítja: a képviselők egyéni sérelmeik miatt szeretnék megbuktatni őt azzal, hogy nem fogadják el a zárszámadást, és így csődbe taszítják Érpatakot.

 

Semmi sem drága

Négy hónap alatt a falu felélte tartalékait, szeptember elejére pedig fizetésképtelenné vált, így a főszámlájára inkasszó került. A közmunkaprogramban részt vevők bérét azonban minden esetben ki kell fizetni, ezért ezt az összeget az Államkincstár rendre egy erre a célra elkülönített alszámlára utalja. Gagna János a Narancsnak elmondta, hogy Orosz Mihály Zoltánt a megyei kormányhivatal és az Államkincstár is írásban tájékoztatta, hogy a béreket és a járulékokat az alszámláról köteles kifizetni. A közmunkások szeptemberben nem jutottak hozzá a pénzükhöz, Orosz Mihály Zoltán ugyanis az alszámlára beérkezett összeget átutalta az inkasszó alatt lévő főszámlára – ezt ő maga ismerte el lapunknak. „Az alszámlákra beérkező pénzeket mindig átutalom a főszámlára, és onnan történnek a kifizetések. Tizenegy éve vagyok polgármester, és ez idő alatt legalább negy­ven­ezer ilyen utalást végeztem. Egyes képviselőtársaim most azt szerették volna, hogy most az egyszer megváltoztatva az évtizedes önkormányzati gyakorlatot, cselt alkalmazva ne utaljam át a béreket a főszámlára. Ha ezt megtettem volna, akkor azért jelentenek fel, mert megkerültem az inkasszót.” Úgy tudjuk, a kormányhivatal már vizsgálatot indított annak kivizsgálására, ki utalta át a pénzt az inkasszózott főszámlára, mert emiatt felmerülhet a szándékos károkozás gyanúja. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Államkincstárnak és a megyei kormányhivatalnak is, ám megkeresésünkre lapzártáig nem kaptunk választ.

Mikor a közmunkások szembesültek azzal, hogy nem kapták meg bérüket, a polgármesterhez fordultak. Ő arról tájékoztatta őket, hogy „négy renitens bomlasztó képviselő aknamunkája miatt” csúsznak a kifizetések. Ezért még aznap estére – Orosz Mihály Zoltán szerint kifejezetten a közmunkások kérésére – rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze.

A több mint négyórás ülést komoly pszichikai nyomásgyakorlásként élték meg a polgármesterrel szemben álló képviselők. „Harminc közmunkás is beült az ülésre, nekik folyamatosan a polgármester felesége súgta, hogy mit mondjanak. Sírtak, hogy nem tudnak enni adni a gyerekeiknek. Három kamera vette az egész ülést, az egyik csak engem vett, egy másik pedig Orosz Mihály Zoltán kezében volt végig. Az egész arra ment ki, hogy valaki adja fel, és szavazza már meg a zárszámadást. Végül nálam telt be a pohár, egyszer már kaptam agyvérzést, másodjára nem hiányzott” – magyarázta Gagna, akinek a szavazatával végül átment a zárszámadás. A képviselő szerint a polgármester szándékosan nem fizette ki a közmunkásokat, hogy velük is nyo­mást gyakoroljon rájuk. „A közmunkások gyóntatták a képviselőket, akik nem tudták megmagyarázni nekik, miért bojkottálják az egész önkormányzat munkáját” – mondta Orosz Mihály Zoltán. Ő éppen ezért örült, hogy a program résztvevői is ott voltak az ülésen, mert a segítségükkel sikerült elfogadtatni a zárszámadást, így hamarosan megérkezik az állami normatíva az önkormányzat számlájára. Orosz javaslatára a késő esti órákban a képviselő-testület 4:3 arányban feloszlatta magát, így 90–120 napon belül időközi választást kell kiírni, az elmaradt bérek kifizetésére pedig gyors lejáratú likviditási hitelt vesz fel az önkormányzat. Az ülésen kialakult helyzet miatt viszont két képviselő a kormányhivatalhoz fordult, mert szerintük nyomás alatt kellett szavazniuk, és emiatt az ülés nem volt szabályos.

