"Intenzív, vagány, kétségbeesett" - Kovács Dániel színész, rendező

  • rés a présen
  • 2013. november 21.

Snoblesse

Új epizóddal jelentkezik a Művház - a rögtönzött sorozat kitalálójával beszélgettünk.

rés a présen: Mikor és hogyan vetődött fel a Művház című sitcom ötlete, amelyet október 25-én mutattatok be a Jurányiban?

Kovács Dániel: Két évadon át csináltuk a Katonában a Gondnokság című színházi sorozatot Dömötör András rendezőtársammal. Mikor idén tavasszal - tizenöt epizód után - vége lett, úgy éreztük, mindenképp dolgozni akarunk még ebben a félig-meddig magunk által teremtett műfajban. Elkezdett formálódni egy új, művházban játszódó misztikus szociothriller-sorozat ötlete, aminek a témája - a havi aktuális, ironikus közéleti reflexiók mellett - kultúránk, identitásunk helyzete.

false

rap: Kikkel valósítod meg az új műsort?

KD: A Szakkör formálódó stábjába tartozik András mellett többek közt Kálmán Eszter látványtervező és Laboda Kornél, nálunk író-dramaturg funkcióban. A főbb szerepekben pedig Tamási Zoltán, Szamosi Zsófi, Vajda Milán, Stefanovics Angéla, Schruff Milán, Mészáros Piroska, Szilágyi Csenge, Makranczi Zalán lesz látható. És később még sokan mások!

Egy epizód három-négy próba alatt készül el egy alig pár oldalas szinopszis alapján. A többit mind ott helyben kell összerakni a színészekkel együtt: ez nagyon felszabadító, ugyanakkor idegtépően feszített munkatempót igényel. Pár nap alatt szinte a semmiből jön létre egy előadás - "rögtönzünk".

rap: Hol, mikor lesz látható a Művház?

KD: Havonta egy epizódot készítünk, ezt egy este kétszer játsszuk, héttől és kilenctől. Legközelebb (a 2. epizódot) november 28-án. Az előadásokról felvétel készül, és feltesszük a YouTube-ra, hogy bárki követhesse az eseményeket.

rap: A többi munkád milyen gyakran és hol látható?

KD: A Katona Kamrájában megy elég gyakran a Virágos Magyarország című új magyar operett, ezenkívül szeretettel várok mindenkit a Woyzeck-rendezésemre a Tri-Bühne színházba, Stuttgartba.

rap: Melyik munkádat szeretted a legjobban?

KD: Mindegyik a gyerekem, nehéz választani... De például még az egyetemen csináltam egy részt a Platonovból. Ki akartam próbálni, működik-e Csehov darabja úgy, ahogy én olvasom: intenzív, vagány, szarkasztikus, kétségbeesett bohózatként. Azt hiszem, körülbelül sikerült. Fontos nekem Az élet álom is, ami a Kamrában ment, a legnagyobb szakmai trip pedig a Gondnokság volt; létrehoztunk és két éven át működtettünk egy saját világot, kicsit fellengzősen amolyan kortárs magyar szuperhőseposzt. Talán elmond valamit arról, hogy mennyire benne éltünk, hogy az egyik főszereplőnk most született kisfiát a saját szerepnevéről akarta elnevezni.

rap: A Művház után milyen terveid vannak rövid és hosszú távon?

KD: Tavasszal csinálok egy dokumentum-színházi előadást Kultúr címmel, szintén a művelődési házakról, és tágabb értelemben a magyar kultúra helyzetéről. Ez a Művház párja lesz. Érdekel ez a diptichonforma, egy témát két nagyon eltérő színházi formában körüljárni. Befejezem a doktori iskolát, részt veszek az egyetemen egy színészosztály képzésében is. Hosszabb távon szeretnénk Dömötör Andrással a Szakkör tevékenységét kiszélesíteni, és állandó csapattal, folyamatosan működni. Úgy néz ki, operaénekes-hallgatóknak is fogok egy rövid operát rendezni, és Stuttgartban is dolgozom majd jövőre.

rap: Ki az a színész, akit szívesen rendeznél, de még nem volt hozzá szerencséd?

KD: Rengetegen vannak! Remélem, sokakkal fogok találkozni a Művház készítése során, ami ideális lehetőség ebből a szempontból: nem titkolt szándékunk, hogy friss tehetségeket vagy épp nagyszerű, ám elfoglalt színészeket hívjunk meg, akár csak egy epizód vagy villanás erejéig. Tegnap például Lázár Katival forgattunk egy videobetétet, ma Mucsi Zoltánnal...

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.