Helyrajz VI.

Beiskolázva

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház

  • Kovács Bálint
  • 2012. december 15.

Színház

Miközben a független színházak, civil szervezetek és képzőművészeti alkotók lassan az utolsó küszöböt is szétrágják, varázslatos módon kinőtt a földből egy sikeres és örömteli kezdeményezés is. A Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház 38 művészeti szervezetnek ad otthont.

A főváros öt éve döntött a Mechwart ligethez közeli Jurányi utcában lévő Kalmár László Számítástechnikai és Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola bezárásáról: a két intézményben 2009-ben csöngettek be utoljára. Kulcsár Viktória, a független színházakat pályázatírásban és más bürokratikus tevékenységekben segítő, azokat egy ernyőszervezetben összefogó és együttes, hatékonyabb működésre ösztönző Függetlenül Egymással (Füge) vezetője addigra már évek óta dédelgette nagy álmát: egy egy-két ezer négyzetméteres, soktermes épületet keresett, amely az irodaházak mintájára, de a közösségi működést is inspirálva különféle művészeti szervezeteknek biztosíthatna infrastruktúrát jelmeztártól próbatermen és öltözőn át irodákig és műtermekig. Amint megpillantotta a szellemiskolákat, beléjük is szeretett, és gyorsan bérleti ajánlatot tett rájuk a fővárosnál - ekkor még csak az alsó három szint hasznosítására az ötből.

Csakhogy a Füge valami olyasmire tapintott rá, ami

minden művész rejtegetett álma

lehetett: még nem is voltak nyilvánosak Kulcsárék tervei az ingatlannal, máris annyi előadó-művészeti, alkotóművészeti és civil csoportosulás nyilvánította ki beiratkozási szándékát az iskolaépületbe, hogy kiderült: mégis szükség lesz a teljes területre. A Füge megnyerte a kiírt pályázatot, majd a fővárossal aláírt egy öt évre szóló és újabb öt évre meghosszabbítható bérleti szerződést, meg egy három évre szóló közszolgálati megállapodást, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a bérleti díj nagyjából háromnegyedének megfelelő összegű éves támogatásban részesüljön a projekt; így a fennmaradó díjat, a rezsit és a közös költséget kell hónapról hónapra kitermelniük. A Füge összes megtakarításaiból, szponzorok és támogatók segítségével, körülbelül 40 millió forintból alaposan felújította az épületet - aztán beköltözött, és rögtön kitehette a "megtelt" táblát. A 38 beköltözőből 15 előadó-művészeti, 14 alkotóművészeti és 9 egyéb civil szervezet van, a romák integrációját segítő alapítványtól kezdve a képek és hangok kapcsolatát vizsgáló vizuális kommunikációs csoporton át az ír és hiphoptáncos formációkig.

"A legtöbbeknek - meséli Kulcsár Viktória - korábban nemigen volt saját bázisuk, sőt volt, aki pusztán a kínálkozó lehetőség miatt döntött úgy, hogy intézményesülne." Néhányan a hely jó tulajdonságai, a közösség előnyei és a kedvezőbb anyagi feltételek miatt bútoroztak át korábbi bázisukról a Jurányiba: a beköltözőknek négyzetméter-arányosan kell üzemeltetési költséget fizetniük az üzemeltetőnek, az olyan közös terek, mint a nagy- és a kamaraszínpad vagy a kávézó költségeit is álló Fügének.

Tóth Péter, a korábban is fix hellyel rendelkező Szputnyik ügyvezetője például elmondta: ekkora helyet önerőből sosem tudtak volna bérelni, mint így, két másik formációval együtt. "Az összeköltözésben hihetetlen erő és inspiráció rejlik, nem beszélve a költséghatékonyságról, az infrastrukturális és humánerőforrások megosztásáról. Egyedül az ilyenfajta összefogás lehet a túlélési stratégia ebben a helyzetben, amibe a teljes független előadó-művészeti terület került" - teszi hozzá Szabó Réka, a Tünet Együttes vezetője. A fizikai színházi társulat a működési támogatási pályázatok késése, majd az elnyert összeg át nem utalása, legújabban pedig a zárolások miatt kényszerült felmondani az általa üzemeltetett próbaterem-komplexum bérleti szerződéseit. "Itt ugyan kisebb próbateremben, a betonra lerakott parkettán, de folytatni tudjuk a munkát, bár mint kiderült, igencsak rövid ideig: ezzel a támogatással maximum márciusig húzzuk ki" - mondja a társulatvezető.