A polgármester természetesen újra indul a választásokon és abban reménykedik, hogy a lakosság is „körültekintőbben választja meg a képviselő-testület tagjait”. Orosz Mihály Zoltán szerint ugyanis jelenleg a „négy bomlasztó képviselő mögött egy tehetségtelen politikus, Simon Miklós áll”. A térség fideszes országgyűlési képviselője Orosz meglátása szerint attól retteg, hogy elveszítheti parlamenti székét, ha egyszer a Jobbik őt indítja a parlamenti választásokon, és ezért még Érpatakot is hajlandó lenne csődbe taszítani.

Gagna János szerint nem áll mögöttük senki, ők csak Érpatak érdekeit tartják szem előtt „A polgármester a saját törvényei szerint viselkedik. Mi szembeszálltunk vele, és emiatt rögtön »rombolók« lettünk, akik csődbe akarják vinni a települést. Pedig mi csak egyszerűen el akarjuk számoltatni, hogy ugyan mire költi az államtól kapott pénzeket, mert Érpatak csak visszafejlődött az utóbbi években.” Az ellenzékben lévő képviselők egy hónapot adtak Orosz Mihály Zoltánnak, hogy számoljon el a hiányzó pénzekkel, különben büntetőfeljelentést fognak tenni ellene hűtlen kezelés gyanúja miatt.

 

Az „érpataki modell”
nem létezik

Simon Barnabás szerint olyan, hogy „érpataki modell”, nem is létezik. „A bűnözés visszaszorítását a pénz oldotta meg. Az újfehértói rendőrőrs kapitánya elmondta, hogy nem tudnak olyan sűrűn kijönni Érpatakra, amennyire szükség lenne. Ezért az önkormányzat megszavazott egy egymillió forintos benzintámogatást az újfehértói rendőrőrsnek. Ezután csökkent is a betörések száma, mert ha elő kell állítani valakit, most már ki tud jönni a rendőrség Érpatakra. Ez pedig nem Orosz Mihály Zoltán ötlete volt, hanem a rendőrkapitányé, aki mást állít, az hazudik” – magyarázta a Narancsnak Simon. „A lakosok ennyit látnak az érpataki modellből, meg annyit, hogy a szegény, sokgyerekes családoktól a polgármester elveszi a gyerekeket.” Simon szerint Orosz Mihály Zoltán irányítása alatt teljesen leépült az Érpatak karbantartásáért létrehozott Nonprofit Kft., az önkormányzati területeket felveri a gaz, a focicsapat támogatását pedig azért szüntette meg a polgármester, mert nem tudtak tételesen elszámolni 300 ezer forinttal.

Gagna János szerint ennél sokkal nagyobb probléma, hogy csak a média foglalkozik Érpatakkal, az állami szervek viszont nem. „Többször írtam a Belügyminisztériumnak, az Állami Számvevőszéknek és a kormányhivatalnak is, hogy jöjjenek ki és nézzék meg, mi történik Érpatakon. A kormányhivatalnál hatáskör hiányára hivatkoztak, a számvevőszéknél azt mondták, nincs beütemezve ellenőrzés Érpatakon, a Belügyminisztériumtól pedig válaszra sem méltattak, pedig megkapták a leveleimet.”

A polgármesterrel zajló folyamatos küzdelem és pereskedés felőrölte a képviselőket, a Narancsnak nyilatkozó Simon és Gagna is azt mondták, nem szívesen vállalnának egy újabb ciklust Orosz Mihály Zoltán polgármesterkedése alatt. Pedig Érpatakon úgy tartják, a botrányok ellenére a polgármestert szinte biztosan újra fogják választani: a közmunkások és a lakosság jelentős része ki van szolgáltatva Orosz Mihály Zoltánnak, aki a választások előtt minden bizonnyal tart még egy falunapot, hogy biztosra menjen.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.