rés a présen: Nem lehetett rólad hallani az utóbbi tíz évben.

Kari Györgyi: Mióta Halász Péter meghalt, nem játszottam színházban. Nem hívtak játszani, és én nem jelentkeztem egy társulathoz sem. Halász Péterrel 1995-től haláláig minden évben dolgoztunk együtt. Kezdetben meghívott azokba a társulatokba, ahol vendégként rendezett ő is: a Merlinbe, a Katonába, az Új Színházba, és amikor megkapta a Városi Színházat, tagja lettem a társulatának.

rap: Honnan jött a visszatérés, a Parti Nagy Lajos Fülkefor című meséiből készített előadás ötlete?

KGY: Nem volt visszatérési szándékom, de több olyan dolog esett velem, amiből egyszer csak összeállt ez az előadás. Kellett hozzá Orbán Viktor 2010-es győzelme és az ő új politikai rendszere, amivel egyik pillanatról a másikra falhoz állította az országot. Most 2013 van, és azóta sem talál rajta senki fogást. Nem voltam rendszeres olvasója az ÉS-nek, de 2011 júliusában kinyitottam a lapot, és rátaláltam Parti Nagy Lajos Magyar mesék c. sorozatára. Megvilágosodtam, ha más nem, ez lesz az, ami majd helyre teszi a dolgokat. Mindezt magyar-székely tájnyelven, apám és anyám nyelvén. 2010-ben halt meg az édesanyám. Az elvesztése feldolgozhatatlan fájdalmat hagyott maga után. A magam vigasztalására kezdtem el a meséket hangosan mondogatni, utánozva az ő palóc tájszólását, a zárt a-kat, hozzátéve apám gyergyószentmiklósi székely hanglejtését, hogy ő se maradjon ki a jóból.

rap: Hogyan született a Magyar mesék című előadás?

KGY: Tavaly augusztusban, László Kiss Dezső festőművész barátom kiállításmegnyitóján elmondtam a Parti-mesékből hármat. Már ott is jelmezben, fiktív népviseletben, matyó fejdísszel. Közben a Hagyományok Házában a magyar népi mesemondás gyakorlatát és technikáját tanultam, hagyományőrző parasztemberektől, élőben. Aztán a Nyitott Műhelyben, Parti Nagy Lajos felolvasóestjén újra elmondtam ezt a három mesét. És mert a mesternek tetszett, a három meséből lett hét.

rap: A szegedi Thealteren bemutatott verzió közreműködőit hol találtad?

KGY: A Hagyományok Házában mesélt nekünk, mesemondó hallgatóknak a kilencvenhét éves pásztor, Pál Pista bácsi. Mikor elfáradt a sok beszédben, felfújta a bőrdudáját, és pihenésképpen játszott rajta. Pont úgy nézett ki, mint az én kondás nagyapám. Hogyne akartam volna, hogy legyen egy dudás mellettem! Pista bácsi helyett persze Szokolay Dongó Balázs, aki kiválasztotta nekem a Rákóczi-nótákat és a '48-as katonadalokat. Ő nemcsak virtuóz népzenész, hanem a népzenei tudományok doktora. Menyecskének párja van a guzsalyasban, akivel reggelig ropja. Egész előadás alatt meg sem mozdulok ugyan, de azért mégis. Így lett Vati Tamásból szabadságharcos huszár, turulszárnyas győztes vezér, aki nem táncol, csak pöffeszkedik.

KGY: Az előadás alatt a közönséghez beszélek. A szemükbe nézek, és csak az ő arcukat látom. Ezen az estén minden pillanatban az örömöt és a tetszést láttam az arcukon.

rap: Hol lesz látható még a darab?

KGY: Augusztus 24-én a Zsámbéki Színházi Bázison lesz a következő előadás, aztán szeptembertől a Pepita Ofélia bár fogadja be.