A Jurányi létrehozásának csak egyik célja volt az infrastrukturális "mannaosztás". "Legalább ugyanilyen fontos az is - fogalmaz Kulcsár Viktória -, hogy valódi közösség alakuljon ki a bentlakók között, legyen szó akár folyosói vagy kávézói, termékeny művészdiskurzusokról, fotelkölcsönzésről a szomszédoknak vagy a közös látványtárról, amelyben a segítőkész társulatok levetett díszletei és jelmezei állnak mindenki rendelkezésére." A Szputnyik esetében is létrejött térmegosztás sem csak a rezsiköltség miatt előnyös: ahogy Tóth Péter elmondta, egyik bérlőtársukkal, a Soharóza Kórussal már korábban is együttműködtek, a HOPParttal most terveznek koprodukciót létrehozni, egy távolabbi szomszéddal, Duda Éva társulatával pedig közös workshopot szeretnének tartani.

"Válság idején létfontosságú, hogy a különböző profilú társadalmi és művészeti szervezetek közösséget hozzanak létre - mondja Tamara Bracic Vidmar, a ljubljanai Bunker művészeti produkciós centrum munkatársa, aki az IETM (az egyik legnevesebb európai kortárs művészeti hálózat) zágrábi találkozójának szervezőjeként ismerkedett meg a Jurányi még Európában sem megszokott koncepciójával. - Az együtt dolgozás révén a kulturális szervezetek végül rátalálhatnak a fenntarthatóbb működés eddig ismeretlen modelljeire is. Nagy figyelemmel kísérjük a Jurányi fejlődését: a jó példát mindig érdemes követni."

Ugyanakkor praktikus is

a szervezetek sokfélesége: a Füge nem akarta, hogy a végső soron a ház anyagi működtetéséért is felelős bérlők mind "ugyanabból a tálból egyenek", hogy még akkor se törjön ki a pánik, ha az egyik terület az üzemeltetési díjak kifizetését is gátló forráshiánnyal kényszerül szembenézni. És bár a minisztérium által biztosított működési pénzek zárolása és visszatartása a bérlőkön keresztül és VI. kategóriás pályázóként is érinti a Fügét, az épület üzemeltetési költségeiben nem gondolkodnak állami pénzekben. "Saját vállalásunk volt a hely létrehozása - mondja Kulcsár Viktória -, nem kért meg rá senki, s felismerve a jelenlegi helyzet lehetőségeit és lehetetlenségét, mi magunk döntöttünk úgy, hogy ebben a felkínált kedvező bérleti konstrukcióban ilyen bázisra lehet szüksége a területnek a túlélés érdekében. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az állam - bár van elég színháza, amit támogasson - ne vonja ki magát az innovatív és struktúrán kívüli kultúra finanszírozásából sem." A Füge a bevételeket a ház helyszíneinek rendezvények, programok számára alkalmi bérbeadásból és a színészbüfé-jellegű, azaz a nézőknek a művésszel való találkozás édes lehetőségét megadó, állandóan nyitva tartó - egy vendéglátós céggel közösen működtetett - kávézótól reméli.

"Nagyon fontos lenne, hogy ezt a Magyarországon jelenleg egyedülálló kezdeményezést komolyan vegyék olyan támogatók is, akik most még csak játszanak a gondolattal, hogy érdemes-e az innovatív kultúrába fektetni - szögezi le Tóth Péter. - Külföldön nem kérdés, hogy egy ilyen alkotóházat támogatni kell, sőt ez presztízst jelent. Mi igyekszünk úgy dolgozni, hogy ez itthon is így lehessen."

Figyelmébe ajánljuk