„A hallgatás irányába fordul” – Natalia Iwaniec táncos

  • rés a présen
  • 2014. november 7.

Snoblesse

A Tiszta föld című előadást november 13-án és 14-én játsszák a Trafóban.

rés a présen: Mit kell tudni a gaga táncról?

Natalia Iwaniec: A gaga egy olyan mozgásnyelv, amit Ohad Naharin, a tel-avivi Batsheva Társulat művészeti vezetője és koreográfusa fejlesztett ki, eredetileg saját táncosai számára. Az egész testet megdolgoztató módszer a társulat minden tagja számára kitűnő edzés, emellett a nyitott kurzusokon az ajtók nyitva állnak bárki előtt, aki saját fizikai képességeit és testtudatát szeretné fejleszteni.

false

rap: Miért kezdtél el foglalkozni az oktatásával?

NI: Diákként kezdtem gagaórákra járni, és már a kezdetekkor úgy éreztem, hogy táncosként sokat segít nekem. Most pedig próbálom átadni a szenvedélyemet másoknak is. A gaga nemcsak a profi táncosoknak, de az amatőröknek is hasznos. A 60 perces tánc­órán nincsenek szünetek vagy feladatok, csak folyamatos, egymást követő instrukciók. Az utasítások nem oltják ki egymást, mindegyik hozzátesz valamit az előzőhöz, így kapcsolódnak egymáshoz. Ez segíti a testünket a kreativitás kibontakoztatásában. Sosem használunk tükröket, így a figyelem a külső helyett befelé, a hallgatás irányába fordul. A mozdulatnak nem feltétlenül kell látványosnak vagy kényelmesnek lennie, sokkal fontosabb, hogy kilépj a komfortzónádból.

rap: Mit csinálsz Lengyelországban?

NI: Miután befejeztem tánctanulmányaimat, kortárs táncot és improvizációt tanítottam. Lengyelország meglehetősen táncközpontúvá vált az elmúlt időszakban. Van néhány tánciskolánk, de igazi jelentőségük a fesztiváloknak és workshopoknak van, amelyek nagyon inspirálóan hatnak a lengyel tanárokra, ugyanakkor sok külföldi oktatót is vonzanak.

rap: Milyen előadásra készülsz Budapesten Kun Attilával, és mik az előzményei?

NI: Nem közösen dolgozunk ezen a darabon, bár az nagyon jó volna. Kun Attila, a Közép-Európa Táncszínház (KET) művészeti vezetője meghívására érkeztem Budapestre azzal a céllal, hogy két hét alatt vezessem be a társulatot a gaga világába – ami fantasztikus volt –, az órák után nélkülem gyakoroltak. Remélem, hasznosnak találták az óráimat, és számos ötletet tudnak meríteni a tanultakból.

rap: Mikor lesz a bemutató, és kikkel készül a darab?

NI: A Tiszta föld című előadás – melynek felkészülési időszakában voltam a társulatnál – premierje november 13-án lesz a Trafóban. A második előadás pedig 14-én.

rap: Milyen más előadások, kurzusok kapcsán találkozhatunk veled a nagyvilágban?

NI: Jelenleg nagyon sokat dolgozom gagaoktatóként Európa különböző országaiban. A jövő hónapban Torinóba utazom, hogy Valeria D’Amicóval dolgozzunk közösen egy új darabon, amiben táncosként és koreográfusként veszek részt. Az előadás premierje de­cember 14-én lesz.

rap: Mit jelent neked a kortárs tánc?

NI: A kortárs tánc a 20. században fejlődött ki, s óriási forradalmat jelentett mind a színház, mind a balett területén. Jelenleg sokféle kortárs ágazat létezik, mint például a Graham-technikák, Cunningham, Limón stb. Ezek a technikák annak eredményeképp születtek, hogy igen nagy igény mutatkozott arra, hogy elkezdjünk a testünkre hallgatni, közelebb kerüljünk a természethez, kísérletezzünk. Számomra a gaga is ennek a forradalomnak a része. Ohad Naharin, aki a kortárs műfaj egyik legfontosabb szereplője, Martha Graham társulatában táncolt az Egyesült Államokban. Ebben a kontextusban úgy tekintek a gaga mozgásnyelvre, mint ennek a hosszú-hosszú kortárstánc-utazásnak egy állomására.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.