rés a présen

Szintén kottából

Szamosi Zsófi színész

  • rés a présen
  • 2016. november 20.

Színház

rés a présen: Hol találkoztál a PanoDráma társulattal?

Szamosi Zsófi: 2011 óta játszom a társulat produkcióiban, többek között a Szóról szóra című darabban, a Tanulni, tanulni, tanulniban, Az igazság szolgáiban, és több alkalommal is részt vettem a társulat felolvasószínházi eseményein. Ezek a munkák azért különlegesek, mert itt az előadások szereplői nemcsak színészként, de kutatóként, társalkotóként is részt vesznek a munkában. A verbatim előadások anyagait mi gyűjtjük, interjúzunk, dokumentumok után kutatunk, így áll össze lassacskán egy előadás anyaga egy-egy jelenkori témával kapcsolatban.

rap: Bemutatóra készültök október 23-án. Mire számíthatunk?

SZZS: Maléter Pálné, Gyenes Judith életmonológját fogják hallani a nézők az én előadásomban, a PanoDrámát vezető Lengyel Anna rendezésében.
A munkafolyamatnak meghatározó része a 15 órányi interjúzás, majd az azt követő szerkesztés, melynek során elkészítjük a mintegy 70-80 percnyi dráma szövegét Garai Judit és Hárs Anna dramaturgok, Anna és én. A gazdag interjúanyag mellett sok fénykép (Szarka Zoltán) és bőséges videofelvétel is készült Judith lakásában, utóbbiból Balogh Balázs és Taskovics Éva készítik el a produkció fő vizuális elemét, a történet egyes fejezetei alatt futó háttérfilmet. A bemutató október 23-án lesz a Katona József Színház Sufnijában, ez telt házas, de kapható még jegy 29-ére, 30-ára, illetve november 3-ára és 17-ére is.

rap: Milyen egy szóról szóra elmondott monodráma próbafolyamata?

SZZS: Ez a monodráma ugyanazzal az intenzív kutatási módszerrel készül, mint a PanoDráma eddigi előadásai, de itt nem több oldalról járunk körbe egy témát, hanem egy ember szemüvegén keresztül látjuk és láttatjuk a Magyarország történetében ki­emelkedő pillanatsort, az 56-os forradalmat és annak egyik hősét, Maléter Pált egészen a ’89-es újratemetésig. Maléter özvegye, aki ma is jó egészségnek örvend, személyes adalékokkal szolgál az ’56-os eseményekkel kapcsolatban. Még nem játszottam monodrámát. A próbafolyamat egyik érdekessége, hogy az előadás legtöbb eleme közös gondolkodás alapján születik meg.

rap: Mesélj Maléter Pálnéról!

SZZS: 84 éves, intelligens nő, akinek az élete középpontjában még hatvan évvel később is mártírhalált halt férje és az 56-os forradalom áll. A történet elején fiatal lány, akinek a „197 centiméter magas és rendkívül fess” férfi elrabolta a szívét, s aki aztán rövid kétéves házasság után magára maradt, s aki máig is őrzi annak a narancsnak a héját, melyet az ő Palija hámozott meg utolsó együttlétük alkalmával a börtönben. Judith erejét nem tudta megtörni a másfél év bizonytalanság, sem a szeretett férfi kivégzése, noha még elbúcsúzni sem tudott tőle.

rap: Milyen más ünnepi előadásokat láthatunk még a PanoDrámától?

SZZS: November 4-én látható a Katona nagyszínpadán Bartsch Kata, Bezerédi Zoltán, Kovács Lehel, Mácsai Pál, Máté Gábor, Molnár Piroska és Urbanovits Krisztina és az 56-os Intézet oral history archívumának hatvan mélyinterjújából a PanoDráma alkotócsapata által szerkesztett Exodus ’56 című szcenírozott felolvasás, amelyet a Fortepan anyagából válogatott fényképek kísérnek. 23-án pedig a mi bemutatónkat követi a Csalog Zsolt Keserű boldogság című interjújából készült dráma, melyet Kari Györgyi ad elő szintén kottából. Ez 24-én és november 2-án is látható, én tavaly láttam, szerettem.

rap: Veled hol találkozhatunk még az évadban?

SZZS: Nemrég volt egy bemutatóm a Budaörsi Latinovits Színházban, a Hazudj inkább, kedvesem című előadás Znamenák István rendezésében, és tavaszszal lesz egy másik Pass Andreával a Jurányiban. Továbbra is játszom a futó előadásaimban Pintér Bélánál és a Mentőcsónak Újvilág című előadásában, valamint a Szív hídjaiban a Belvárosi Színházban.

rap: Van olyan nőfigura, akit szívesen eljátszanál?

SZZS: Nemrég olvastam Forgách András Élő kötet nem marad című könyvét, amelyben az édesanyjáról ír. Nagyon izgalmas, különleges személyiség és sors az övé. Ilyesfajta szerepeket szívesen játszanék.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?

„Mint egy óvodás”

A közszereplők cáfolhatóan hamis privát legendáival az egyik fő probléma az irracionalitás, a logikátlanság – vélekedik a történész. A többi közt Magyar Péter sikeréről is beszélgettünk Ungváry Krisztiánnal, aki nem hiszi, hogy az országban hamarosan véget érne az agymosó demagógia uralma.